Előfizetés

Magyar felfedezés: a bodorrózsa lehet a fegyver a koronavírus ellen

Kuslits Szonja
Publikálás dátuma
2020.10.30. 11:41
Cistus creticus
Fotó: AFP/Leemage
A mediterrán bodorrózsa (Cistus creticus) kivonat gátolja a koronavírus szaporodását szövettenyészeteken, pozitív irányban befolyásolja a vírusfertőzés által okozott kóros immunológiai reakciókat is – derítette ki egy magyar kutatócsoport.
Mivel az új koronavírus világszerte már több, mint 43,5 millió embert fertőzött meg és több mint 1 millió halálesetet okozott, a világjárvány elleni küzdelemben jelentős előrelépésnek számít a felismerés: Európában honos gyógynövények egyedi kombinációja jelentős vírusellenes hatásokkal bír. A CMC Déli Klinika, a Nemzeti Népegészségügyi Központtal és az Országos Korányi Intézettel közös kutatócsoportja dr. Jankovics István virológus és klinikai mikrobiológus vezetésével kimutatta, a vírusszaporodás vizsgálatához elterjedten használt szövettenyészeten a Cistus creticus, vagyis a mediterrán bodorrózsa semlegesíti/elpusztítja az új koronavírust, illetve jelentősen gátolja a szaporodását – olvasható a lapunkhoz eljuttatott közleményben. „Az elért eredmények alapján feltételezhető, hogy a bodorrózsa-kivonat képes lesz meggátolni a vírusszaporodást, és így megelőzi a fertőzést az emlősök légző-rendszeri nyálkahártyáján is” – mondta Jankovics István. A kutatók igazolták azt is, hogy a növény nemcsak gátolja a vírusok növekedését, hanem egyben irányítja a vírusfertőzés által okozott kóros immunológiai reakciókat is, így csökkenti a betegség megnyilvánulási súlyosságát. „A SARS, MERS és madárinfluenza esetében a bodorrózsa-kivonat irányítja az úgynevezett citokin vihart, tehát egy súlyos immunreakciót, amely során a megtámadott emberi szervezet immunsejteket és proteineket termel, melyek más szerveket károsíthatnak. Egyes szakemberek szerint éppen ez az immunreakció lehet a fiatal COVID-19 betegek halálának az okozója” – fejti ki Jankovics István. Dr. Balázs Anna, a klinika vezérigazgatója jelezte: az eddigi kutatási eredmények alapján a Cistus creticusban található speciális hatóanyag koncentrált formában tartalmaz úgynevezett polifenolokat, amelyek az új koronavírus semlegesítése mellett gátolják más vírusok felszínén lévő fehérjéket is, így a vírusok nem tudnak bejutni a sejtekbe és szaporodni. Ezzel megakadályozza az influenza kialakulását, de szignifikánsan csökkentik a felső légúti fertőzések tüneteit is. A magas koncentrációjú polifenol tartalomnak köszönhetően jelentős antioxidáns, gyulladáscsökkentő hatásuk is van és így támogatják a szervezet védekezőképességét, a fertőzésekkel szembeni ellenállóképességét, valamint nemcsak vírus- hanem baktérium ellenes hatással is rendelkeznek. „Mivel a Cistus creticus nemcsak a légúti vírusok, baktériumok bejutását és növekedését gátolja, hanem pozitív irányban befolyásolja az immunológiai reakciókat és természetes gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik, több fontos támadáspont gátlásával segíti az új koronavírus, az influenza és más légúti fertőzések kialakulásának a megelőzését illetve a tünetek súlyosságának a csökkentését” – hangsúlyozta az orvos-igazgató. A bodorrózsa hatását más gyógynövénykivonatok tovább növelhetik. A hatásossági és toxicitási vizsgálatok megrendelője a Fytofontana Kft. volt, amely nemcsak a tiszta bodorrózsa-kivonatot vizsgáltatta, hanem a bodorrózsa alapú oldat és az orvosi zsálya, bíbor kasvirág (echinacea pupurea), acerolok és citrusz bioflavonoidok keverékét is, amit évek óta sikeresen forgalmaz. „A bodorrózsa a terápiás alkalmazáson túl lehetővé teszi a rizikócsoportoknál való profilaktikus alkalmazást is. Ezen túlmenően az is fontos, hogy a kórokozóra gyakorolt közvetlen hatása nem vezet a vírus elleni készítményekkel szembeni rezisztenciához” – mondta Michlo András, a svájci Herb-Pharma cég képviselője.

Sétáló robotlábakon helyeztek át egy hétezer tonnás épületet Sanghajban

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.10.30. 10:57

Fotó: Shanghai Evolution Shift Project
Az épületek áthelyezését jellemzően síneken csúsztatással vagy guruló platókon szállítva oldják meg, de a 85 éves iskola esetében más módszert kellett alkalmazni az épület szabálytalan formája miatt.
„Sétáló” robotlábakon helyeztek át egy műemléki épületet Sanghajban, hogy lebontásának elkerülésével szabadítsanak fel helyet egy új kereskedelmi központ számára – adta hírül a kínai sajtó. A CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna tudósítása szerint a Sanghaj egykori francia koncessziós negyedében álló, 1935-ben épült Lagena Általános Iskola épületének áthelyezését 18 nap alatt valósították meg. Bár az épületek áthelyezését jellemzően síneken csúsztatással vagy guruló platókon szállítva oldják meg, az iskola esetében más módszert kellett alkalmazni az épület szabálytalan formája miatt.
A mintegy hétezer tonnás épületet csaknem kétszáz, kerekekkel ellátott "robotlábbal" támasztották alá, melyek mozgatáskor egymást váltogatva húzódtak fel és le, sétáló mozgást imitálva.
– Az iskola régi helyén épülő új kereskedelmi központ átadását 2023-ra tervezik, az iskolaépület pedig teljes körű felújítást követően kulturális és innovációs központnak ad majd helyet – derül ki a South China Morning Post című hongkongi lap tudósításából.

Elraktározta az aszteroidán gyűjtött mintákat a NASA űrszondája

MTI
Publikálás dátuma
2020.10.30. 10:42

Fotó: NASA
A kapszula 2023-ban érkezik a Földre.
Az Osiris-Rex űrszonda elraktározta a Bennu aszteroidáról október 20-án gyűjtött mintákat, amelyeket majd a Földre küld – közölte csütörtökön a NASA. A műveletet földi irányítók vezényletével hajtotta végre az eredetileg tervezettnél néhány nappal hamarabb. A kőzet- és egyéb minták október 20-i begyűjtése után ugyanis több értékes törmeléket elveszített a tárolóeszköz fedelének felfeszülése miatt. A szonda mintavisszaküldési kapszulája (SRC) várhatóan márciusban indul és 2023-ban érkezik a Földre.
Az Osiris-Rex az első amerikai űreszköz, amely mintát vett egy aszteroidából. Japán már kétszer is végrehajtott ilyen műveletet más égitesten, legutóbbi mintavétele eredményei decemberben érkeznek meg a Földre.
A kutatók szerint az 1999 szeptemberében felfedezett Bennu olyan építőköveket őrizhet a Naprendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásának idejéből, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy miként alakult ki az élet a Földön és talán máshol is. A szénben gazdag, nagyjából 550 méteres égitest minden hatodik évben elhalad a Föld mellett, mivel ahhoz hasonló távolságban kering a Nap körül. A Bennu a Földre veszélyes űrobjektumok közé tartozik. A NASA szakemberei szerint 1:2700-hoz az esélye annak, hogy az aszteroida összeütközik a Földdel a következő évszázad végén. Minél többet megtudnak a kutatók a Bennuhoz hasonló aszteroidákról, annál nagyobb biztonságban lesz a Föld.