Előfizetés

Kutyák „gondolatolvasási” képességét vizsgálták magyar kutatók

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.09. 15:42

Fotó: Annette Riedl / dpa Picture-Alliance / AFP
Az ELTE etológusai szerint a kutyák érzékelik, mit szeretne a gazdi, de nem teszik - mindig - azt.
Az ELTE etológusai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a kutyák külön tudják-e választani a saját és a gazdájuk szándékait. Vizsgálatuk eredményei szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a kutyák elérnék a másfél éves gyerekek „szándéktulajdonítási képességének” szintjét. Bár a kutyák észreveszik, melyik tárgyat szeretné megszerezni a gazdájuk, a saját kedvencüket viszik oda hozzá – olvasható az ELTE közleményben.
Az állati elme működésével foglalkozó kutatások segítenek megérteni, hogy alakult ki az emberi gondolkodás, mik az előzményei az állatvilágban. Még az állattartás jogi szabályozásának kialakításakor is figyelembe veszik az adott faj kognitív fejlettségét – írták.
„Rengeteg anekdota szól a kutyák elmeolvasó képességéről, de a kutatások nehezen haladnak előre” – mondta Miklósi Ádám, az ELTE Biológiai Intézet vezetője, aki szerint eddig egyetlen tanulmány sem volt elég meggyőző, így az évek alatt a nagy kérdést kisebb, kézzelfogható célokra bontották. Ezek egyike annak megvizsgálása volt, hogy mennyit érzékel egy kutya a gazdája szándékaiból és külön tudja-e választani a saját és a gazdája vágyakozását például egy tárgy iránt.
Az etológusok egy régi, a gyerekpszichológiában jól ismert kísérletet ismételtek meg kutyákon. A pszichológusok a 14 és 18 hónapos korú gyerekek elé két tálat tettek, az egyikben keksz, a másikban brokkoli volt. „A kisgyerekek nem szeretik a brokkolit, a kekszet igen. A kísérletvezető viszont hangosan örvendezett, milyen finom a brokkoli és jóízűen eszegette. A keksztől pedig látványosan undorodott. Miután eljátszotta, melyik ételt szereti, a kisgyerek elé tolta a tálakat, és megkérdezte, kaphat-e valamit enni” – magyarázták a vizsgálatot.
A 14 hónaposok a kekszet nyújtották felé, mert nekik az ízlett. A 18 hónaposok viszont megértették, hogy a nő nem a kekszet, hanem a brokkolit szereti, ezért azzal kínálták. „Szaknyelven szólva, megértik a vágy szubjektivitását, tehát azt, hogy ugyanazt a tárgyat egyesek kedvelik, mások utálják és képesek az érzelemkifejezésekből következtetni mások preferenciáira. De vajon képesek erre a kutyák is?” – tette fel a kérdést Kubinyi Enikő etológus.
A kutatók nem tartották kizártnak, hogy a kutyák elmeolvasó, „szándéktulajdonító” képessége egy szinten van a 18 hónapos gyerekekével. Lényegében ugyanazt a tesztet végezték el a kutyákkal, mint a pszichológusok a kisgyerekekkel, csak az élelmet tárgyakra cserélték: egy játékot és egy karkötőt használtak a keksz és a brokkoli helyettesítésére. A kutyák a várakozásoknak megfelelően a játék iránt érdeklődtek jobban. Ezután a gazda a karkötőt a kezében tartva hangokkal, mosollyal, a rajongás minden lehetséges jelével eljátszotta a kutyának, hogy a karkötő nagyon-nagyon tetszik neki. A játékkal szemben pedig undort mutatott. „Ha ezt eljátsszuk egy másfél éves gyereknek, és utána megkérjük, hogy adja oda nekünk az egyik tárgyat, akkor valószínűleg a karkötőt hozza oda, akkor is, ha ő a játékkal szeretne játszani. A kutyák azonban nem így tettek. Mindegyik a játékot vitte oda a gazdájának” – mondta Szánthó Flóra etológus.
Mivel a közvetlen kontaktus lehetősége a játékkal „túlságosan felvillanyozta” a kutyákat, a kutatók elhatározták, hogy elérhetetlen helyre teszik a tárgyakat. Újabb 51 kutyát teszteltek két csoportba sorolva. Az egyik csoport gazdái a karkötő iránt „rajongtak”, a másik csoporté viszont a játékért, ugyanúgy, mint a kutyák. Az érzelmek eljátszása után a tárgyak a vizsgálati szoba ablakpárkányára kerültek, így a kutya látta a tárgyakat, de nem érte el őket. Ez az elrendezés működött, mert a csoportok különböztek abban, hogy mennyit nézték a tárgyakat. Ha a gazda a játékot „kedvelte”, a kutyák is főként a játékot nézegették, ám a másik csoportban ugyanannyit nézték a korábban érdektelen karkötőt is. Vagyis, ha fizikailag nem fértek hozzá a kutyák az általuk vágyott játékhoz, akkor kiderült, hogy valójában hatott rájuk a gazda érzelemkifejezése.
„Úgy tűnik, hogy a kutyák észreveszik, melyik tárgyat kedveli a gazdájuk, mégsem azt viszik neki oda. Talán nem tudják hatékonyan gátolni a késztetéseiket, esetleg nem tárgyválasztási feladatnak, hanem játéknak fogják fel a helyzetet vagy pedig, hasonlóan a másfél évesnél kisebb gyerekekhez, nem teljesen értik, hogy a társuk vágyhat másra is, mint ők” – emelte ki Kubinyi Enikő.
A kutatók tanulmánya a Frontiers in Psychology című folyóiratban jelent meg.

110 éves üzenet került elő Franciaországban

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.09. 13:41

Fotó: SEBASTIEN BOZON / AFP
Postagalamb veszíthette el az alumíniumkapszulába rejtett, német nyelvű levelet.
Az üzenetre egy sétáló pár bukkant rá a Felső-Rajna megyei Ingersheim közelében. A kis alumíniumkapszulát rokonaik tanácsára a közeli Ligné múzeumának adták át – mesélte Dominique Jardy, az intézmény kurátora. A múzeumot a Vogézek elzászi oldalán az első világháború idején 1915-ben vívott ütközet emlékére emelték.
A kapszulában egy igen jó állapotban fennmaradt, kézírásos német nyelvű üzenetet találtak, amelyet a góthoz hasonló betűkkel vetettek papírra, ezért nehéz volt megfejteni – magyarázta a kurátor, aki szerint annyira ritka kincs került a kezébe, amilyenhez negyven éve nem volt szerencséje.
Jardy „egy német barátját” hívta segítségül az írás megfejtéséhez. A levelet egy porosz gyalogosezred egy Ingersheimtől északra állomásozó tisztje küldte egy feljebbvalójának, aki ugyanannál az egységnél szolgált. A szövegben Bischwihr és Ingersheim közötti műveletekről volt szó, Elzász akkor Németországhoz tartozott.
Az üzenet írásának dátumában kissé bizonytalanok voltak, mert az évszám utolsó számjegye nehezen volt olvasható, nem látszott jól, hogy 1910 vagy 1916. július 16-ai a keltezés. Jardy szerint 1910, mivel „lehetetlen, hogy 1916 legyen a dátum”.
Az üzenetnek összesen négy példányát adták fel négy galambbal, egyikük az indulás után nagyon hamar el is hagyhatta a küldeményt.
A levelet a múzeumban állítják ki olyan körülmények között, hogy ne romolhasson az állapota. 

Sötét, vagy halványzöld lesz az agrárium

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.09. 08:58

Fotó: Shutterstock
Egymásnak feszülnek a környezetvédők és a mezőgazdaság szereplői a Közös Agrárpolitika reformja miatt. Nemcsak elvekről, de súlyos eurómilliárdokról is dönteni kell(ene), minél előbb.
Új uniós agrárpolitika a környezetvédelem, a méltányosság és a hatékonyság jegyében – hangoztatja az Európai Parlament (EP) hivatalos közleménye. Ám, hogy ez pontosan mit jelentene, milyen hatásokkal járhat az uniós és benne a magyar gazdákra nézve, igencsak megoszlanak a vélemények. A Közös Agrárpolitika (KAP) jelenlegi szabályozása 2020. december 31-ig van érvényben. Ezt követően átmeneti szabályok lépnek életbe az új megállapodás megszületéséig a Parlament és a Tanács között. Idén a teljes közösségi költségvetés 34,5 százaléka (58,12 milliárd euró) jut a mezőgazdasági támogatásokra. Ennek 70 százaléka 6-7 millió gazda között oszlik meg, vagyis az unió mintegy 500 millió polgárának nem egészen 1,5 százaléka kapja a költségvetés egyharmadát. A reform legfontosabb pontjai között szerepel, hogy több támogatás kell jusson az éghajlat- és környezetbarát gazdálkodóknak, ezek teljesítéséhez kötnék a közvetlen kifizetéseket. Az éves közvetlen kifizetések maximuma pedig nem haladhatja meg a 60 ezer (21,5 millió forint), illetve a 100 ezer eurót (mai árakon 36 millió forint). Jelenleg az utóbbi összeg tűnik a befutónak. Ahhoz, hogy a kisvállalkozások több támogatást kaphassanak, a gazdálkodók egyedi igényeire válaszoló válságintézkedésekre lesz szükség és az eddigieknél szigorúbban kell szankcionálni a környezetvédelmi vagy az állatjóléti szabályokat sorozatosan megszegőket – áll az EP közleményében. A nemzeti közvetlen kifizetések legalább hat százalékát a kis- és középméretű gazdálkodások támogatására kellene fordítani - javasolják. Európai és hazai adatok is azt bizonyítják, hogy minden pozitív diszkrimináció ellenére folytatódik a birtokkoncentráció. A tagállamok a közvetlen kifizetésekre szánt keret legalább négy százalékát fiatal gazdálkodók támogatására fordíthatják. Az uniós képviselők szerint a vidékfejlesztési alapból további támogatás nyújtható úgy, hogy a fiatal gazdálkodók beruházásait előbbre sorolják. A tapasztalatok szerint azonban érdemben ez sem növelte eddig az agrárvállalkozási forma iránti érdeklődést a fiatal generációk között. Lényeges változás lehet, ha a szakminiszterek tanácsa, majd az Európai Tanács (ET) a jelenleginél nagyobb mozgásteret engedne a nemzeti kormányoknak. Az EP-képviselők ezen kívül a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát is különböző környezetvédelmi, illetve az éghajlatváltozás ellen ható beavatkozásokra fordítanák. A közvetlen kifizetésekre szánt források legalább 30 százalékát az önkéntesen ökogazdálkodási módszereket alkalmazók támogatására kellene kiosztani. Az ilyen módszereket alkalmazó gazdálkodók a környezetbarát lépésért cserébe több támogatást kaphatnának. A Greenpeace szerint a magyar kormány nem kívánja a hazai mezőgazdaságot egészségesebb és fenntarthatóbb pályára állítani. Az október végén elfogadott uniós biodiverzitás stratégia szerint 2030-ig a természettel összhangban működő ökogazdálkodás (biogazdálkodás) arányát 25 százalékra kell növelni, a káros növényvédő szerek használatát pedig 50 százalékra kell csökkenteni az unióban. A magyar kormány elutasította ezeket a célokat, azzal a hamis érvvel, hogy ez ellentétes a magyar gazdák, a magyar emberek érdekével. Számos tudományos kutatás bizonyítja ennek az ellenkezőjét. A kormány lépésével az agráripari óriáscégek érdekeit védi, nem pedig a gazdálkodók, a lakosság egészségét és a természetet – állítja a környezetvédő szervezet. A magyar gazdák jövedelmének átlagosan több mint 50 százaléka származik uniós forrásokból. A 2021-től induló, de a radikális változások miatt 2 év átmeneti időszakkal kezdődő ciklus új alapokra helyezheti a mezőgazdaság működését, ugyanis az Európai Zöld Megállapodásból eredő elvárások beépülnek a Közös Agrárpolitikába. A tagállamok gazdáinak kötelező lesz ökogazdálkodási rendszerek, így például precíziós gazdálkodás vagy ökofarmok kialakítását vállalniuk, amire a közvetlen kifizetések 20 százalékát különítik el. Ennek megvalósulásához és a fenntartható mezőgazdaság elősegítéséhez tehát hosszú távon szemléletmódváltásra és technológiai változásra lesz szükség a gazdálkodók részéről, ezért arra biztatjuk a hazai agrárgazdákat, hogy nyissanak az innovatív, környezetbarát beruházások felé – hívta fel a figyelmet Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője.    
A 2017–18-as méhpusztulás nemcsak a méhészek számára jelentett súlyos gondot
Fotó: ZHDAN HENN

Sok még a kérdőjel

Nagyon nyersnek tűnnek még a számok, illetve a KAP-tervezet szövege, és láthatóan nem egyformán gondolkodik erről a kérdésről a Parlament, a Bizottság és a Tanács – mondta a Népszavának Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségnek (MOSZ) főtitkára, agrárközgazdász.  A KAP-vitából mi szűrhető le?  Nagyon sok változtatási javaslatot szükségesnek tartok és számítok is arra, hogy ezekre sor kerül majd. Ami a dokumentumokból fölsejlik, az az, hogy a kétéves átmeneti idő nagyon kevés lesz a gazdák fölkészülésére.  Laikusoknak ez a két év nem tűnik kevésnek. Miért tartja túl rövidnek? Mert nem számolnak azzal, hogy ha véglegessé válik a KAP szabályrendszere, akkor mind a 27 tagállamnak el kell készíteni a saját stratégiáját. Mégpedig úgy, hogy az illeszkedjen az uniós irányelvekhez. Ráadásul ezekre a brüsszeli illetékeseknek is rá kell bólintaniuk. Eddig még nem fordult elő, hogy a nemzeti kormányoknak kellett elkészíteniük a feltételeket. Eleget kell tenniük annak a követelményeknek, hogy a gazdák teljesíthessék a követelményeket, de egyúttal megfeleljenek az uniós elvárásoknak is. Egyelőre nem sikerült megegyezni a környezetvédőknek, a zöldeknek az agrárium képviselőivel. Mi a választóvonal? A fenntarthatósággal nem lenne semmi baj, ha úgy értelmezné mindenki, hogy a környezetvédelmi, ökológiai fenntarthatóság mellett idei tartozik a gazdasági fenntarthatóság is. Ha ezt nem veszik figyelembe, a mezőgazdaság szintje fenntarthatatlan lesz. Tönkremehetnek a gazdaságok, vagy képtelenek lesznek teljesíteni a követelményeket. Újra kötelező lenne az ugaroltatás a biológiai sokszínűség érdekében. Ez korábban nem aratott nagy sikert a gazdák körében. Most is ellenállást válthat ki? Akkor nem, ha a szövegben megjelenne, hogy a tíz százalékos aránynál figyelembe vesszük az eltérő természeti adottságokat. Nem hiszem, hogy bárkinek érdeke lehet értékes mezőgazdasági területek kivonása a termelésből. Nem tudni még ki fogja azokat a területeket megfelelő állapotban tartani, és ki pótolja a termelők a kieső hasznát? Ha életbe lép a zöld program, az hogyan érinti az uniós és a magyar agrárium versenyképességét? Ha nem sikerül egy közös álláspontot, feltételrendszert kialakítani, akkor az unión kívüli versenytársak előnybe kerülhetnek, hiszen rájuk nem vonatkoznak a termelés módjára, helyszínére vonatkozó uniós előírások.

Pusztuló fajok, gyengülő talajok

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MMTE) felmérése szerint a hazai fogolyállomány az elmúlt bő félévszázadban 90 százalékkal csökkent, de a mezei pacsirta és még vagy két tucat faj is veszélyben van. A fő ok az élőhely szűkülése. A nagy táblákról eltűntek a mezsgyék, a kis bokorfoltok, a az erdősávok. A mezei madarak többsége gyommagvakkal, rovarokkal táplálkozik. A kemikáliák miatt egyre kevesebb élelemhez jutnak. A zöld programot túl szigorúnak vélőknek emlékezniük kell a 2017-18-as méh pusztulásra, ami nemcsak a méhészek számára jelentett súlyos gondot, hanem a növénytermesztőknek, kertészeteknek is. A klímaváltozás miatt ráadásul egyre több invazív rovarfaj húzódik föl délről északabbra, így a Balkánról Magyarországra is. Szakértői vizsgálatok szerint a mélyszántással megbolygatott, műtrágyával kezelt, növényvédőszerekkel szennyezett talaj felső 60-80 centiméteres rétegében szinte teljesen kihalnak a mikroorganizmusok, jelentősen sérül a talaj ökoszisztéma. A talajborítással, a tápanyag utánpótlást szerves trágyával pótló területeken ezzel szemben egészséges marad a talaj ökoszisztéma.

Óvatosságra int az Agrárkamara

Az Európai Parlament szerint a közvetlen támogatások legalább 30 százalékát kellene az öko-rendszerekre fordítani, míg a Tanács 20 százalékot javasol. Ezzel kisebb támogatási összeg maradna az alap-jövedelemtámogatásra. Tehát ugyanazt a jövedelemtámogatási szintet csak többlet környezeti vállalásokkal lehetne elérni. Tény az is, hogy a szabadkereskedelmi egyezmények miatt a harmadik országokból az EU piacaira érkező termékek még a jelenlegi, kevésbé szigorú környezetvédelmi, valamint nyomon-követhetőségi és minőségi szabályozásoknak sem feltétlenül felelnek meg. Így az európai gazdálkodók a harmadik országokbéli termelőkkel szemben már most is versenyhátrányban vannak, Szigorítani kellene az Unióba importált termékek ellenőrzését – vélik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK). Magyarország több rugalmassági feltételt is javasolt, kiindulva a jelenlegi kistermelői támogatás tapasztalataiból. A számukra kedvező működési feltételek megteremtése nemcsak a hazai agrár-élelmiszeripar fenntartása szempontjából fontos, de akár a sokat emlegetett uniós környezetvédelmi célkitűzések okán is: pont ezek a kisgazdaságok azok, amelyek segítségével hazánk gazdag természeti sokfélesége megőrizhető – utalt a NAK, a a szervezet által kezdeményezett, jelenleg már a Országgyűlés előtt lévő törvénytervezetre, amely véleményük szerint új alapokra helyezi a mezőgazdasági működési formákat, megreformálja a családi gazdaságokat, egyszerűsíti, és az eddiginél is kedvezőbbé teszi az adózási rendszert.