Még kisebb a mentőcsomag

Hét atlétika stadion árát, a GDP 3,2 százalékának megfelelő friss pénzt költ idén a kormány a járvány elleni gazdasági és egészségügyi intézkedésekre.

A koronavírus-járvány elleni egészségügyi védekezés és a járvány gazdasági hatásainak kezelését célzó intézkedések költségvetési hatása a GDP 7,3 százaléka lehet 2020-ban – olvasható az Magyar Nemzeti Bank költségvetési jelentésében. A 7,3 százalékból 4,1-et más kiadások zárolásával finanszírozott a kormány, így a gazdaság és egészségvédelmi intézkedések költségvetési hatása mindössze a GDP 3,2 százaléka – részletezik a jegybanki elemzők. Magyarán a kormány egész évre számítva a költségvetésből a GDP 3,2 százalékát (1490 milliárd forintot) pumpált a magyar gazdaságba ellensúlyozandó a járvány egészségügyi és gazdasági hatásait. Az 1490 milliárd forint rengeteg pénz, ez hét csepeli atlétikai stadion ára. A kormány a korábbi prezentációkban azt hangoztatta, hogy csak a mentőcsomag a GDP 18-20 százalékára rúg. Igaz, három év alatt és a kormánynál jóval vaskosabb jegybanki intézkedéseket is ideértve kijöhet ez a szám.

Az európai gazdaságokat a Covid-19-es járvány első hulláma a második negyedévben ütötte meg igazán, ekkor a magyar bruttó hazai termék (GDP) 13,6 százalékkal esett, ami a harmadik legnagyobb gazdasági visszaesés az Európai Unióban annak ellenére, hogy az első hullám nemzetközi összehasonlításban nem is érintette Magyarországot. Elemzők szerint a lezárások és az elégtelen kormányzati intézkedések miatt zuhant kiemelkedő mértékben a magyar gazdaság teljesítménye, épp ezért fél a kormány a jóval erősebb második fertőzési hullám idején az erőteljesebb egészségügyi korlátozásoktól.

Pedig más európai kormányok megmutatták, hogy jól célzott gazdasági mentőcsomaggal jelentősen mérsékelni lehet a GDP-csökkenést. Paradox módon a magyar kormány maga is mélyítette a válságot, a kórházak tavaszai kiürítésével például további egy-két százalékponttal csökkentette a gazdaság teljesítményét.

Az MNB elemzői szerint a kormány a járvány elleni intézkedésekre 801 milliárd forintot költ az idén. Ebben már benne van az a 300 milliárd forint is, amit a botrányos lélegeztető beszerzésekre fordítottak, illetve 101 milliárd forintba került az egészségügyi dolgozók egyszeri 500 ezer forintos prémiuma, és további 89 milliárd ment az egészségügyi dolgozók már korábban elhatározott béremelésére. Ezen kiadásoktól megtisztítva a tisztán járványügyi intézkedések az egész évben 320 milliárd forintba kerülnek. (Összevetésül: a kormány a csepeli atlétikai stadionra 204 milliárdot fordít, vagyis a egészségügyi védekezésre másfél stadion árát sem költik el. )

Az adócsökkentések (adófelfüggesztések, szociális hozzájárulási adó már korábban tervezett csökkentése) és családpolitikai intézkedése 409 milliárddal növelik a hiányt. A MNB számításai szerint az úgynevezett gazdaságvédelmi programokra a GDP négy százalékát, 1860 milliárdot fordít a kormány, igaz a jegybanki elemzők nem foglalkoztak ezek minőségével. Az 1860 milliárd forintból 199 milliárd ment a cégek versenyképességét növelő támogatásokra és további 335 milliárd, a GDP 0,7 százaléka jut a legfontosabbra, a munkahelyek védelemére, létrehozására. Az MNB szerint a 335 milliárdból – amit uniós forrásokból finanszíroztak –, egymillió embernek jelentett valamilyen segítséget. Ha ezt a számot elfogadjuk, akkor az azt jelenti, hogy átlagosan bruttó 335 ezer forintot költött a kormány egy munkahely megvédésére, miközben a bruttó havi átlagkereset 395 ezer forintra rúg. (Egyes nyugat-európai kormányok a cégektől akár többhavi munkabért is átvállaltak, hiszen felismerték, hogy a leghatékonyabb gazdaságvédelmi intézkedés a munkahelyek, ezáltal a lakossági fogyasztás megőrzése.

A gazdaságvédelmi pénzek jelentős része a NER-kezébe került ágazatokat, a turizmust, az építőipart látták el megrendelésekkel (Budapest-Belgrád vasút, stadion- és útépítések, templomfejlesztések, honvédségi beruházások), amelyeknek azonban lehet hatása a 2020-as gazdasági folyamatokra.

A jegybankban azzal számolnak, hogy az államháztartás idei pénzforgalmi hiánya 3741 milliárd forint lesz, ez a GDP nyolc százaléka. Az uniós statisztikák szerint számolt eredményszemléletű hiány ennél egy kicsit kisebb 3399 milliárd forint az idei GDP 7,2 százalék lesz – amely várhatóan nem lesz kirívó a nemzetközi trendekből. Tavaly az utolsó békeévben a pénzforgalmi hiány 1204 milliárd forint volt , ami a GDP 2,5 százaléka – vagyis az idén 5,5 százalékkal ugrik meg a deficit. Az államadósság az MNB adatai szerint 2020 első félévének végén a GDP 70,3 százalékára rúgott, ami 4,9 százalékpontos növekedést jelent a 2019. év végi 65,4 százalékos értékhez képest. Az MNB előrejelzése szerint a mutató az év végére átmenetileg a GDP 76 százalékára emelkedik – ez a 2014-es szintnek felel meg.