Előfizetés

Felszedik a műfüvet az Andrássy úton

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.03. 10:21

Fotó: Facebook/Karácsony Gergely
A helyére évelő növényeket, a miatta kipusztult fák helyett újakat ültetnek.
Közösen „tépte fel” a műfüvet az Andrássy út egy részén, az Oktogonnál hétfőn Karácsony Gergely főpolgármester, Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, Soproni Tamás (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) VI. kerületi polgármester, Temesvári Szilvia (Párbeszéd), Terézváros környezetvédelemért felelős alpolgármestere, valamint Zakar András, a Főkert vezérigazgatója.
Karácsony Gergely azt mondta: a főváros és Terézváros közösen vallja, hogy 
Budapest belvárosát zöldíteni kell.

A műfű miatt az Andrássy úton pusztulni kezdtek a fák, ezért el kell távolítani. A kipusztult fák helyére újakat ültetnek majd – közölte. A főpolgármester úgy fogalmazott, ma már minden politika zöldnek kívánja bemutatni magát, és ilyenkor nagy veszély a „zöldre festés politikája”, amely bármilyen beavatkozást „zöld maszlaggal” önt le. „A zöldre festés igazi szimbóluma a zöld műfű” – mutatott rá Karácsony Gergely.
Soproni Tamás elmondta, a fővárossal együttműködésben megújítják az Andrássy utat és visszaadják azt az embereknek. Ennek egyik része, hogy a zöldet újra rendbe hozzák, és szimbolikus lépésként feltépik a műfüvet. Közölte, a kerületi önkormányzat a Főkerttől megrendelt egy, az Andrássy úti faültetésre és növényvédelemre vonatkozó tanulmányt.
Temesvári Szilvia arról beszélt, hogy Terézváros zöldítésének egy ikonikus állomásához érkeztek, 
elkezdik műanyagmentesíteni az Andrássy utat.

Mint mondta, a kerület előző, fideszes vezetése a főváros akkori vezetésével együtt hagyta, hogy a műfű alatt a fák gyökerei szétrohadjanak.
Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor a Facebook-oldalán azt írta, a világörökségi terület ennél sokkal többet érdemel, ezért elkezdődött a 2012-ben lerakott műfű eltávolítása. „A középső szakaszon a kipusztult kőriseket egy új, várostűrőbb fafajjal, az ausztrál ostorfával kezdjük el pótolni. Az új fák öntőzőzsákot kapnak. Az új fák alatt ideiglenesen árnyéki évelőkkel borítjuk a talajt.” Azt is írta, a végleges zöldsáv az áttaposás ellen is védi majd a fasort.

Óvatosan bolygassuk a lombhalmokat, süniket rejthetnek!

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.02. 11:36
Embernek eltüntetendő rakás, a sünöknek menedék
Fotó: Orbán Zoltán / MME
Ideális búvóhelyet jelentenek az összegereblyézett levél- és rőzsedombok "tüskéshátú barátainknak".
Az őszi lombhullás kezdetével a téli álomra húzódó sünök védelmére hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).  A kertek, parkok rendezése során összegereblyézett, ideiglenes levél- és rőzsehalmok ugyanis ideális búvóhelyet jelentenek a telelésre készülő sünök számára. Mint írják, a téli álmuk akkor kezdődik, amikor a hőmérséklet tartósan 8 Celsius-fok alá csökken. Fontos, hogy a növényi halmok elszállításakor figyeljünk az esetleg alájuk költöző sünökre.
A védelmük érdekében azt kérik, ne vasvillával essünk neki a rakásnak, hanem szerszámnyéllel, hosszabb erős bottal, de akár kézzel forgassuk át a halmot, meggyőződve arról, hogy nincs-e alatta valamilyen állat. Az is jó megoldás, ha a halmot átlátható rétegenként, fentről lefelé haladva bonjuk el.
A zaj hatására összegömbölyödő sün a tüskéire szúródó levéltörmelék miatt szinte láthatatlanná válik, ezért figyeljünk a gömbölyded formákra, az összekucorodva megemelt állat gyakran szó szerint kigurul a gallyak és levelek közül. A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, soha ne gyújtsuk fel a rakásokat, mert a sünök nem tudnak elmenekülni a lángok elől és megsülnek.
Menedékre tartó sün
Fotó: Orbán Zoltán / MME
Ha a lombhalom megbontásakor telelő sünt találunk, tegyünk vissza rá kellő vastagságú rétegben leveleket és ágakat, vagy a közelben, bokrok takarásában készítsünk egy ilyen növényi halmot, és ez alá tegyük vissza a sünt. A gallyrakás megszüntetésével érdemes legalább négy-öt hetet várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra, de ha tehetjük, a közelben mindenképpen alakítsunk ki alternatív búvóhelyet a gallyakból vagy kisméretű, kutyaházhoz hasonló süngarázst, amit bokrok rejtekébe érdemes kihelyezni.
Mint megírtuk, a sünök téli álmukat késő ősztől kora tavaszig alusszák, nem annyira a hideg, mint inkább a táplálék szűkössége miatt. A felkészüléshez mostanában igyekeznek annyit enni, amennyit csak tudnak. Szakemberek ha november elejére nem sikerül legalább 350-400 grammra hízniuk, a téli hónapok átvészeléséhez emberi segítségre szorulhatnak. Az ennél nagyobb emlősöket azonban felesleges összeszedni, sőt az indokolatlan zaklatás még árthat is nekik, így velük akkor tesszük a legjobbat, ha békén hagyjuk őket – közölte a múlt héten a Fővárosi Állat- és Növénykert.
A sünöket etetni nem kell, a kölykök az anyjukat követve természetes táplálékokkal (férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, gyíkok, kisrágcsálók, hullott gyümölcsök) ismerkednek, fontos, hogy ne az ember által kitett ételhez szokjanak hozzá, amik ráadásul hasmenést, emésztési és növekedési problémákat is okozhatnak nekik.
További információk itt találhatók.

Pécsen is megjelent a tigrisszúnyog

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.02. 10:57

Fotó: CDC / BSIP / AFP
Az alkalmazkodóképes és szapora rovarok vírusokat is szállítanak, ezért fontos tudni, hol bukkannak fel.
Más, nem őshonos szúnyogfajok mellett a tigrisszúnyog is megjelent idén a baranyai megyeszékhelyen – közölte a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont (PTE SZKK) vezetésével működő Nemzeti Virológiai Laboratórium.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a nem őshonos szúnyogfajok megtelepedése az egész kontinensen komoly kockázatot jelent. A rovarok számos - nem csak trópusi eredetű - vírust képesek meghonosítani, alkalmazkodóképesek és szaporák, ezért folyamatos monitorozásuk kiemelten fontos. 
A tájékoztatás szerint az utóbbi időben Pécs mellett Magyarország különböző területein felbukkant már például a koreai szúnyog (Aedes koreicus), a japán bozótszúnyog (Aedes japonicus) és a tigrisszúnyog (Aedes albopictus) is. Utóbbi pécsi jelenlétét speciális csapdák segítségével és a legmodernebb molekuláris biológiai módszerekkel igazolták a kutatók. Itt egyelőre a faj megjelenéséről lehet beszélni, az ősszel rakott tojások téli túlélésétől is függ, képes lesz-e megtelepedni és tovább szaporodni a városban. 
A kutatók jelenleg kiterjedt genetikai vizsgálatokat folytatnak, hogy megállapítsák, honnan érkezhettek a szúnyogok, és folytatják a kórokozók felderítését és vizsgálatát. A szakemberek a lakosok segítségét is várják. A ház körüli időszakos vízterek felszámolásával nemcsak a szúnyogok szaporodásának visszaszorításában lehet aktívan részt vállalni, de az új fajok felderítésében is. A Mosquito Alert nevű telefonos applikáció segítségével egyszerűen jelezhetik az emberek a kutatók számára, ha például tigrisszúnyoggal, vagy bármely más idegenhonos szúnyogfajjal találkoztak.
A pécsi virológusok évek óta foglalkoznak csípőszúnyogok széleskörű kutatásával, valamint a várossal szoros együttműködésben már öt éve végzik a szúnyogok folyamatos monitorozását. Ennek köszönhető, hogy Pécsen - az országban egyedülálló módon - a helyi szúnyogfaunáról és annak változásáról naprakész és folyamatosan frissülő információk állnak rendelkezésre – írták.