Előfizetés

Hatalmat akarnak mindenáron

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.10.29. 07:20

Fotó: JUAN MABROMATA / AFP
A gazdasághoz nem, az ellenzék kicselezéséhez annál jobban értenek a populista vezetők – derült ki egy három német kutató által készített tanulmányból. Ebben az eltelt száz év tapasztalatait elemezték ki.
Európában, de az egész világon is mind népszerűbb a populizmus, azokban az országokban is kacérkodnak a demokratikus intézményrendszer fokozatos leépítésének gondolatával, ahol nemrég még elképzelhetetlen lett volna. Hogy a mai kor populistái alatt hogyan változik a gazdasági teljesítmény, majd a jövő dönti el, de egy német közgazdászok által készített tanulmányból az derül ki: amennyire jól értenek ahhoz, hogyan tartsák minél tovább hatalomban magukat, annál kevésbé konyítanak a gazdasághoz. Három német szakértő, Manuel Funke, a bonni Moritz Schularick, valamint a Kieli Egyetem professzora, Christoph Trebesch kutatásából talán a jövőre vonatkozóan is lehet messzebb menő következtetéseket levonni. Felmérésük során azokra a politikusokra koncentráltak, akik azt sugallják: a kisemberek érdekeit védik a gonosz elittel, illetve az éppen ellenségnek kikiáltott ideológiájú csoporttal, mondjuk a liberálisokkal szemben. Természetesen nem mindig könnyű hű képet kialakítani egy adott országról. Gondoljunk csak az Európai Unió legnagyobb haszonélvezőire: a temérdek uniós támogatásnak köszönhetően a koronavírus-járvány tombolása előtt szinte nem lehetett annyira rossz gazdaságpolitikát folytatni, hogy az adott ország GDP-je ne emelkedjen. A populistáknak nincs igazi ideológiája, és nem is lehet őket egy kalap alá venni. A titkuk éppen abban rejlik, hogy mindig képesek olyan döntést hozni, ami politikai túlélésük záloga lehet, amivel el tudják érni azt, hogy az emberek úgy érezzék: közel áll hozzájuk. Többször újraválasztották például Bojko Boriszov bolgár kormányfőt, aki rendre azt hangoztatja, ő az igazi bolgárok érdekeit képviseli szemben a „parlamenti hazudozókkal”. A tanulmány szerint minden harmadik populista vezetőt legalább egyszer újraválasztották. A demokratikus – legyen szó szociáldemokratáról, konzervatívról vagy liberálisról – politikusok közül ez csak minden hatodiknak sikerült. A populistákat tehát az köti össze őket, hogy váltig ragaszkodnak a hatalomhoz és ennek mindent alá is rendelnek. Esetenként nem is könnyű megmondani azt, hol vannak a populizmus határai, mi különbözteti meg ezen politikusokat a demokratikus értékeket képviselőktől. A tanulmány egyik szerzője ezt a következőképpen fogalmazta meg: „Ez olyan, mint a pornográfia. Csak akkor lehet választ adni rá, ha az ember látja”. A három kutató 27 országban 70 populista kormányt vett górcső alá, több ezer gazdasági adatot elemzett, nem csak a gazdasági növekedést vizsgálták, hanem a vagyon elosztásának egyenlőtlenségeit, emellett pedig 800 tudományos tanulmányt értékeltek ki. A 190 oldalas tanulmánynak a demokratikus berendezkedésű államok szempontjából nem túl megnyugtató megállapítása: a populista vezetők politikai szempontból sikeresnek bizonyultak, de súlyos károkat okoztak gazdaságuknak a hatalomban. Kiválóan értenek ahhoz, miként lehet hitelteleníteni, megosztani, különféle módon meggyengíteni az ellenfelet. A legfontosabb recept az: kialakítani egy fanatikus rajongói tábort. Gazdaságpolitikájuk látszólag merőben különbözik egymástól, de abban mégis hasonlóak, hogy mind a jobb- mind a baloldali populisták hajlamosak az átgondolatlan, következetlen, úgyszólván unortodox gazdasági lépésekre. A populisták által irányított országokban magasabb a korrupció, nagyobb szerephez jut a protekcionizmus, az árnyékgazdaság. Egy populista vezető hatalomra kerülése után öt évvel az egy főre jutó GDP átlagosan öt százalékkal kisebb arányban nőtt a demokratikus országokéhoz képest. Gazdasági tekintetben a legnagyobb kárt Silvio Berlusconi okozta honfitársainak, miniszterelnöksége alatt 14,9 százalékkal csökkent az olasz GDP, miközben ő volt a második világháború után a legtovább a kormányfői bársonyszékben lévő olasz politikus. Három kormányfői mandátuma alatt összesen kilenc évig volt miniszterelnök. Papíron jobboldali politikus volt, de igazi ideológiával nem rendelkezett, mindent gazdasági érdekeltségeinek rendelt alá. A világban végbemenő változásokat mutatja azonban, hogy politikai szempontból jóval visszafogottabb volt Matteo Salvininál. A baloldali populisták jobban értenek ahhoz, hogy csökkentsék a szegények és a gazdagok közötti különbségeket, de ezt időnként nagyon átgondolatlanul teszik. A néhai venezuelai elnök, Hugo Chávez a XXI. század szocializmusát akarta megvalósítani, s az ország nyersanyagbetételét a szegényebbek felzárkóztatására is fordította, de az állam szerepének kiterjesztésével és értelmetlen infrastrukturális beruházások vállalásával csődközeli helyzetet idézett elő, hiszen a nyersanyag világpiaci ára jelentősen csökkent. Elnöksége alatt az ország GDP-je 12,4 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor Venezuela esetében is tetten érhető, hogy mindenfajta ideológiánál fontosabb a hatalom. Chávez, majd utóda Nicolás Maduro kemény diktatúrát vezetett be. Utóbbi ráadásul, a járvány kitörése után nyitott a piacgazdaság felé, mert ez volt túlélésének egyedüli záloga. Mint a jelentést részletesen ismertető Spiegel megjegyzi, a populisták időnként idegenellenes retorikával és antiliberálisként lépnek fel, mint azt Orbán Viktor kormányfő is teszi. A mai vezetők közül Recep Tayyip Erdogan irányítja csődközeli helyzetbe Törökországot, miközben a 2000-es években még reformernek tartották. Ám folyamatosan építette le a demokratikus intézményrendszert, így a gazdasági növekedés lelassult, a nemzeti valuta, a líra értéke folyamatosan csökken. Akadnak sikeres gazdaságpolitikát folytató politikusok is, igaz nem sokan. A tanulmány közéjük sorolja Evo Morales volt bolíviai elnököt. A tanulmány szerint a populizmus nem tűnik el csak úgy magától, sőt a tapasztalat szerint az utóbbi az utolsó harminc évben egyre népszerűbb vezetési formává vált. Jelenleg a világ hatvan, gazdasági szempontból legjelentősebb országának a negyedében kormányoznak bal- vagy jobboldali populisták. 

Visszaestek a populisták a járvány miatt

A YouGov irodának a világ 25 országában készített felmérése szerint 2020-ban egyre csökkent a populisták támogatottsága. Politikai elemzők meglepődtek az adatok láttán, de abból indulnak ki, hogy csak átmeneti jelenségről lehet szó. Úgy vélik ugyanis, ez a járvánnyal hozható összefüggésbe és mihelyst a Covid-19 hatásai jobban éreztetik hatásukat, a populisták ismét új erőre kapnak, írta a Guardian. „A vírus e tekintetben vulkánként viselkedik. Keményen sújtja a populizmust, de termékeny talajt hagy majd maga után” – fejtette ki Matthijs Rooduijn, az Amszterdami Egyetem szociológusa. Az Európai Unióban a populista pártok húsz év alatt majdnem megnégyszerezték támogatottságukat: hét százalékról 25-re emelkedett népszerűségük. Meghatározó alakjaik a Guardian szerint Orbán Viktor mellett Matteo Salvini, az olasz jobboldali populista Liga elnöke,Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés vezetője, vagy a svéd Jimmie Akesson. A populista pártok majdnem egy tucatnyi uniós tagországban kerültek be a kormányra, igaz, Ausztriában kiszorultak onnan: az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) mindmáig súlyos válságban van az úgynevezett Ibiza-videó napvilágra kerülése óta. A felmérésben, amelyet júliusban és augusztusban készítettek, az Egyesült Királyságban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban, Svédországban, továbbá Ausztráliában, Kanadában és az Egyesült Államokban kevesebben értettek egyet azzal a kijelentéssel, hogy az adott ország fejlődését egy kivételezett csoport akadályozza meg. Dániában 11 százalékkal, 33-ról 22-re esett az így vélekedők aránya, az Egyesült Királyságban és Németországban kilenc százalékkal, Franciaországban nyolccal, Olaszországban hattal, Lengyelországban pedig néggyel. De más a populisták által hangoztatott nézet is csekélyebb népszerűségnek örvend, például az az állítás, miszerint sok információt önös érdekekből eltitkolnak az emberek elől. Dániában 20, Németországban pedig 15 százalékkal esett az így gondolkodók aránya. Szintén esett azok száma, akik szerint a korrupt elit kihasználja az átlagembereket, 11 százalékkal kevesebben vélekednek így Dániában, kilenccel Németországban, héttel Olaszországban. Csak kis visszaesés, vagy stagnálás volt megfigyelhető az arra a kérdésre adott válaszokban, amely szerint az emberek akaratának mindenek felett kell állnia az adott ország politikájában. Matthijs Rooduijn úgy vélte, a jelenségre a fő ok az, hogy a járvány kapcsán az emberek jobban kezdtek hinni a szakembereknek, míg bizonyos témái, mint például a bevándorlás, háttérbe szorultak. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy egyes radikális pártok már kezdenek magukhoz térni. A jobboldali populista Liga például elérte a mélypontot 24-25 százalékkal, s bár Matteo Salvini olyan népszerű politikus már aligha lesz, mint belügyminiszterként, még gyarapíthatja táborát. Nem mellékes az sem, hogy hiába került háttérbe a migráció kérdése, az emberek bevándorlásellenessége mit sem változott, Svédországban például a megkérdezettek 65 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kevesebb bevándorlót kell beengedni az országba, míg tavaly még 58 százalék nyilatkozott így. Olaszországban ugyanez az arány 64, illetve 54 százalék. 

Az egy főre jutó GDP alakulása kormányzásuk alatt (százalékban)

Silvio Berlusconi (Olaszország) -14,9 Indira Gandi (India) -13,3 Hugo Chávez -12,4 Vladimír Meciar (Szlovákia) -8,0 Jacob Zuma (Dél-Afrika) -7,8 Nestor és Cristina Kirchner (Argentína) -6,6 

Közel 100 ezren fertőződnek meg naponta Angliában

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.29. 07:03

Fotó: JEREMY SELWYN / AFP
Kilenc nap alatt megduplázódott az új fertőzések száma.
A legújabb szakértői becslések szerint naponta csaknem százezren fertőződhetnek meg Angliában az új típusú koronavírussal. A brit egészségügyi minisztérium adatai szerint a szerda estével zárult 24 órában az Egyesült Királyság egészében 24 701 koronavírus-fertőzést szűrtek ki. Országszerte eddig 30,2 millió koronavírus-tesztet végeztek, és ezek közül szerda estig 942 275 lett pozitív. A patinás Imperial College London egyetem csütörtökön bemutatott tanulmánya azonban azt valószínűsíti, hogy csak Angliában jelenleg naponta valójában 96 ezren fertőződhetnek meg az új koronavírussal. Az egyetemi kutatóstáb 85 971 ember bevonásával végezte el a szűrővizsgálatot október 16. és 25. között, és arra az eredményre jutott, hogy jelenleg az angliai lakosság 1,28 százaléka – vagyis tízezer ember közül 128 – fertőzött. A kutatócsoport hangsúlyozza, hogy az előző vizsgálati forduló végén, október 5-én még 60 volt a tízezer angol lakosra jutó koronavírus-fertőzöttek száma. Az Imperial College London szakértői ebből a növekedési ütemből vezették le a napi 96 ezer új fertőződést valószínűsítő eredményt. A stáb számítási módszertana szerint az "R" reprodukciós ráta angliai átlagban jelenleg 1,56, ami azt jelenti, hogy száz fertőzött átlagosan 156 másik embernek adja át a koronavírus-fertőzést. A brit egészségügyi hatóságok becslése szerint a koronavírus-járvány tavaszi tetőzésének idején 3,5 körül lehetett ez a mutató Nagy-Britannia egészében. Az Imperial College London csütörtökön ismertetett tanulmánya szerint Anglia délnyugati és délkeleti országrészeiben, valamint Londonban az "R" ráta meghaladhatja a kettőt, de a kutatóstáb hangsúlyozza, hogy a reprodukciós mutató lehetséges sávja ebben a térségben igen széles. Az egyetemi vizsgálat kimutatta azt is, hogy a napi fertőzések száma kilenc naponta megkétszereződik. A kutatócsoport kiemeli, hogy korábban 29 naponta kétszereződött a napi koronavírus-fertőzések száma Angliában. Az egyetem szakértőinek adatai szerint a leggyorsabban az 55-64 év közötti korosztályban emelkedik a fertőzöttek aránya: jelenleg e korcsoport tagjainak 1,2 százaléka fertőzött a korábbi vizsgálatban mért 0,37 százalék helyett. A pozitív koronavírustesztek aránya azonban továbbra is a 18-24 év közötti csoportban a legmagasabb: az Imperial College London becslése szerint e korosztály 2,2 százaléka hordozza az új típusú koronavírust. 

Több ezer fertőzött ENSZ-es

Ötezernél több ENSZ-alkalmazott kapta el a koronavírust a világjárvány kezdete óta – közölte szerdán Stephane Dujarric, a világszervezet szóvivője. Dujarric szerint legalább 5325 fertőzéses eset és 64 haláleset történt világszerte az ENSZ kötelékében dolgozóknál. A Biztonsági Tanács és az ENSZ-közgyűlés bizottságai a hét elején visszatértek a videokonferenciás munkarendre, miután öt fertőzéses esetre derült fény az egyik, meg nem nevezett BT-tagország állandó képviseleténél. Dujarric szerint a szóban forgó misszió szorosan együttműködik az ENSZ orvosi szolgálatával, folyik a kontaktkutatás. Diplomáciai források szerint a nigeri ENSZ-képviseletnél jelent meg a vírus, de a misszió erről nem adott hivatalos tájékoztatást. Egyelőre nem tudni, hogy meddig tart a videokonferenciás munkarend. Az ENSZ főhadiszállásán a koronavírus okozta világjárvány elején, márciusban tértek át távolsági munkavégzésre, a személyes testületi üléseket csak júliustól, fokozatosan állították vissza.

Szabad szemmel: Orbánt választotta példaképének a déli szomszéd

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.10.29. 06:54

Az Euronews a keményen jobboldali populista szlovén miniszterelnökről jelentetett meg elemzést. A Washington Post is odasóz egyet a magyar kormányfőnek. Nemzetközi lapszemle.
Die Zeit Markus Ferber, aki a CSU szóvivője a strasbourgi Gazdasági Bizottságban, úgy véli, hogy az állam- és kormányfők slampossága miatt késik az újjáépítési terv elfogadása. Vagyis mert a nyáron az állam- és kormányfők nem voltak képesek karakteres jogállami mechanizmusban megállapodni. A bajor politikus amúgy általában támogatja, amit Merkel és von der Leyen akar, de ezúttal azt hangsúlyozza, hogy a parlament nem fog rábólintani az elképzelésre, ha előbb nem oldják meg a magyar és a lengyel problémát. Ebben egyetért vele Franciaország. Az Aix-Marseille-i Egyetem egyik professzora azt mondja, hogy Macron egészen bekeményített ebben a kérdésben. Így inkább azon van, hogy 25 állam közreműködésével hozzák létre a pénzügyi keretet, semmint hogy beadják a derekukat Orbánnak. Ám azt a professzor is pontosan tudja, hogy ennek nem sok esélye van. A 27-ek együtt találták ki az alapot és az csak akkor kezdheti meg működését, ha minden tagállam támogatja. A tét azonban az, hogy a támogatásokat csak akkor lehessen átutalni, ha tartják magukat a demokratikus normákhoz az olyan tagok is, mint Magyarország és Lengyelország. Egy osztrák szakértő szerint azonban Orbán másként látja a dolgot és a csúcstalálkozón, Varsóval az oldalán elérte, hogy a szankciókat kizárólag az Európai Tanács egyhangú határozatával lehessen elrendelni.
Vagyis Brüsszelnek nincs más választása, mint hogy bemenjen a magyar vezető utcájába. A lap megjegyzi, hogy az EU csak magának köszönheti, hogy nem jut előbbre a gazdasági mentőcsomag, illetve az új költségvetés ügyében, azaz hogy a belső viták miatt a pénz egyelőre nem áll rendelkezésre. Ennélfogva robbannak az adósságok, viszont befagytak a milliárdok, ugyanakkor az EU a sokkos merevség állapotába került – írja az elemzés a csütörtöki újabb háromoldalú egyeztetés előtt.
Politico Mind az Európai Parlament, mind a tanács képviselői bizakodnak a csütörtöki tárgyalás előtt, mármint hogy sikerül dűlőre jutniuk a fő vitakérdés, a jogállami feltételek ügyében. Egyes hírek szerint a készülő mechanizmus szélesebb körű lesz, mint ahogyan azt a július EU-csúcstalálkozó előirányozta, azaz nem csak akkor lépne működésbe, ha már ténykérdés, hogy valamely kormány megszegte a közös játékszabályokat, hanem megelőző jelleggel is lehetne alkalmazni. Tehát amikor még csupán fenyeget a jogsértés veszélye. Pontosan ez az, amit a nagy strasbourgi frakciók akarnak. Cserében a tagországok képviselői ragaszkodnak az orbáni hurokhoz, vagyis ahhoz, hogy a megtorló intézkedésekről egyedül a legfelső szinten lehessen határozni, tehát a tanácsban.
Guardian Varga Judit egészen határozottan elutasította, hogy a jogállamot összekapcsolják a brüsszeli szubvenciókkal. A lapnak adott nyilatkozatban úgy foglalt állást, hogy ebben a kérdésben csakis az állam- és kormányfők az illetékesek, de ők is csak egyhangú döntést hozhatnak. Közölte továbbá, hogy a legutóbbi magyar-lengyel külügyminiszteri találkozón bejelentett a jogállamot vizsgáló intézet kereteit a jövő év első felében véglegesítik. Az igazságügyi tárca vezetője megerősítette, hogy Budapest és Varsó azért folyamodik ehhez a lépéshez, mert elege van abból, hogy a demokratikus értékek megsértésével vádolják. Ugyanakkor szeretné megmutatni, hogy a bírálók nyugodtan söpörhetnek a saját portájuk előtt. A két országgal szemben az a kifogás, hogy lebontják a jogállami intézményeket, támadják a sajtószabadságot és megszegik a bíróságok függetlenségét. Az új intézmény éppen akkor áll fel, amikor az EU-ban sokan keményebb büntetést szorgalmaznak azokkal szemben, akik semmibe veszik a közös elveket. Varga szerint azonban be kell bizonyítani, hogy a dolgokat más szemszögből is meg lehet ítélni. Egyben reméli, hogy a kezdeményezéshez más kormányokat is meg tudnak nyerni a térségből, mert jobban meg kell értetni a többiekkel a regionális álláspontot, hiszen itt olyan kulcskérdésekről van szó, amelyek döntően befolyásolják Európa jövőjét. A másik oldal ezzel szemben okvetlenül szükségesnek tartja, hogy legyen érdemi eszköz a szerződésszegések megbüntetésére. Továbbá azzal vádolja Budapestet és Varsót, hogy az gúnyt űz a közös értékekből. A magyar és a lengyel válasz erre az, hogy a bírálókat politikai szempontok vezérlik, ugyanakkor azok nem hajlandók érdemi vitára a jogállamról. A tervezett összehasonlító jogi intézetről nyugaton úgy vélik, hogy az csupán a figyelem elterelésére szolgál. A Middlesex-i Egyetem egyik professzora úgy fogalmazott, hogy ez már megint a szokásos trükk: azaz célzatosan gyűjtik össze a külföldi példákat, hogy azok segítségével hamis képet adjanak az adott országról és a végén az kerekedjen ki belőle, hogy milyen alapon ugrál a másik.
Euronews Az összeállítás azt taglalja, vajon a szlovén elnök ugyanarra a populista útra viszi-e országát, mint Orbán Viktor a magyarokat. Mindenesetre Jansának megvan az az előnye, hogy róla külföldön az átlagember egyáltalán nem halott, ezért szép csendben teheti meg a lépéseit, miközben Budapest és Varsó mumusnak számít, amely fenyegeti a liberális demokráciát Európában. Hogy a határokon túl nem figyelnek oda rá, az csak felbátorította a szlovén államfőt, akinek járványellenes intézkedései miatt tiltakoztak a szakértők. De úgy tűnik, hogy a polgárok díjazzák a keményen jobbos populizmusát, mert elegük van a rendszerváltás utáni zűrzavarból. Márciusban került harmadszor is hatalomra, azóta folyamatosan ostorozza a független újságírókat, a korrupcióellenes aktivistákat, ugyanakkor fellépése nyomán példátlan szintre emelkedett a hangulat a bevándorlással és a klímaváltozással szemben. A pártja által alapított újság egyik vezető munkatársa úgy világítja meg a helyzetet, hogy Jansa könnyen lehetett volna Szlovénia Vaclav Havele, de ő inkább Orbán Viktort választotta példaképnek. Ám erősödik a tiltakozás politikájával szemben. Az elnök azt válaszolja, amikor korrupcióval vádolják, hogy a könyveiből gazdagodott meg. Egyben el akarja venni az állami támogatás jelentős részét a közmédiától, és inkább az olyan szerkesztőségeknek adná a pénzt, mint a Nova24TV, amely az ő szekerét tolja, és amely jelentős tőkeinjekciót kapott Orbán-közeli magyar üzletemberektől. Az első számú civil ernyőszervezet igazgatója úgy foglalja össze a helyzetet, hogy Jansát egy valami mozgatja: a vagyonszerzés.  
Le Monde Közép-Európában három asszony, a szlovák államfő, a bizottság cseh alelnöke és az Európai Ügyészség vezetője száll szembe a populista erős emberekkel, mint Orbán és Kaczynski – írja a hármas portréban Sylvie Kauffmann, az újság volt főszerkesztője. Mint megjegyzi, mind a hárman népszerűek és ők bizonyítják a legjobban, hogy nem szükségszerű a régió sodródása a tekintélyelvűség felé. Nem annyira ismertek, mint Orbán és Kaczynski, aki sokak szemében megtestesíti a kommunizmus utáni idők jelenlegi szakaszát az illiberális demokrácia szürke övezetében. Viszont személyükben cáfolják, hogy elkerülhetetlen a jogállam-ellenes irányzat. Felvették a kesztyűt és erejüket a demokrácia szolgálatába állították. Nincsenek kapcsolatban egymással, de sok a közös bennük. A szocializmusban nőttek fel, ám a jogtalanságot csak a demokráciában tapasztalták meg. Európa hívei, tudják, miként kell használni a jog eszközeit. A nők új nemzedékét képviselik a régióban, valamennyien a civil mozgalomból indultak. Caputová környezetvédőként kezdett, de szükségszerűen jutott el a korrupcióellenes harchoz, hiszen Szlovákiában az oligarchák és a maffiózók diktálták a törvényt. A kettős újságíró gyilkosság után választották meg és az azóta eltelt másfél évben azon dolgozik, hogy megváltoztassa a rendszert. Erre akkor is emlékeztet, amikor ellátogat a környező országokba. Jourová ugyan általában visszafogott, nemrégiben mégis betegnek minősítette a magyar illiberális demokráciát és szavait nem volt hajlandó visszavonni. A bizottság elnöke pedig kiállt mellette. Azt mondja a cseh politikus, hogy a jogállam nem korlátozódhat a választásokra, a feltételeket úgy kell kialakítani, hogy az emberek szabadon dönthessenek. Codruta-Kövesit viszont éppen nem lehet félénkséggel vádolni. Romániában öt éven át volt a Korrupcióellenes Ügyészség vezetője és alapos tisztogatást végzett a politika világában. Több tucat képviselőt és kormányzati tisztségviselőt küldött börtönbe, köztük Dragnea volt miniszterelnököt. Az emberek tapsoltak, a politikusok gyűlölik. Most pedig Európában kívánja bizonyítani, hogy a jogállam mindenki számára kötelező. Nem kétli, hogy egyezségre tud jutni azzal az öt kormánnyal, köztük Magyarországgal és Lengyelországgal, akik nem akarnak közreműködni az európai bűnüldözésben.
Washington Post Az újság elsőként Orbán Viktort említi annak a maroknyi vezetőnek a sorában, aki nem törődik a diplomáciai megfontolásokkal és nyíltan támogatásáról biztosítja Trumpot. A szokás ugyanis az, hogy az államférfiak – országuk jól felfogott érdekétől vezérelve – nem nyilvánítanak véleményt az elnökválasztás előtt, nehogy magukra haragítsák bármelyik jelöltet. Akik most mégis kiálltak a Fehér Ház ura mellett, azok politikája és retorikája nagyon hasonlít az övére. A hasonló magyar gesztus négy éve azt eredményezte, hogy szoros viszony alakult ki Budapest és Washington között, amit alátámasztott, hogy Orbán és Trump is elutasítja a bevándorlást. Ezúttal azonban Brazília, a Fülöp-szigetek, Szerbia és Szlovénia is azt közölte, hogy neki a hivatalban lévő elnök a favoritja.
Neue Kronen Zeitung Az osztrák bulvárlap meglehetősen egyértelműnek nevezi, hogy a Ferencváros politikai alapon tartja távol olyan sajtóorgánumok képviselőit a csapat hazai BL-meccseiről, amelyek bírálják a kormány, még ha a klubelnök az ellenkezőjét bizonygatja is. Mindenesetre nem kapnak belépőt a mérkőzésekre a HVG, a Telex és a Hang tudósítói, továbbá hiába kérnek interjúkat is. A döntés érthető lenne, ha a magyar sajtóban annyi szerkesztőség volna, hogy az újságírók egymás sarkára lépnek a különféle rendezvényeken, de hát erről szó sincs. Főleg nem a sport kapcsán. Egyébként a Fidesz-közeli 888.hu-t is kitiltották a Groupama Arénából, de ennek inkább személyes oka lehet. Mindenesetre az érintett lapok és portálok fel vannak háborodva. A jelentés megjegyzi, hogy a Fradit főleg a kormány és államközeli cégek finanszírozzák. A költségvetés 27 millió euró körül jár. A járványveszély ellenére a legutóbb az Újpest ellen a helyek 73 %-át értékesítették, ami 16 ezer szurkolót jelentett. Ám ez éles bírálatokat váltott ki.