Összesen 5,7 millió forintnyi fizetéstől fosztották meg Jakab Pétert ebben a parlamenti ciklusban. Kövér László házelnök több mint 4,4 millió forintra büntette a Jobbik elnökét a héten, miután egy zsák krumplit próbált Orbán Viktor miniszterelnöknek adni az Országgyűlésben, hogy felhívja a figyelmet a borsodi időközi választás fideszes trükkjeire, de korábban is róttak már ki rá bírságot. Ezzel Jakab lett a legjobban büntetett parlamenti képviselő, megelőzve a 2,5 millió forintnál járó párbeszédes Tordai Bencét. A képviselőnek a büntetést a fizetéséből vonják le, így a szabályok szerint egy ideig csak minimálbérnyi juttatást kaphat Jakab. – Osztunk szorzunk a feleségemmel, és mint mindent, úgy ezt is meg fogjuk oldani. A feleségem tudja, hogy amit a fejembe veszek, azt véghez viszem – reagált lapunknak a Jakab Péter. A pénzbüntetések a fideszes parlamenti többség által elfogadott lex Hadházy életbe lépése óta emelkedtek meg drasztikusan. Ez volt a válasz arra, hogy Hadházy Ákos független képviselő az önkormányzati választások után a parlamenti pulpituson felszólaló Orbán Viktor elé tartott táblákat, egyebek mellett „muszáj hazudnia, mert túl sokat lopott” felirattal. A pénzbüntetéseket a legsúlyosabb esetekben kiszabható egy hónapos fizetésmegvonásról hat hónapra emelték, de már az Országgyűlésből is kitilthatók a képviselők. A 24.hu korábbi közérdekű adatkérése és a Népszava idei évre vonatkozó számításai alapján 2010 óta összesen 79 millió forintnyi büntetés szabtak ki képviselőkre, elsősorban ellenzéki politikusokra, ugyanis ennek az összegnek mindössze 0,56 százalékát kellett a kormánypártiaknak befizetniük. Ez persze azzal is magyarázható, hogy a fideszes kétharmad nyomasztó súlyával szemben az ellenzék csak úgy tud látványosan tiltakozni, ha megszegik a szabályokat. A legerőteljesebb akciójuk a túlóratörvényről szóló szavazáshoz kötődik: 2018 decemberében elfoglalták az elnöki pulpitust és megpróbálták megakadályozni a törvény elfogadását. Akkor számos képviselők kapott büntetést, a kivetett összeg meghaladta a 40 millió forintot. Az ellenzéki képviselők korábban több ízben is sikerrel fordultak a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához. Egy 2016-os ítélet szerint – a mostani szemmel már enyhének számító – magyar büntetési gyakorlat sérti a képviselők véleménynyilvánítási szabadságát, illetve a testület egyértelművé tette, hogy szimbolikus akciók – például táblák feltartása – is a parlamenti politizálás részét képezik. Jakab Péter is jelezte lapunknak, hogy minden jogorvoslati lehetőséget ki fog használni, első körben a mentelmi bizottsághoz fordul fellebbezéssel. 

A magyar orvosok túlnyomó többsége (77 százaléka) a jelenlegi formájában nem írja alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést, 40 százalék pedig emiatt akár otthagyná a közellátást is - közli a Magyar Orvosi Kamara annak a kutatásnak az összegzését, amelyet szerda hajnalban tettek közzé. A kérdőívet három nap alatt a praktizáló orvosok ötöde (7739-en) töltötte ki. (Úgy tudjuk ekkora aktivitásra még nem volt példa az orvosok körében.) A közellátásban dolgozó orvosok csaknem harmada (5110-en) névvel is nyilatkozott arról, hogy ez év végével az új jogviszonyt nem fogja felvállalni. A válaszadók több mint fele kettő vagy több állásban dolgozik egyszerre, majdnem kétharmaduk pedig egyáltalán nem fogad el hálapénzt. A megkérdezettek 99 százaléka ragaszkodik az átlátható, de szabad munkavállalás lehetőségéhez. A köztestület szerint az eredményekből egyértelmű: szükség van az orvosok bérviszonyainak rendezésére, a hálapénz megszüntetésére. Az egyeztetések nélküli átalakítás kudarcba fulladhat és egyértelműen veszélyezteti a betegek biztonságát. A törvény elutasítottsága számottevő, de jelentős módosítások mellett az orvostársadalom diszkrét többsége (57 százalék) el tudná fogadni az új jogviszonyt. Az egyik sarkalatos pont a másodállások korlátozása, ahol az orvosok 54 százaléka látja indokoltnak az álláshalmozások jelenleginél határozottabb szabályzását, ugyanakkor szinte a teljes orvostársadalom (98.9%) törvényben garantált teret kíván hagyni (pl. az eddig szabályozás megtartása vagy a főálláson túl plusz egy jogviszony esetén csupán bejelentési kötelezettség, esetleg automatikus engedélyezés bizonyos kritériumok mentén) a szabad munkavállalásnak. Pontokba szedték azt is, hogy milyen változtatásokat kérnek a kormánytól a már elfogadott törvényben. Így: • a vezényelhetőség (kirendelés, áthelyezhetőség) egészségügyi dolgozók számára elfogadható szabályozása: a munka törvénykönyvét meghaladóan csak egészségügyi válsághelyzetben, maximum 100 munkanapra történő kirendelés, világosan meghatározott mentesítő körülményekkel. • a másodállások gyakorlásának lehetőségét biztosítani kell: a rossz, kerülendő példákat szükséges tiltani, nem pedig a becsületes, szakmai fejlődést segítő munkát engedélyhez kötni • az eredeti, szakmai előmenetelt tükröző és későbbiekben értéktartást garantáló bértábla bevezetését kérik • a szabadságok és végkielégítések mértéke ne legyen kedvezőtlenebb, mint a közalkalmazotti viszonyban • a hálapénznek újra kiskaput nyitó szabályozásokat ki kell venni a törvényből (ilyen pl. a nőgyógyászat kivételezése és az önkéntes segítő megjelenése) • az érdekképviseleti lehetőségek - nemzetközi jogba is ütköző - korlátozását vegyék ki a törvényből. Mint írják: a magyar orvostársadalom a valódi egyeztetéseket és tisztességes eljárást vár. A törvény beterjesztése, az azóta eltelt időszakban az egyeztetések hiánya ahhoz vezetett, hogy a járványhelyzet közepén az orvostársadalom jelentős része nem bízik a kormányban és elhagyni készül a közegészségügyet. Arra is figyelmeztetnek, hogy a járványügyi helyzet romlik, az orvostársadalomnak a hatalmas kihívásra kellene koncentrálnia.  

Jelenleg minden köznevelési intézményben fertőtlenítő takarítás zajlik, azt a takarítószemélyzet végzi és nem a pedagógusok – szögezte le megkeresésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A tárcánál arról érdeklődtünk, az iskolák fertőtlenítésében – ahogy arra a nyári szünet végén számos példa volt – az őszi szünet idején is részt vehetnek-e tanárok. „Fertőtlenítőszerből valóban van elegendő, de takarítószemélyzetből már nincs” – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Néhány helyen – 59 intézményben – a honvédség is besegít: a katonák „speciális fertőtlenítést” ott, ahol a koronavírus leginkább jelen volt. Arra a kérdésre, pontosan milyen speciális feladatok vannak, amelyek a honvédség bevonását igénylik, az Emmi nem válaszolt. Az MTI-nek ugyanakkor Kállai Ernő, a Magyar Honvédség 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred parancsnoka elmondta: a fertőtlenítést magas alkoholtartalmú szerrel végzik, melynek hatása a következő igazolt fertőzésig tart.  Érdeklődtünk arról is, hogy miután egyre több országban (legutóbb például Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Romániában, Bulgáriában, Szlovéniában) az iskolák teljes vagy részleges bezárása mellett döntöttek a járványhelyzet fokozódása miatt, Magyarországon is sor kerülhet-e hasonló intézkedésekre. Az Emmi azt közölte: nálunk nem cél a digitális tanrendre való átállás. Ezt egyrészt azzal indokolták, hogy a szülőknek fontos, hogy tudjanak munkába járni, másrészt a 0-18 korosztály aránya a fertőzöttek körében alacsony. Ennek némileg ellentmondott az országos tiszti főorvos az operatív törzs tegnapi tájékoztatóján. Müller Cecília arról beszélt, a korcsoportok között változás figyelhető meg, az elmúlt héten 641 16 évesnél fiatalabbnál találtak pozitív mintákat. A PSZ kedden közölte: már négy pedagógusról tudnak, akik koronavírus-fertőzést követően haltak meg, igaz, később egyikük családja cáfolta, hogy az elhunyt 52 éves pedagógus vírusos lett volna. Totyik Tamás PSZ-alelnök szerint a koronavírus okozta halálesetek megelőzhetők lettek volna, ha a krónikus betegségben szenvedő tanároknak már szeptemberben engedélyezték volna az otthoni munkavégzést. Hozzátette: míg a versenyszférában a munkáltatók minden dolgozónak biztosítanak maszkokat, az állami fenntartású iskolákban a tanárok nem kapnak. Holott az alelnök szerint az egészségügyben és a szociális szférában dolgozók mellett a tanárok is nagy veszélyben vannak. A PSZ tud olyan Vas megyei iskoláról, ahol az őszi szünet előtt 17-18 pedagógus kapta el a koronavírust. A biztonságos munkakörülmények a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint sem biztosítottak. A PDSZ országos választmányának tagja, Nagy Erzsébet lapunknak elmondta: adatkéréssel fordulnak az Emmihez a védőfelszerelésekkel és az intézményi fertőzési adatokkal kapcsolatban.