Egymást fékező ellensúlyok Ukrajnában

Alkotmányos válság: a hatalmi ágak egymásnak estek, miután az alkotmánybíróság korrupció ellenes rendelkezéseket semmisített meg.

Az elnök, az alkotmánybíróság és a korrupcióellenes harcot folytató intézmények késhegyre menő vitája ma az ukrán törvényhozásban folytatódik. Nem ígérkezik könnyű megoldás. Az ukrán külügyminisztérium Volodimir Zelenszkij elnök megbízásából nemzetközi együttműködést szorgalmaz, hogy helyreálljon az alkotmányos eljárásrend, és felülkerekedjenek az Alkotmánybíróság határozatának negatív következményein.

Az ügy előzménye, hogy múlt szerdán az ukrán alkotmánybíróság semmisnek nyilvánította a büntető törvénykönyv azon szakaszát, amely a hamis adatokkal vagy késve benyújtott vagyonbevallásokat szankcionálta. Egyúttal megfosztotta több hatáskörétől a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökséget, egyebek közt alkotmányellnesnek mondva a vagyonnyilatkozatok ellenőrzését, illetve a nyilatkozatokhoz való szabad állampolgári hozzáférést. Veszélybe került az október 25-i helyi önkormányzati választásokon tisztséget nyert személyek kinevezése is, minthogy ők csak azután léphetnek hivatalba, hogy hivatalosan ellenőrizték vagyonbevallásukat, amely viszont így ellehetetlenült.

Az alkotmánybírósági eljárást a nyáron kezdeményezte negyvenhét ellenzéki parlamenti képviselő, a gyakran csak Vlagyimir Putyin komájaként emlegetett Viktor Medvedcsuk illetve Ihor Kolomojszkij oligarcha hívei, akit viszont többször Volodimir Zelenszkij pártfogójaként aposztrofáltak, az elnök folyamatos cáfolata ellenére, és minden kézzelfogható bizonyíték híján.

Az alkotmánybíróság döntése vihart kavart, a testület épülete előtt péntek délelőtt mintegy ezer tüntető tiltakozott, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök összehívta az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülését. Az elnök később bejelentette, kezdeményezi az alkotmánybírósági határozat megsemmisítését, a korrupcióellenes rendszer helyreállítását, kilátásba helyezte az alkotmánybírák elmozdítását, és egy új alkotmánybíróság megalakítását. Olekszandr Tupickij, az alkotmánybíróság elnöke alkotmányellenes beavatkozást emlegetve tiltakozott, mások is megszólaltak pro és kontra, a nyilatkozatokban sűrűn szerepelnek az alkotmányos puccs vagy a lázítás szavak. Tupickijről egyébként az egyik oknyomozó portál kiderítette, hogy két évvel ezelőtt egy telekhez jutott az oroszok által megszállt Krím félszigeten, ezt természetesen nem szerepeltette vagyonbevallásában. Az Állami Nyomozó Iroda hazaárulás gyanújával máris eljárást indított ellene,

Az Európai Unió kijevi képviselete az alkotmánybírósági döntést kommentálva hangsúlyozta a korrupcióellenes harc intézményes folytatását, és emlékeztetett rá, hogy ettől függnek az EU támogatások is. A legfejlettebb hét ország, a G7-ek kijevi nagykövetei aggodalmukat fejezték ki a korrupcióellenes reformokat veszélyeztető törekvések miatt. Az amerikai nagykövetség külön közleményében azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok támogatja az ukrán népet, kormányát és Zelenszkij elnököt abban a harcban, amelyet azok ellen folytat, akik vissza akarják fordítani a reformfolyamatot, veszélybe sodorva az elmúlt hat évben elért eredményeket. Az Európai Parlament is támogatásáról biztosította az ukrán elnök törvényjavaslatát, hangsúlyozva, hogy a korrupcióellenes harc létfontosságú az ukrán reformok sikere szempontjából.

Az Európa Tanács Velencei Bizottsága szombaton este ugyanakkor óva intett az elsietett döntésektől, mondván: tiszteletben kell tartani a hatalmi ágak elválasztásának elvét, mivel annak megsértése aláássa a jogállamiságot. Bármily tiszteletre méltó is az ok, nem a törvénysértés a megoldás - hangsúlyozták, és alternatív megoldások fölkutatását javasolták a kijevi vezetésnek annak érdekében, hogy a korrupció elleni harc - a nemzetközi normáknak megfelelően - prioritás maradjon az ukrán politikában. Néhány órával később, vasárnap hajnalban a Nemzeti Korrupcióellenes Ügynökség válaszul megerősítette, hogy a korrupcióellenes rendszer működésének helyreállítása nem lehetséges, ha változatlanul érvényben marad az alkotmánybíróság határozata. A közlemény szerint a testület maga kétszer is megsértette az alaptörvényt, például azzal, hogy túlzottnak minősítette az elmulasztott vagy hamis vagyonnyilatkozatok nyomán kiszabható büntetéseket, holott annak megállapítása egyedül a parlament jogköre. Megsértette továbbá azt az alapelvet is, hogy bíró nem vehet részt olyan ügy elbírálásában, amelyben érintett.

Márpedig több alkotmánybíró ellen eljárás folyik késve benyújtott vagy elmulasztott vagyonbevallás miatt, erről őket hivatalosan értesítették, ők mégis részt vettek az eljárásban.

A történet heves küzdelmet ígérve folytatódik több fronton is, a kormánypárt képviselőinek legfrissebb nyilatkozatai megerősítették, hogy a megoldást változatlanul a döntés megváltoztatásával látják lehetségesnek. Alkotmányjogi és politika csaták sora van kilátásban.

Az alkotmánybírósági döntés lehetséges következmények között kezdték emlegetni, hogy az Európai Unió fölfüggesztheti az ukránok vízummentességét, vezető ukrán tisztségviselők azonban többször is megerősítették, hogy hivatalosan ilyen jelzés nem érkezett Kijevbe. Ugyanakkor uniós részről valóban hangsúlyozták, hogy annak idején a kedvezményes intézkedés feltételéül szabták, hogy az ország következetes harcot folytasson a korrupció ellen.

Ukrajna létszükséglete, ennek megfelelően sűrűn deklarált céljainak egyike, hogy minél több tőkét vonjon be az ország gazdaságába. Hogy az elmúlt napok fejleményei hány befektetni szándékozót késztettek korábbi tervei elhalasztására, nem tudni, alighanem könnyebb volna összeszámolni azokat, akik éppen most kapnának kedvet, hogy az ukrán piacra lépjenek...