Előfizetés

Még négy évre hajt a Grúz Álom

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.10.28. 11:30
Bidzina Ivanisvili
Fotó: Alexander Imedashvily / AFP/Sputnik
Amióta az ország 1991-ben visszaszerezte a függetlenségét, egyetlen kormány sem tudott két mandátumnál többet megszerezni.
Szombaton parlamenti választások lesznek Grúziában, ahol a kisebb pártok mellett két nagy erő veselkedik egymásnak, a kormányon lévő Grúz Álom (GÁ) párt és az Egyesült Nemzeti Mozgalom (ENM). Az első alapítója Bidzina Ivanisvili, aki Oroszországban lett dollármilliárdos, majd visszatért Grúziába és pártot szervezett, hogy megbuktassa az ENM autoriter vezetőjét Mikheil Szaakasvilit. Ez sikerült neki és Szaakasvili 2013 óta emigrációban él, sőt, Grúzia körözteti. Jelenleg kalandos kitérők után újra Ukrajnában ténykedik, Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadója. Most azt mondja, hogy pártja megnyeri a választást, ő hazatér, és miniszterelnök lesz. Ez már csak azért is lehetséges, mert nyugati nyomásra átalakították a választási rendszert, amely így több esélyt ad az ellenzéknek és a kisebb pártoknak a parlamentbe jutásra. A választások jelentőségével kapcsolatban Givi Szilagadze grúz politikai elemző azt nyilatkozta a Népszavának, hogy amióta az ország 1991-ben visszaszerezte a függetlenségét, egyetlen kormány sem tudott két mandátumnál többet megszerezni, márpedig a most kormányzó Grúz Álom párt arra számít, hogy megtartja a hatalmat további négy évig. A korábbi kormányzó párt, az ENM visszatérése a hatalomba most nem látszik valószínűnek, de az tény, hogy a demokrácia minősége valamelyest romlott az elmúlt pár évben Grúziában, például a GÁ ellentmondásos lépéseket tett az igazságszolgáltatási rendszer átalakítását illetően. Tehát, lehet, hogy a GÁ győzelme nem túl ígéretes a grúz demokrácia jövője szempontjából. Az ENM európai szinten a középjobb, kereszténydemokrata Európai Néppárthoz csatlakozott, míg a Grúz Álom az EU-s szociáldemokratákkal áll szövetségi kapcsolatban. Grúziában azonban, mondta Szilagadze, nem az ideológiai pozíció határozza meg a pártok szembenállását. Mind a két erőt lehet néppártnak nevezni, s mind a kettő élén erős vezéregyéniség áll. Kétséges, hogy ezek a pártok megmaradnának-e a vezéreik híján.  Részben a koronavírus járvány okozta elszigeteltség miatt is, de a közelben dúló karabahi háború minimálisan jelent meg a kampányban, nem úgy, mint a koronavírus-járvány. Az elemző úgy véli, hogy a kormány egyelőre képes volt meggyőzni a társadalmat arról, hogy hatásosan kezeli a válságot. Az elmúlt hetekben azonban drámai módon megnőtt a napi esetszám, s ez kérdésessé tette a közvélemény előtt, hogy a kormány valóban jól viszi-e az ügyeket. A járványkezelésért felelős közegészségügyi vezetők rendszeres résztvevői a Grúz Álom rendezvényeinek, némelyikük nyilvánosan kiáll a kormánypárt mellett. – Úgy látom, hogy a GÁ képes lesz politikai haszonná konvertálni a közegészségügyi válságot – mondta Szilagadze.  Az orosz befolyásra vonatkozó kérdésre a grúz politológus azt felelte, hogy Moszkva mindig tényező a grúz politikában. Egyes grúz politikusok minden problémáért Oroszországot hibáztatják, ami nyilván leegyszerűsítő és hamis álláspont. Abban viszont részben igazuk van, hogy Oroszország gyengíteni akarja a grúz államot. Az oroszok belekezdtek a Grúziától elszakított Abházia és Dél-Oszétia határainak kijelölésébe, gyakori, hogy orosz kibertámadások érnek grúz intézményeket. Nemrég a grúz központi választási bizottságot hackelték meg és sok választói adatot hoztak nyilvánosságra. Oroszország aktív Nyugat-ellenes propagandát folytat Grúziában különösen a Facebook útján – mondta el Givi Szilagadze.

A fű sem menti meg a Nép Szolgáját Ukrajnában

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.10.28. 10:30

Fotó: Sergey Averin / AFP / Sputnik
Az eredményekre még várni kell, de az már biztos, hogy a kormánypárt, a Nép Szolgája megsemmisítő vereséget szenvedett a helyhatósági választásokon.
A két színes forradalom, majd a tavalyi „fülkeforradalom” ellenére Ukrajnában az élet visszatért a megszokott kerékvágásba. Az ország nyugati részén Petro Porosenko és Julia Timosenko „nyugatbarát” pártjai, illetve a regionális kiskirályok formációi, míg keleten az „oroszbarát” ellenzék és a helyi kakasok szerzik meg a helyhatósági tisztségek zömét. Volodimir Zelenszkij elnök újdonsült, de alig több mint egy év alatt saját belső konfliktusaiba fulladó „civil” alakulata a túléléséért küzd. A szavazás napján végzett felmérések és a nyilvánosságra hozott részeredmények az előzetes közvélemény-kutatási adatokat erősítik. Folytatódik a kormányzó Nép Szolgája párt zuhanórepülése, az elnöki formációnak egyetlen nagyváros polgármesteri székét sem sikerült meghódítania, illetve a városi és megyei tanácsok többségében sem tudott első helyen végezni. Mindezt azok után, hogy tavaly áprilisban a komikus színész, tévésztár Zelenszkij több mint 73, a júliusi előrehozott parlamenti választáson pedig a frissen gründolt pártja több mint 43 százalékot szerzett. Csakhogy míg a Zelenszkijnek országos hírnevet hozó sorozatban, a Nép Szolgájában, a tanárból lett elnöknek minden összejön, a valóságban épp az ellenkezője történik. A csodavárásba belefáradt, az egymást követő oligarchák uralta kormányzati csapatokból kiábrándult lakosság az elnöktől ugyanazt várja, mint a sorozatban – az egyszerű embereknek kedvező módon, lehetőleg azonnal oldjon meg minden problémát. Csakhogy a komikus ezúttal drámai szerepbe csöppent, mondhatni a legdrámaibba a független Ukrajna történetében. Megörökölte a külföldi hitelek nélkül működésképtelen gazdaságot, az állóháborúvá merevedett donbászi konfliktust, a nemzetközi figyelem és szimpátia lanyhulását, az (amúgy egyre inkább kedvezményes árú) orosz gáz nélküli helyzetet, s mindezeken túl neki és tapasztalat nélküli csapatának kell levezényelnie a koronavírus járvány okozta egészségügyi, gazdasági és szociális válságot is.
Ez az összetett helyzet egyszerre erősíti a szélsőjobb csoportosulásokat és az oroszbarát politikai erőket. A különböző szélsőjobboldali alakulatok legutóbb október 14-én, a haza védelmezőinek napján antiszemita jelszavakkal, az államfő gyalázásával ünnepeltek és tiltakoztak az elnöki hivatal előtt, többek között a harc folytatását, a kelet-ukrajnai tűzszünet felfüggesztését követelve. A másik oldalnak is kedvez a helyzet, egyre erősödik a Janukovics korszak kormányereje, a Régiók Pártja romjain kinőtt Ellenzéki Platform – Életért párt, és nem is csak a keleti, dél-keleti országrészekben. Zelenszkij helyzete egyre rosszabb. Korábbi támogatója, az őt népszerűvé tevő sorozatot is közlő televíziót is birtokló oligarcha, Ihor Kolomojszkij mára nyíltan szembefordult vele, miután nem volt hajlandó a milliárdos érdekeit szem előtt tartó törvényeket kezdeményezni. Pártját belső harcok feszítik, kormányfőt már cserélt, de az sem kizárt, hogy tűzoltásként újabb kormányátalakításba kezd. A tévésorozatban oly sikeres Nép Szolgája kapkod és egyelőre eredménytelenül ötletel. Igaz, a választással egyszerre megrendezett „népi konzultáción” a többség támogatta az elnök kezdeményezéseit, mint például a marihuána orvosi célú legalizálását vagy a korrupció bűntetteket végrehajtók életfogytiglannal való büntetését, ez hosszabb távon aligha lesz elég.

Kiújult diplomáciai háború

Ukrajna a belügyekbe való beavatkozás miatt kitiltott két magas rangú magyar kormánytisztségviselőt. Kijev azt kifogásolja, hogy budapesti kormánytagok a magyar nemzetiségű jelöltekre való voksolásra buzdították a kárpátaljai magyarokat. Ugyanezt tette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy Facebook oldalára kitett videóüzenetben, a magyar diplomácia vezetője azonban nincs a „persona non grata” listán. Szijjártó szerint barátságtalan az ukrán válasz, közlésmódja pedig kulturálatlan. Úton Algériába a magyar miniszter úgy fogalmazott, Ukrajna lemondott arról. hogy Magyarország támogassa euroatlanti integrációs törekvéseit. Hazánk három éve blokkolja  a folyamatot az ukrán nyelvtörvény és oktatási törvény miatt. A két ország közötti fagyos viszonyon az új elnök sem tudott változtatni, a korábban beharangozott Orbán-Zelenszkij találkozóról legutóbb annyit közölt a magyar külügy, hogy az álláspontok távolsága miatt egyelőre értelmetlen lenne.

„Történelmi siker”: a magyaroknak nyolc

Magyar kormányzati szereplők sorra üdvözölték a kárpátaljai magyar párt választási eredményét. Az Ukrajnából épp kitiltott Potápi Árpád János államtitkár szerint történelmi győzelmet ért el a kárpátaljai magyarság, s ezt ismétli a kormányközeli sajtó is. Ám, az nem teljesen világos, hogy mitől „történelmi” a siker.  Beregszász  polgármestere, Babják Zoltán megőrizte tisztségét, a magyar lista pedig 10,4 százalékot szerzett. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke úgy fogalmazott, Kárpátalján a magyar kisebbségnek sikerült megőriznie korábbi pozícióit,  a mostanival megegyező számú, azaz nyolc képviselője lehet a 63 tagú megyei tanácsban.

Eldurvult a vírushelyzet Szerbiában

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.28. 08:55

Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP or licensors
Nem látszik a javulás.
Szerbiában átlépte az ezres lélektani határt az új fertőzöttek száma, keddről szerdára 1053 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, és a következő héten ez a szám csak tovább fog növekedni

-mondta Predrag Kon, az ország legismertebb járványügyi szakértője a szerbiai közszolgálati televízió internetes oldalának szerdai beszámolója szerint, amelyet az MTI idéz.

Az állami hírügynökség azt írja, Predrag Kon szerint jelenleg a leginkább maszkviseléssel lehet védekezni a koronavírus-fertőzés ellen, amennyiben viszont az emberek nem hajlandók mindig maszkot hordani, szigorúbb előírásokra lesz szükség. A járványügyi szakember néhány napja arról beszélt, hogy véleménye szerint ismét kijárási tilalmat kellene bevezetni, ám ehhez törvényi felhatalmazás kell. A Nyugat-Balkánon - Horvátországot kivéve - keddről szerdára 3615-tel nőtt az igazolt fertőzöttek és 49-cel a halálos áldozatok száma.
A regisztrált fertőzöttek száma Szerbiában 1053-mal 40 880-ra, Koszovóban 197-tel 18 336-ra, Észak-Macedóniában 628-cal 27 862-re, Montenegróban 182-vel 17 091-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 1555-tel 43 112-re emelkedett. A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában öttel 797-re emelkedett, Koszovóban hárommal 669-re, Észak-Macedóniában tizenöttel 949-re, Bosznia-Hercegovinában huszoneggyel 1132-re, Montenegróban pedig öttel 274-re nőtt.

Oroszországban kötelezővé tették a maszkviselés a nyilvános helyeken

Kötelező lett a maszkviselés szerdától Oroszországban az 50 főnél több embert befogadó nyilvános helyeken, a tömegközlekedésben, a taxikban, a parkolókban és a liftekben. Az erről szóló rendelkezést kedden adta ki Anna Popova tisztifőorvos, az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet vezetője. Popova emellett az is javasolta, hogy az éjjel 23 és a hajnali 6 óra között legyenek zárva a show-műsoros szórakozóhelyek és az éttermek. Az ügyben a döntést a régiók vezetői hivatottak meghozni.