Hatalmas csapást mért a koronavírus-járvány az unió gazdaságára és rendkívül súlyos társadalmi-gazdasági következményekkel jár. Rekordmagas munkanélküliség, romló államháztartási hiány és emelkedő államadósság jellemzi a régiót. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdaságért és pénzügyekért felelős alelnöke a testület őszi gazdasági előrejelzését ismertetve leszögezte: a pandémia második hulláma aláássa a gyors helyreállításhoz fűzött reményeket. Az EU gazdasági teljesítménye 2022-ig nem fog visszaállni a járvány előtti szintre.
Magyarországon a járvány második hulláma miatt megtorpan a recesszióból való kilábalás, de a gazdaságnak nyújtott támogatás segítségével 2021-2022-ben folytatódhat a növekedés. Az államháztartás helyzete rövid távon romlani fog a gazdasági visszaesés és a járvány társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítésére hozott intézkedések miatt - szögezi le a magyar gazdaság teljesítményéről szóló előrejelzésében az Európai Bizottság, amelynek mind Magyarországra, mind az Unió egészére vonatkozó becslését rengeteg bizonytalanság övezi.
Bár a fertőzések első hullámának enyhítésére irányuló intézkedések kevésbé voltak szigorúak, mint az uniós átlag, Magyarország gazdaságát megtépázta a különösen az autóipart, az idegenforgalmat és a légi közlekedést érintő visszaesés. Értékelésében a brüsszeli testület leszögezi: a járvány második hulláma próbára teszi az országot. Az esztendő utolsó negyedében nem várható gazdasági talpra állás, a bruttó hazai termék (GDP) éves szinten 6,5 százalékkal csökken.
Jövőre megkezdődhet a fellendülés, ha a járvány és vele együtt a korlátozások is enyhülnek. Jövőre 4 százalékkal, a rá következő évben 4,5 százalékkal nőhet a GDP. 2021-ben emelkedhetnek a jövedelmek és nőhet a háztartások fogyasztása is. Az előrejelzés szerint a beruházások csak akkor fognak helyreállni, ha alábbhagy a pandémiával kapcsolatos bizonytalanság, és a kapacitáskihasználás visszatér a recesszió előtti szinthez.
Az Európai Bizottság figyelmeztet, hogy a számok felfelé és lefelé is módosulhatnak annak függvényében, hogy a vállalatok és a háztartások mennyire óvatosak és elővigyázatosak, illetve mennyi támogatás érkezhet a gazdaság élénkítésére. A testület előrejelzése nem számol az uniós helyreállítási alapból várhatóan 2021-től érkező forrásokkal.
Az infláció 2020 szeptemberben 3,4 százalékos volt, de a forint leértékelődése miatt tovább nőhetnek a fogyasztói árak. A dohány jövedéki adójának emelése szintén jelentősen hozzájárulhat a pénzromlás ütemének emelkedéséhez 2021-ben. Az becslések szerint az infláció idén 3,4 százalék, jövőre 3,3 százalék, azután 3 százalék körül alakul.
Az államháztartás is megsínylette a járványt, hiánya 2020-ban várhatóan a GDP 8,5 százalékára emelkedik. A közvetett adóbevételek és a társadalombiztosítási járulék csökkenése nyomán apadtak a kincstár bevételei, míg a kiadások emelkedtek a járvány gazdasági hatásainak visszaszorítására tett intézkedések nyomán. Összességében az eddig bevezetett fiskális intézkedések nettó költségvetési hatása a GDP közel 3 százalékát teszi ki. 2021-ben a hiány a GDP 5,5 százalékára szűkül, miután a gazdaság erőre kap és lejárnak a sürgősségi intézkedések. 2022-ben pedig 4,25 százalékos deficittel számol az Európai Bizottság.
Az államadósság a 2019-es 65,4 százalékról 2020-ra a GDP 78 százalékára fog emelkedni, majd 2022-re a GDP 77,25 százalékára esik vissza - áll a brüsszeli előrejelzésben.
