Előfizetés

364,20 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.27. 08:12
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben keddre virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése 364,20 forintra csökkent a hétfő esti 365,26 forintról.
A dollár és a svájci frank jegyzése is csökkent, a dollár reggel fél nyolckor 307,79 forinton állt az előző esti 308,94 forinttal szemben, a svájci frank pedig 339,58 forinton 340,59 után.

Harc a fuvarozókért – Új fronton nyit vitát a kormány Brüsszellel szemben

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.10.27. 08:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A magyar kormány megtámadta az Európai Parlament mobilitási csomagját, amely zömmel a kelet-európai szállítmányozókat érintené hátrányosan.
Újabb fronton nyit vitát a magyar kormány Brüsszellel szemben, ám most nem a szokásos politikai vitáról, hanem gazdasági érdekképviseletről van szó. A kelet-közép-európai tagállamok fuvarozó cégei a régió 2004-es uniós csatlakozást követően jelentős részesedést szereztek a közös fuvarozói piacon, ami az elmúlt években már komoly konkurenciaharchoz vezetett. A magyar fuvarozók esetében ez 2015-ben érte el a csúcsot, az akkori magyar GDP hat százalékára rúgott a magyar fuvarozócégek uniós piacokon megszerzett árbevétele. Ez a tény előbb egyes államokat piacvédelmi intézkedésekre sarkalt, ami végül az idén nyáron az Európai Parlament által elfogadott jogszabályban, az úgynevezett mobilitási csomagban csúcsosodott ki. A magyar kormány hétfőn jelentette be, hogy az Európai Bíróságon megtámadja a jogszabályt, mert a rendelkezések aránytalan pénzügyi és adminisztrációs terheket rónak a fuvarozó vállalkozásokra. A kifogásolt követelmények némelyike sérti a diszkrimináció tilalmát, ellentétes az uniós klímavédelmi célokkal, vagy egyenesen végrehajthatatlan – olvasható a kormány közleményében. A magyar fuvarozók véleménye szerint a mobilitási csomag szociális köntösben bújtatott piacvédelmi intézkedés, ebben konszenzus van a kormány és az érdekképviseletek között – nyilatkozta a Népszavának Karmos Gábor. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára már csak azért is támogatja a kormány kezdeményezését, mert az unió a csomagban elfogadott szigorításokkal lábon lövi magát, ugyanis az az EU-n kívüli harmadik országbeli, mint például az orosz vagy a török fuvarozócégekre nem vonatkozik. A mobilitási csomag több olyan intézkedést tartalmaz, amely drágítja a kelet-közép európai fuvarozócégek nyugat-európai fuvarjait. Előírta az Európai Parlament, hogy a kamionsofőrök a hét végi hosszú pihenőjüket nem tölthetik el a fülkéjükben, hanem rendes szálláshelyet kell biztosítani számukra. Ezzel viszont az a gond, mind a kormány, mind a fuvarozó érvelése szerint, hogy hiányoznak az őrzött parkolók, vagyis életszerűtlen a javaslat. A kormány és a fuvarozók is támadják az unió kiküldetési irányelvének kiterjesztését a kamionsofőrökre, ebben nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy egy németországi fuvarért a magyar sofőrnek is ki kellene fizetni az ottani átlagbért. Karmos Gábor szerint a magyar sofőrök jövedelme megközelíti a nyugati béreket, ha a napidíjakat is beleszámítjuk, ezért az új szabályok a munkavállalók bérét érdemben nem növelnék, ellenben a céget adóterheit igen. A MKFE főtitkára szerint a helyzet ahhoz hasonlít, mint ha uniós jogszabályban írnák elő a kecskeméti Mercedesnek vagy a győri Audinak, hogy Magyarországon is a német gyárak béreit fizessék ki a munkavállalóknak. A mobilitási csomag azt is előírja, hogy a jövőben a sofőröknek négyhetente, az járműveknek legalább nyolc hetente vissza kell térniük az anyaországba. Karmos szerint az első szabály a magyar munkavállalókat nem érinti, mivel a fuvarszervezők ezt biztosítják munkavállalóik számára, a kamionok nyolchetenkénti indokolatlan hazahozatala viszont fölösleges költséget jelent. Csakúgy jelentős költséggel járna a digitális menetíró-készülékek bevezetése a tervezett 2034-el szemben, már 2024-ben, mert egy ilyen készülék ára egymillió forint, a teljes flotta esetében több tíz vagy akár százmilliós, milliárdos költséget jelent. Nagyon erős a verseny az unió fuvarpiacon számtalan megrendelést elvisznek az unión kívüli fuvarozók, akik sokszor szabálytalanul tevékenykednek az unió területén. Ezekre a folyamatoknak plusz lökést ad a mobilitási csomag – mondta Karmos Gábor. Idehaza is elkelne a szigorúbb ellenőrzés a piacvédelem érdekében, ugyanis az ellenőrzési kapacitások szűkösek, bár ezen a téren is, kezdeményezésükre, változások várhatóak – mondta MKFE főtitkára.  

A magyar kormány szerint az új uniós szabályok ellentétesek a munkavállalás, az áruk és szolgáltatások mozgásának alapvető szabadságjogaival, az egységes uniós piac és a nemzeti piacok működését korlátozó, protekcionista intézkedéseket tartalmaznak. A rejtett szándékokkal szemben nem a nyugat-európai fuvarozók érdekeit érvényesítik, hanem a semmilyen uniós előírás betartására nem kötelezhető, unión kívüli vállalkozásoknak kedveznek. A harmadik országbeli cégek térnyerése nemcsak gazdasági károkat okoz a tagállamoknak, hanem az európai polgárok közlekedésbiztonsági helyzetét is ronthatja. Varga Judit igazságügyi miniszter szerint a protekcionista intézkedések aláássák az EU alapját képező belső piacot, és így beláthatatlan következményekhez vezetnek. Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára elmondta: A  fuvarozói szektor védelme azért is fontos, mert az ágazat több mint 6 százalékkal járul hozzá a magyar bruttó nemzeti össztermékhez. A nemzetközi közúti közlekedési szolgáltatásokat nyújtó hazai közúti áruszállítók 95 százaléka kis- és középvállalkozás, őket aránytalanul nagymértékben érinthetik a 2022 februárjától alkalmazandó intézkedések. A szabályozást Magyarország mellett további nyolc tagállam, Bulgária, Ciprus, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta és Románia is következetesen ellenzi – olvasható a közleményben.    

Elképesztő összegeket nem tud behajtani a NAV

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.10.27. 07:54

Fotó: Shutterstock
540 milliárd forint elúszott követelése van az adóhivatalnak.
Tavaly csaknem 540 milliárd forintot nem tudott behajtani a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – értesült a Világgazdaság.

- számol be a Világgazdaság.

A portál azt írja, ennek ellenére a tavalyi évben kevesebb tartozó lett, mivel számos követelést véglegesen leírtak a kényszertörlési eljárásokban. Az elveszettnek nyilvánított összeg felét magánszemélyek, másik hányadát pedig a cégek hozták össze. Ezek között éppúgy voltak olyan vállalatok, amelyek kényszertörlési eljárás alá kerültek, de működő és a technikai megszűnt cégek is halmoztak fel adósságot. 
Az adóhivatal teljes követelésállománya a behajthatatlanná nyilvánított állománnyal együtt egy év alatt 6,3 százalékkal, 1828 milliárd forintról 1712 milliárd forintra mérséklődött.

A NAV adatai szerint 2019. december 31-én több mint 1 millió 130 ezer adózónak volt hátraléka, ezen belül a működő gazdálkodók száma 4335-tel nőtt, a többi kategóriában kevesebb volt a hátralékos.