A munkavállalók megfelelő minimálbérhez való juttatása a célja annak az uniós irányelvnek, amelyet az Európai Bizottság szerdán terjesztett elő. A testület nem kötelezi a tagállamokat minimálbér bevezetésére és nem határoz meg közös minimálbér-szintet sem. Nem kívánja átvenni sem a nemzeti hatóságok, sem a szociális partnerek hatáskörét és szerződéses szabadságát a bérek meghatározására. Jogalkotási javaslatával azt szeretné elérni, hogy minden egyes országban világos és egyértelmű feltételek mentén, a szociális partnerek bevonásával állapítsák meg a tisztességes megélhetést biztosító minimálbért, amelyet a bruttó bérhez igazítanának. Az intézkedések végrehajtását a tagállamoknak folyamatosan ellenőrizniük kellene és gondoskodniuk a betartásukról. Az indítvány értelmében a kormányok minden évben jelentésben számolnának be a minimálbér-lefedettség adatairól az Európai Bizottságnak.
“Az Európai Unióban dolgozó munkavállalók 10 százaléka szegénységben él, ez nem maradhat így tovább”
- nyilatkozta az előterjesztés előadója, Nicolas Schmit munkahelyteremtésért és szociális jogokért felelős biztos. “A minimálbérnek lépést kell tartania a fizetések utóbbi évtizedekben tapasztalt emelkedésével. A kollektív tárgyalások alapvető fontosságúak ebben a tekintetben”.
A megfelelő szintű minimálbér csökkenti a munkavállalói szegénységet, a nemek és a bérek közötti szakadékot és növeli a termelékenységet - vélekedik a brüsszeli testület, amely szerint külön aktuálissá és sürgetővé teszi a jogszabályi javaslatot, hogy a járvány frontvonalában dolgozó szakemberek és a nők nagy része minimálbérből kénytelen megélni az EU sok országában.
A minimálbért már minden EU-tagállamban bevezették: 21 országban törvény írja elő, hatban kizárólag kollektív szerződések biztosítják. Sok-sok dolgozó azonban kiszorul a védelemből. Ott, ahol kollektív szerződések garantálják a minimálbért, általában magasabb a színvonala és alacsonyabb a bérek közötti egyenlőtlenség. Az Európai Bizottság szándéka ezért a bérekkel kapcsolatos kollektív megállapodások elősegítése, különösen ott, ahol ebből kimarad a munkavállalók több mint 30 százaléka. Magyarország mindenképpen ezek közé a tagállamok közé tartozik.
A javasolt irányelvről az Európai Parlamentnek és a kormányok képviselőiből álló EU Tanácsnak kell megállapodnia, mielőtt hatályba lép. Ez jó pár hónapot vehet igénybe.
Itthon kezdődik az béregyeztetésMegkezdődtek a jövő évi minimálbérrel, garantált bérminimummal és bérajánlással kapcsolatos egyeztetések a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) monitoring bizottsági ülésén - jelentette be Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. A kormány célja továbbra is az, hogy a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek állapodjanak meg a kötelező legkisebb bérek jövő évi mértékéről. Ezzel szemben tanácskozáson megjelent munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek elengedhetetlennek tartják a kormány aktív részvételét a tárgyalásokon. Ugyanis mint a legnagyobb munkaadó egyre több korábban állami intézményét és azok munkavállalóit helyezi át a Munka törvénykönyve hatálya alá - érvelt lapunknak Kordás László. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnökétől megtudtuk: konkrét számok nem hangzottak el, azok várhatóan a novemberi találkozókon kerülnek elő. Emlékeztetett azonban, hogy a környező országokhoz képest késében vannak a hazai egyeztetések, bár így nyilvánvalóvá vált, hogy egyre inkább leszakadunk tőlük a legkisebb bér tekintetében is, ami Szlovákiában átszámítva már 200 ezer forint felett jár. A szakszervezeti vezető üdvözölte az Európai Bizottság szerdai döntését a uniós minimálbér irányelvéről, mert ez további esélyt kínál majd a bérek felzárkóztatására.
A legkisebb bérek Magyarországon (Forint/hó)Minimálbér - Garantált bérminimum
2020 160000 - 210600
2019 149000 - 195000
2018 138000 - 180500
2017 127500 - 161000
2016 111000 - 129000
2015 105000 - 122000
2014 101500 - 118000
Forrás: NAV
A munkavállalók sikereMinden uniós tagállam munkavállalóját megilleti a tisztességes bér, amely a méltányos megélhetés, a biztonság és kiszámíthatóság alappillére. A dolgozói szegénység mértéke és a bérkülönbségek az elmúlt években jelentősen növekedtek Európában, a koronavírus-járvány pedig még jobban kiszélesítette ezt a társadalmi- és gazdasági szakadékot. Az Európai Bizottság által most bejelentett javaslat figyelemben tartja a tagállamok között meglévő gazdasági és fejlettségi különbségeket, de hosszútávon garantálni akarja minden európai munkavállaló számára a tisztességes feltételeket és a méltányos minimálbért - értékelte a bizottság döntését Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője. Úgy látja, a javaslat számos vitát fog eredményezni, mert az európai minimálbér intézménye több tagállam – így például a magyar kormányzat – számára is elfogadhatatlan. Az egyértelműen a szociáldemokraták és velük együtt minden általuk képviselt munkavállaló sikere, hogy az európai minimálbér ügye felkerült az uniós napirendek közé - tette hozzá.
Nem lesznek kivételekA Facebook oldalára feltöltött posztban üdvözölte Dobrev Klára, a DK európai parlamenti képviselője a bizottsági döntést. Dobrev régóta az európai minimálbér megteremtésének szószólója, és annak az EP-jelentésnek a szerzője, amely felszólította az Európai Bizottságot egy európai minimálbér-keret létrehozására. “Soha, de soha nem történt még olyan, hogy az unió kötelezettségévé tennék a munkavállalók tisztességes megélhetéséhez szükséges bér biztosítását. Most viszont ezt mondta ki az Európai Bizottság. A szabályokat ugyanis minden tagországnak kötelező lesz betartani. Nem lesznek kivételek, így Orbánéknak sem lesz más lehetőségük, mint bevezetni az európai minimálbérre vonatkozó szabályokat” — olvasható a politikus bejegyzésében.
