Európa egyre több országában kerül vesztegzár alá a kulturális élet. Miközben azonban tavasszal az érintettek ezt szó nélkül tudomásul vették, most a szféra képviselői közül sokan éles bírálatokkal fogadták a döntést, függetlenül attól, hogy ezúttal a korlátozások – elvileg legalábbis – csak néhány hétig vannak érvényben.
Ausztriában keddtől bezárják kapuikat a színházak, operaházak, koncerttermek, valamint a múzeumok. Az intézkedés november 30-ig marad érvényben. Bogdan Roscic, a Bécsi Állami Operaház igazgatója megjegyezte, sok értelme nem is lenne annak, hogy az intézmény nyitva maradjon, mivel kijárási korlátozások léptek életbe. A Salzburger Nachrichtennek elmondta, náluk most arra törekednek, hogy a zárlat ideje alatt csiszolgassák a tervezett előadásokat, így – remélhetőleg decemberben – következhet is a premier.
A két bécsi operaházat és az osztrák nemzeti színházat (Burgtheater) működtető Bundestheater-Holding vezetője, Christian Kircher úgy véli: érthető döntés született a kormányzat részéről, mert az emberek egészségénél nincs fontosabb. Martin Kusej, a Burgtheater igazgatója viszont elmondta, ez valóságos katasztrófával ér fel a kulturális élet szempontjából.
A bécsi Musikverein (a bécsi filharmonikusok székhelye) intendánsa, Stephan Pauly nagyon sajnálatosnak nevezte a döntést. Matthias Naske, a Wiener Konzerthaus irányítója pedig kifejtette, hónapokig tartó munka veszett kárba. Az eredeti tervek szerint november 29-ig tartó Wien Modern fesztivál szervezőinek számításait is keresztülhúzták a fejlemények. A cél most az, hogy legalább néhány előadást az interneten tegyenek elérhetővé.
Ellentétesen gondolkodnak a múzeumok vezetői. Stella Rollig, a Belvedere főigazgatója megértést tanúsított a múzeumok bezárásával kapcsolatban, mint mondta, a járvány elleni küzdelem prioritást élvez. Sabine Haag, a Bécsi Művészettörténeti Múzeum főigazgatója viszont az intézmények igenis nyitva maradhattak volna. Hasonlóképpen vélekedett az Albertina igazgatója, Klaus Albrecht Schröder, úgy vélte, a kormány tehet a jelenlegi helyzetről, mert nem készült fel kellőképpen a második hullámra.
Németországban hétfőn lépett életbe a kulturális életet érintő zárlat. A döntés bejelentése után, múlt szerdán néhány ezren tüntettek az újabb vesztegzárral szemben. „Meghal a kultúra” – hirdették transzparenseiken. Ausztriához hasonlóan bezárják a színházakat, múzeumokat, koncerttermeket, valamint a mozikat is. A kulturális élet képviselői már előzőleg óva intettek attól, hogy a kulturális életet a tavaszihoz hasonló vesztegzár alá helyezzék, mivel ennek beláthatatlan következményei lehetnek. Úgy vélik, Angela Merkel kancellár kormánya hibát követett el, mert a kulturális létesítményekben biztonságos higiéniai körülményeket teremtettek és nem alakult ki gócpont az intézményekben.
Niklaus Bachler, a Bajor Állami Operaház intendánsa a fatális jelzésnek nevezte a színházak bezárását és reményét fejezte ki, hogy legalább a próbákat megtarthatják majd. Ennél is továbbment Barbara Mundel, a Müncheni Kamarajátékok vezetője, aki szerint „politikai önkény” áldozataivá váltak. A kulturális szektor ismert képviselői nyílt levélben követeltek pénzügyi támogatást. Mint írták, Németországban néhány hónapon belül sivár állapotok uralkodnak majd. Az ismert jazzmuzsikus, Till Brönner dühös videóval jelentkezett, szerinte elfogadhatatlan az, hogy egy évente 130 milliárd eurós forgalmat termelő szektort így eltüntessenek.
Olaszországban múlt hétfőn zárták be a kulturális intézményeket, ezt követően több művész tiltakozott, köztük sztárkarmester, Riccardo Muti, aki a színházak újbóli megnyitását követelte Giuseppe Conte kormányfőtől. Utóbbi fájdalmasnak, de szükségesnek nevezte az intézkedést. Ugyan Svájcban is szigorú korlátozásokat vezettek be, a színházak egy része mégis nyitva marad. Igaz, legfeljebb ötven jegyet értékesíthetnek az előadásokra, ami szinte megoldhatatlan kihívást jelent az illetékesek számára.
Akadnak azonban olyan intézmények is, amelyek a teljes zárlat mellett döntöttek: a berni koncertszínházban november 23-ig csak próbákat tartanak. Solothurn kantonban 30 fő lehet a maximális létszám a rendezvényeken. Paul Burkhard operáját, a „Casanova in der Schweiz” című művet ezért 30 újságíró előtt mutatják be. A kulturális intézmények igen nehéz helyzetbe kerülhetnek, mivel a kormány nem hajlandó további pénzügyi támogatást nyújtani nekik.
