Még négy évre hajt a Grúz Álom

Amióta az ország 1991-ben visszaszerezte a függetlenségét, egyetlen kormány sem tudott két mandátumnál többet megszerezni.

Szombaton parlamenti választások lesznek Grúziában, ahol a kisebb pártok mellett két nagy erő veselkedik egymásnak, a kormányon lévő Grúz Álom (GÁ) párt és az Egyesült Nemzeti Mozgalom (ENM). Az első alapítója Bidzina Ivanisvili, aki Oroszországban lett dollármilliárdos, majd visszatért Grúziába és pártot szervezett, hogy megbuktassa az ENM autoriter vezetőjét Mikheil Szaakasvilit. Ez sikerült neki és Szaakasvili 2013 óta emigrációban él, sőt, Grúzia körözteti. Jelenleg kalandos kitérők után újra Ukrajnában ténykedik, Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadója. Most azt mondja, hogy pártja megnyeri a választást, ő hazatér, és miniszterelnök lesz. Ez már csak azért is lehetséges, mert nyugati nyomásra átalakították a választási rendszert, amely így több esélyt ad az ellenzéknek és a kisebb pártoknak a parlamentbe jutásra.

A választások jelentőségével kapcsolatban Givi Szilagadze grúz politikai elemző azt nyilatkozta a Népszavának, hogy amióta az ország 1991-ben visszaszerezte a függetlenségét, egyetlen kormány sem tudott két mandátumnál többet megszerezni, márpedig a most kormányzó Grúz Álom párt arra számít, hogy megtartja a hatalmat további négy évig. A korábbi kormányzó párt, az ENM visszatérése a hatalomba most nem látszik valószínűnek, de az tény, hogy a demokrácia minősége valamelyest romlott az elmúlt pár évben Grúziában, például a GÁ ellentmondásos lépéseket tett az igazságszolgáltatási rendszer átalakítását illetően. Tehát, lehet, hogy a GÁ győzelme nem túl ígéretes a grúz demokrácia jövője szempontjából.

Az ENM európai szinten a középjobb, kereszténydemokrata Európai Néppárthoz csatlakozott, míg a Grúz Álom az EU-s szociáldemokratákkal áll szövetségi kapcsolatban. Grúziában azonban, mondta Szilagadze, nem az ideológiai pozíció határozza meg a pártok szembenállását. Mind a két erőt lehet néppártnak nevezni, s mind a kettő élén erős vezéregyéniség áll. Kétséges, hogy ezek a pártok megmaradnának-e a vezéreik híján.

Részben a koronavírus járvány okozta elszigeteltség miatt is, de a közelben dúló karabahi háború minimálisan jelent meg a kampányban, nem úgy, mint a koronavírus-járvány. Az elemző úgy véli, hogy a kormány egyelőre képes volt meggyőzni a társadalmat arról, hogy hatásosan kezeli a válságot. Az elmúlt hetekben azonban drámai módon megnőtt a napi esetszám, s ez kérdésessé tette a közvélemény előtt, hogy a kormány valóban jól viszi-e az ügyeket. A járványkezelésért felelős közegészségügyi vezetők rendszeres résztvevői a Grúz Álom rendezvényeinek, némelyikük nyilvánosan kiáll a kormánypárt mellett. – Úgy látom, hogy a GÁ képes lesz politikai haszonná konvertálni a közegészségügyi válságot – mondta Szilagadze.

Az orosz befolyásra vonatkozó kérdésre a grúz politológus azt felelte, hogy Moszkva mindig tényező a grúz politikában. Egyes grúz politikusok minden problémáért Oroszországot hibáztatják, ami nyilván leegyszerűsítő és hamis álláspont. Abban viszont részben igazuk van, hogy Oroszország gyengíteni akarja a grúz államot. Az oroszok belekezdtek a Grúziától elszakított Abházia és Dél-Oszétia határainak kijelölésébe, gyakori, hogy orosz kibertámadások érnek grúz intézményeket. Nemrég a grúz központi választási bizottságot hackelték meg és sok választói adatot hoztak nyilvánosságra. Oroszország aktív Nyugat-ellenes propagandát folytat Grúziában különösen a Facebook útján – mondta el Givi Szilagadze.