Orbán Viktor miniszterelnök szeptember közepére ígérte a második körös gazdaságvédelmi intézkedéseket, ám ezek bejelentésével mind a mai napig adós a kormány. Időközben megérkezett a Covid-19 járvány második hulláma, és úgy tetszik, a kormány újratervezi a ki sem hirdetett csomagot. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy már kifejezetten a kis- és közepes vállalkozókat segítő intézkedésekhez vár ötleteket a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától a miniszterelnök.
A kormány csak szeptemberben és októberben mintegy 600 milliárd forintot költött el a gazdaságvédelmi alapból a Népszava számításai szerint, amiből egy kisebb mentőcsomag is összejött volna. Más kérdés, hogy ebből a keretből csak morzsák juthattak a támogatni kívánt kkv-knak.
Varga Mihály pénzügyminiszter, a múlt héten egy rendezvényen fejtette ki, hogy a kormány arra törekszik, hogy a gazdaságvédelmi intézkedésekkel mérsékelje a vállalkozásokat, a munkavállalókat és a családokat ért hátrányokat, ezért folytatja az adócsökkentésre és a beruházások támogatására épülő politikát. A kormány láthatóan a beruházások alatt az építőipari fejlesztéseket érti, ugyanis csak az elmúlt két hónapban ebbe az ágazatba több, mint száz milliárd forintot pumpáltak. Ugyanakkor a klasszikus céges támogatásokra alig 42 milliárd forintot költöttek a gazdaságvédelmi alapból az őszi hónapokban: a bértámogatási program szeptemberre véget ért, viszont 35 milliárdot fordítottak az egészségipar fejlesztésére, 5,4 milliárd ment a Pest megyei cégek beruházásainak támogatására. Ezzel szemben az építőipar megrendeléseit növelik a közúti és a vasúti fejlesztések, valamint a kulturális beruházások többsége. Még egy kiemelt területe van a kormányzati támogatásoknak, ez pedig a turizmus: a különböző kifizetésekből 46 milliárd forint ment ebbe a szektorba csak a vizsgált két hónapban.
A kormány azonban gazdaságvédelem címén a legtöbbet a bürokrácia működtetésére, illetve az állami cégek feltőkésítésére költötte. Ezekre a célokra a két őszi hónapban 225 milliárd forintot szavazott meg a kabinet, vagyis a gazdaságvédelmi alapból minden harmadik forint erre a területre ment el. Az Orbán-kabinet a gazdaságvédelmi kiadások között számolta el a külképviseletek pluszkiadásait, a büntetésvégrehajtás informatikai fejlesztéseit, a honvédség 36 milliárd forintos fegyverbeszerzéseit, de az elektronikus útdíjrendszer működtetésére költött milliárdokat is. A MÁV és a Volánok törvény szerint járó 87 milliárdos működési támogatását a gazdaságvédelmi alapból utalták, szűkítve ezzel alapvetően a cégeknek szánt keretet. A kormány döntései szerint 125 milliárd forintot költhet az alapból a vagyonkezelő állami cégek feltőkésítésére is. A kormányhatározatokból nem derül ki, hogy mely cégekről van szó. Az állami rezsicégek, közszolgáltatók a válságtól függetlenül is bajban vannak: a NHKV, vagyis közismert nevén a kukaholding soron kívül 2,5, a regionális vízművek pedig 10,3 milliárd forintos támogatást kaptak a gazdaságvédelmi alapból, annak ellenére, hogy ezen cégek működési problémáit nem a koronavírus-válság, hanem a kormány rezsicsökkentési politikája okozza.
A gazdaságvédelmi intézkedések közül „természetesen” nem maradhatnak ki az egyházi- és a sporttámogatások sem. Az előbbi területnek juttatott tételek meglehetősen csekély összegre rúgnak, a két őszi hónapban a kormány csak nyolc milliárdot költött egyházi célra gazdaságvédelem címszó alatt. A sportakadémiák működésére a válság alatt 12,5 milliárdot adott a kormány, 4,5 milliárdot nyelt el két hónap alatt a már átadott Puskás stadion működtetése is.
A kormány a Covid-19 járvány első hulláma idején hozta létre a gazdaságvédelmi alapot, eredetileg 940 milliárd forintos keretösszeggel. Október végéig 1657 milliárd forint elköltéséről döntött – vagyis mintegy 717 milliárd forinttal lépte át a keretet. A terven felüli többletkiadás jelent többletforrást a magyar gazdaság számára, ennek fedezete a megugró államháztartási hiány, illetve az államadósság.
