Előfizetés

Vörös-rózsaszín koalíció alakul Bécsben

Földvári Zsuzsa (Bécs)
Publikálás dátuma
2020.10.27. 20:30

Michael Ludwig két éve irányítja az osztrák fővárost, ahol a „vörösök” már tíz éve működtek együtt a környezetvédő zöld párttal, ám ennek a polgármester most véget szeretne vetni.
A liberális NEOS párttal kezd koalíciós tárgyalásokat az október 11-i bécsi önkormányzati választásokon 41,6 százalékot szerzett szociáldemokrata párt – jelentette be kedd déli sajtóértekezletén a bécsi SPÖ elnöke, Michael Ludwig polgármester. Az egykori tisztviselő két éve irányítja az osztrák fővárost, ahol a „vörösök” már tíz éve működtek együtt a környezetvédő zöld párttal, ám ennek Ludwig most véget szeretne vetni. Három párttal, a rózsaszínű jelképet viselő liberálisokkal, a zöldekkel és a feketéről türkizre váltó jobbközép néppárttal folytatott előkészítő tárgyalásokat, ezek során vált számára egyértelművé, hogy a kormányzásban még részt nem vett NEOS-szal fog elsőként koalíciós megbeszéléseket folytatni, s ezek kedvező alakulása esetén már november 15-én aláírható a koalíciós egyezség.  A polgármester sajtóértekezletén kitért azon kérdések elől, amely a zöldekkel való koalíció felbomlásának okait firtatták. Annyit mondott, hogy  bécsi gazdaság élénkítésére, a foglalkoztatás javítására, az oktatási rendszer modernizálására, a város szociális vívmányainak erősítésére, a világban példátlan bérlakáshálózat további bővítésére vonatkozó szocdem tervek megvalósításához megfelelőbb partnernek tartja az SPÖ-nél hatszor kisebb liberálisokat, mint a csak háromszor gyengébb zöldeket. A zöldek az országos kormánykoalícióban a néppárttal működnek együtt. Bécsi vezetőjük, a bicikliprogram szerelmesének tartott Birgit Hebein és Ludwig között egy ideje már feszült volt a viszony. A polgármester már az előzetes tárgyalások előtt jelezte, hogy Hebein személyével kapcsolatban fenntartásai vannak, s a közlekedés témakörét mindenképpen el akarja venni a zöldektől. Mint hírlik, Hebeinék a nyitó megbeszélésen engedékenyek voltak, akár az említett témákban is hajlandók lettek volna áldozatokra. A kilencvenes és a kétezres évek kudarcba fulladt kísérletei után az osztrák liberálisok pártja, a NEOS 2012-ben alakult, elsősorban a néppárti konzervativizmusból kiábrándult tagokkal. Azóta az országos és több tartományi parlamentben is szerzett pozíciókat, illetve képviselője van az európai parlamentben. A pártot két éve Beate Meinl-Reisinger, három leánygyermek 42 éves, jogász végzettségű édesanyja vezeti, aki az országos ügyek élére állva a bécsi szervezetet az idén 30 éves Christoph Wiederkehrnek adta át. A fiatal politikus apja magyar, anyja francia. Roppant ügyesen irányította pártja választási kampányát, s már akkor világossá tette, hogy a NEOS szeretné átvenni, modernizálni és megreformálni a fővárosi oktatásügyet. Sikert aratott azzal a javaslatával, amellyel a versenyző pártok méltó viselkedését szorgalmazta. Fontosnak tartotta az átláthatóságot, sokak szerint ezzel vette le a lábáról Ludwig polgármestert. 

Már több mint 900 ezer koronavírus-fertőzöttet találtak az Egyesült Királyságban

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.27. 19:35

Fotó: ADRIAN DENNIS / AFP
A járvány kezdete óta csaknem 30 millió koronavírus-tesztet végeztek, és ezek közül 917 575 lett pozitív.
A kedden ismertetett legújabb adatok szerint átlépte a 900 ezret a tesztekkel kimutatott koronavírus-fertőzések száma az Egyesült Királyságban. A londoni egészségügyi minisztérium tájékoztatása szerint a kedd estével zárult 24 órában 22 885 fertőzést szűrtek ki. Országszerte
a járvány kezdete óta csaknem 30 millió koronavírus-tesztet végeztek, és ezek közül 917 575 lett pozitív.

Sir Patrick Vallance professzor, a brit kormány tudományos főtanácsadója legutóbbi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a jelenlegi napi fertőzésszámok azt is tükrözik, hogy összehasonlíthatatlanul több a szűrés, mint tavasszal, és szinte biztos, hogy a tavaszi adatok a korabeli szűkös tesztkapacitások miatt hatalmas mértékben alábecsülték az új fertőződések akkori tényleges napi számát. Sir Patrick szerint nagyon valószínű, hogy a járvány márciusi-áprilisi tetőzésének idején egyes időszakokban valójában meghaladta a százezret az új koronavírus-fertőzések napi száma az Egyesült Királyságban, ám az akkori tesztelési kapacitással ennek csak a töredéke, napi öt-hatezer volt azonosítható. Abban az időszakban naponta 15-20 ezer koronavírus-szűrésre volt lehetőség. A brit egészségügyi minisztérium kedd esti tájékoztatása szerint
a jelenlegi napi tesztelési kapacitás 450 ezerhez közelít.

Boris Johnson miniszterelnök nemrégiben bejelentette, hogy a kormány tervei alapján október végére el kell érni a napi 500 ezer, később a napi egymillió koronavírus-szűrési kapacitást. A legújabb adatok szerint
a koronavírus-fertőzés okozta Covid-19 betegségben a kedd estével zárult 24 órában 367-en haltak meg az Egyesült Királyságban. A halálos áldozatok száma ezzel 45 365-re emelkedett.

A halálesetekről szóló kormányzati adatokban azok a betegek szerepelnek, akik a szűrővizsgálattal igazolt koronavírus-fertőzés kimutatása után 28 napon belül meghaltak. A brit statisztikai hivatal (ONS) más számítási módszert alkalmaz: mozgó heti statisztikáiban azok az elhunytak is szerepelnek, akiknek halotti bizonylata megemlíti a Covid-19 betegség gyanúját, de a fertőzést nem feltétlenül igazolta szűrővizsgálat. Az ONS keddi ismertetése szerint az év eleje óta 54 325, Angliában és Walesben kiállított halotti bizonylat említi a Covid-19 betegséget. A statisztikai hivatal e két országrészt vizsgálja heti kimutatásaiban az országos folyamatok méréséhez. Angliában és Walesben él az Egyesült Királyság lakosságának több mint 90 százaléka.

Trump még ünnepelt egyet, Biden új frontokon támad

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.10.27. 18:48

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
Az utolsó héten az elnök védeni próbálja négy évvel ezelőtti pozícióit. Biden a Demokrata Párt teljes győzelemre játszik.
A diadalmas Donald Trump a Fehér Ház kertjében ünnepelte meg, hogy a szenátus konzervatív többsége a legfelsőbb bíróság tagjává választotta Amy Coney Barrettet. A 49 éves, a katolikus egyház egyik legkonzervatívabb, a férfiak felsőbbrendűségét valló vonulatához tartozó bírónőtől a jobboldalon azt várják, hogy szavazatával segítse megvédeni az abortuszt tiltó jövendőbeli törvényeket és mindenben a Republikánus Párt ízlése szerint foglaljon állást. Trump négy éve alatt már a harmadik tagot küldhette a kilenc fős testületbe, ahol most 6:3 arányú konzervatív túlsúly alakult ki. Ez évtizedekre sok mindent meghatározhat, hiszen a legfelsőbb bíróság döntéseit semmilyen törvény vagy választási eredmény nem írja felül. Így a jobboldal fő bázisát adó diploma nélküli fehér férfiak hiába lesznek a demográfiai folyamatok vesztesei, még akár egy emberöltőn át védeni tudják társadalmi és gazdasági privilégiumaikat. A konzervatív bírók pozícióba juttatása volt a Republikánus Párt fő célja, amiért még Trump emberi gyengeségeit és személyeskedő kirohanásait is elviselték. Az alkotmánybíróság szerepét is betöltő legfelsőbb bíróság mellett az elmúlt években több száz körzeti és fellebbviteli bírót is életük hosszáig vagy lemondásukig tartó tisztségekbe neveztek ki, ami jól fog jönni, amikor meggyengülnek a politikai pozícióik és csak jogi eszközeik maradnak a többségi szándék blokkolására. Nem véletlen, hogy Joe Biden a hatalommal való visszaéléssel vádolta a republikánusokat, akik 2016 márciusában az akkori választási évre hivatkozva nem engedték szavazásra Barack Obama mérsékeltnek tartott legfelsőbb bírósági jelöltjét, ellenben most nyolc nappal a vesztésre álló választás előtt is könyörtelenül  áthajtották Barrett kinevezését. Biden, hogy enyhítse a pártja radikális szárnya felől érkező nyomást, de jobbról se adjon támadási felületet, bejelentette, hogy győzelme esetén liberális és konzervatív jogi szaktekintélyekből álló bizottságot állít fel, amely felülvizsgálná a legfelsőbb bíróság működését. Ebből nyilván nem jön ki semmi, s a következő években – előre nem látható esemény híján – nem várható üresedés a testületben. A Demokrata Párt sebei nyalogatása helyett a jövő keddi eredmény maximalizálásával van elfoglalva. Biden Georgiában, majd Iowában és Floridában kampányol – pedig a papírforma szerint az elnökválasztás megnyeréséhez nincs is rájuk szüksége. Az agresszív taktika arra utal, hogy a liberális oldal nem éri be a Fehér Házzal, vérszagot érez és a törvényhozás mindkét házában többségbe akar jutni. Trump eközben Arizonában, Michiganben, Wisconsinban és Pennsylvaniában tölti az idejét, ahol négy éve nyert, de most vesztésre áll. Ez defenzív felfogásra utal. Az elnök a tévéreklámokban sem bízhat, mert Biden ezekre legalább kétszer többet költhet az utolsó napokban. Nem mintha sok meggyőzendő választó maradt volna – 70 millióhoz közelít a korai és levélszavazók száma, a többiek zöme is szilárdan eldöntötte, kire adja a voksát. A várakozások szerint a sok levélszavazat miatt november 4-én reggelre sem lesz még végeredmény. Mindkét oldal jogászok seregét fogadta fel arra készülve, hogy mindenhol megtámadják a szoros eredményeket. Itt jön a képbe a legfelsőbb bíróság, ahol ezek az ügyek kiköthetnek.

Orbán és a talányos régi fény

Donald Trump választási győzelméért szorít Orbán Viktor. A miniszterelnök erről David Cornstein kitüntetési ceremóniáján beszélt. Szerinte a távozó amerikai nagykövet munkájának köszönhetően a két ország kapcsolatai „ismét régi fényüket idézik”. Ez utóbbi kijelentés némileg talányos, mert az 1990 óta  általában  elég jó magyar-amerikai kapcsolatok éppen az Orbán-kormányok alatt szoktak megromlani, mint történt például 2001-ben és 2010-ben.