Ezt felelte a Népszavának Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai kormányinfón, miután arról kérdeztük, hány intenzív ellátásra szoruló beteggel számolnak december közepén, amikor a kormányfő közlése csúcsterhelés alá kerülhet az egészségügy. Mint arról írtunk, maga Orbán Viktor kormányfő beszélt kedd este a járvány terjedésének gyorsulásáról és arról, hogy ha ugyanaz történik Magyarországon mint Ausztriában, akkor „december közepére kórházaink elérik a teljesítőképességük határát.” Arról viszont a kormányfő nem tett említést, hogy hány súlyos állapotú beteg jelentené az egészségügy teljesítőképességének határát. A Gulyás Gergely sem árulta ezt el, ám a legrosszabb esetnek tartott 10 ezres szám már jelzésértékű.
A Népszava forrásai szerint az országban 2000 intenzíves orvos, 2300 intenzíves nővér vethető be. Nekik segíthet az a 2500 segédnővér, akiket 12 órás tanfolyamon képeztek ki. Ezt erősíti, hogy Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász is azt mondta az Új Egyenlőség podcastjában: „Intenzív ágyunk van körülbelül 1800-2000, és körülbelül ugyanennyi intenzíves orvosunk és intenzíves ápolónk.” A szakértő jelezte azt is, hogy a covidos esetek mellett a más betegség vagy baleset miatt súlyos állapotba került páciensek ellátására is készülni kell. Vagyis – tette hozzá – „ezeknek az ágyaknak minimum a fele más esetekkel foglalt.” Forrásunk emlékeztetett, hogy szakmai normák szerint egy orvos egyszerre legfeljebb négy beteget képes megfelelően ellátni intenzív osztályon. Egy beteg mellett pedig legalább egy szakápolónak kell lennie, de például a páciens mozgatáshoz négy ápolóra van szükség. Mindez azt jelenti: ha az orvosok, ápolók pihenőidejét, esetleges betegségét nem vesszük figyelembe, akkor is nehezen képzelhető el, hogy a szakmai normák szerint el tudna látni a rendszer egyszerre 10 ezer lélegeztetőgépen lévő embert.
Talán nem véletlen, hogy Gulyás Gergely a szakorvosok, szakápolók száma helyett inkább már arról beszélt: új kórházi dolgozói kapacitásokat akár orvostanhallgatók bevonásával is biztosítani lehet. Emellett hosszan ecsetelte, hogy a magyar egészségügyi rendszer 32 ezer ágyon képes jelenleg koronavírus betegeket ápolni. A teljes magyar kórházi ágyszámkapacitás azonban 66-67 ezer, és ebből a kancelláriaminiszter szerint a halasztható kezelések megszüntetésével újabbakat lehet felszabadítani.
Nem csak az egészségügyi ellátórendszer adataival bánik nagyvonalúan a kormány. Gulyás Gergely például arról beszélt, hogy Magyarországon a koronavírus miatti halálozási átlag a fele az uniósnak. Ehhez képest, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ statisztikái szerint Európában lakosságarányosan csak két országban rosszabb a két hetes összesített halálozási mutató, mint Magyarországon. Maga Orbán Viktor sem bontotta ki az igazság minden részletét, amikor kedd este arról beszélt: „A járvány terjedése felgyorsult, Ausztriában már másfélszer annyi az egymillió főre jutó fertőzött, mint Magyarországon. Ez azért fontos, mert tapasztalataink szerint Magyarország öt-hét nap késéssel követi Ausztriát.” Arról már nem tett említést, hogy azért lehet több igazolt fertőzött Ausztriában, mert ott több mint kétszer annyit teszteltek. Arról pedig nem szól, hogy a friss adatok szerint Ausztriában körülbelül feleannyian szorulnak kórházi kezelésre, mint Magyarországon, s míg ott 1227-en haltak meg tegnapig a Covid miatt, addig Magyarországon 2063-an.
Egy nap is tud lenni az a két hét
Legutóbb is két hét kellett, hogy az Országgyűlés olyan jogszabályokat fogadjon el, amelyekkel büntetni lehet a maszkviselés szabályainak megsértését. "Ez abszurd, ebben a helyzetben végképp abszurd. (…) Ha a vírus terjedése gyors, akkor nekünk is gyorsnak kell lennünk – ezzel indokolta kedd este Orbán Viktor, hogy a kormány rendkívüli jogrendet vezet be a koronavírus-fertőzések ijesztően emelkedő száma miatt.
A kormányfő állítása azonban nem teljesen állja meg a helyét. A kormány ugyanis akár egy nap alatt is elfogadtathat egy törvényt a parlamenttel - igaz, ehhez a képviselők négyötödös többsége kell, vagyis az ellenzék legalább egy részének hozzájárulására lenne szükség. Így volt ez akkor is, amikor négyötödös többséggel szavazta meg a parlament a napirendtől való eltérést a hitelmoratórium meghosszabbításáról - hétfőn beterjesztették, kedden már el is fogadták a törvényt.
Tény ugyanakkor, hogy volt olyan előterjesztés, amely szigorításokat is célzott, ám az ellenzék mégsem támogatta. Mégpedig azért, mert – bár magukhoz a járványügyi szigorításokhoz hozzájárultak volna – a javaslat tartalmazta többek között a szerencsejátékok koncessziós díjak újratárgyalási lehetőségét is. Emiatt a kormány már nem is terjesztette fel szavazásra a napirendtől való eltérést, kétharmados többséggel csak sürgősségi tárgyalást tudtak megszavazni. A sürgősség viszont azt jelentette, hogy csak a következő hétfőn szavazhattak a szigorításokról – és a kaszinókoncessziókról. Így jött ki a majdnem két hét, amiről Orbán Viktor is beszélt legutóbb, a rendkívüli jogrend bevezetése melletti indokként.
A miniszterelnök által bejelentett rendkívüli jogrend egyébként parlamenti felhatalmazás nélkül maximum tizenöt napig tarthatna, ezért kérte a miniszterelnök a törvényhozás hozzájárulását a 90 napos hosszabbításhoz. A Népszava információi szerint egyébként az ellenzéki pártok várhatóan hozzájárulnak majd ehhez, mivel most – a tavaszitól eltérően – határozott idejű lenne a kormány különleges felhatalmazása.
A most elrendelt A rendkívüli jogrend egyébként azt jelenti, hogy a kormány célhoz kötötten, a járvány és következményei megfékezése érdekében – beleértve a gazdasági következményeket is, ami elég széles mozgásteret biztosít – olyan rendeleteket is hozhat, amihez egyébként törvényi felhatalmazásra lenne szükség. Ezen kívül felfüggesztheti egyes törvények hatályát. - Kósa András
