Londoni és új-mexikói kutatók olyan drónokat terveztek, amelyek egy Pápua-Új-Guineán működő vulkánból fognak rendszeresen adatokat gyűjteni. A Manam Motu nevű tűzhányó, amit vizsgálnak, egy kis szigeten található, legutóbbi, 2004-es kitörésekor mind a 9 ezer lakót evakuálni kellett. Az adatok elemzésével kideríthető, mikor következhet be a kitörés. A mérések arról is tájékoztathatnak, hogy a megközelíthetetlen, aktív vulkánok hogyan befolyásolják a légkör szénkörforgását.
A tudósoknak nem sok lehetőségük van megjósolni egy vulkán kitörését. Az egyik jel, hogy néhány nappal előbb szinte mindig földrengések tapasztalhatók, a másik, hogy kidudorodások keletkeznek a lejtőkön, ez azt jelzi, hogy a magma felgyülemlik. Ha tiszta az idő, műholdakról is mérhető a kráternél a gázok, főképp a kén-dioxid mennyisége, ennek növekedése is készülő kitörésre utalhat. Bár a vulkánok az emberekhez képest csak töredékét adják a szén-dioxid kibocsátásnak, ennek is ismerni kell a mértékét a karbon-költségvetéshez.
A két drónnal, amelyeket gázérzékelőkkel, kamerákkal és más műszerekkel szereltek fel, 2018 májusában és 2019 októberében végeztek tesztrepüléseket a vulkán fölött 2000 méter magasságban. Elemezték a gázokat, és kiderült, hogy a Manam déli kráterének gázkibocsájtása intenzívebbé vált a két időpont között, a vulkán ki is tört tavaly júniusban. A tudósok a drónok és a műholdak adatait összevetve megállapították, hogy a Manam a tíz legnagyobb gázkibocsátó tűzhányó egyike, naponta 3 700 tonna szén-dioxiddal és durván 5100 tonna kén-dioxiddal terheli a légkört, ami magasabb, mint a korábbi becslések. „A megközelítésünk újdonságát az adja, hogy a távolról irányított és nagy magasságú drónrepülések révén a helyszínen vagyunk képesek méréseket végezni. Ez jelenleg az egyetlen eszköz, amelyek lehetővé teszi, hogy meredek, megközelíthetetlen, veszélyes és nagyon aktív vulkánok, mint a Manam gázkibocsátását meghatározzuk” – olvasható a tudós csapat tudományos közleményében.
