Előfizetés

Több hely lesz a kórházakban, de nem elég

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.11.10. 06:00

Fotó: Kovács Tamás / MTI
A mostani 40 százalékos ágyfelszabadítás - a jelenlegi arányokat figyelembe véve - mintegy 340 ezer fertőzöttig lehet elegendő.
Keddtől már 24 038 ágyon tudják fogadni a covid-fertőzötteket a hazai kórházak – tudta meg a Népszava. Jelenleg 86 134 aktív fertőzött van, közülük 6 061 szorul kórházi ápolásra, és 415-en vannak lélegeztető gépen. Ha a fertőzöttekből az eddigi arányok szerint kerülnek a betegek a kórházakba, akkor mintegy 340 ezer fertőzöttig lehet elegendő a mostani 40 százalékos ágyfelszabadítás. Orbán Viktor kormányfő szerint heteken belül valóra válik a lehető legrosszabb forgatókönyv 30-32 ezer kórházi beteggel, azaz a fenti arányokat tekintve 470 ezer fertőzöttel számol rövid időn belül a miniszterelnök. Vagyis minden huszadik magyar aktív covid-fertőzött lesz. A hétfőn bejelentett intézkedésekkel nyilván ezt a „robbanást” kívánta mérsékelni. Kásler Miklós humán miniszter pedig azt adta utasításba, hogy e hét elejétől gyakorlatilag minden kórháznak fogadnia kell a covidos, valamint a covid-gyanús pácienseket. A mentők elsősorban a területileg illetékes kórházak belgyógyászati, tüdőgyógyászati osztályaira viszik őket. A miniszter utasítása szerint a szociális intézmények és hajléktalanszállók tünetmentes, vagy enyhe tünetes betegeit az akut területi ellátásból kimaradó intézményekbe kell szállítani, így például a harkányi, a hévízi gyógyfürdőbe, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézetbe, a Sportkórházba, illetve a Budai Egészségközpontba. Ha az adott megyében nincs ilyen intézmény, akkor őket az aktív ellátó kórház belgyógyászati, tüdőgyógyászati részlegére kell vinni. A legtöbb beteget a kelet-magyarországi és a közép-magyarországi kórházak fogadják. Ezernél több ágyon látnak majd el beteget a borsodi, valamint a szabolcsi megyei kórházakban, valamint a Debreceni Egyetem klinikáin. A miniszter és a tisztifőorvos új eljárásrendet adott ki, ebben részletesen meghatározzák, hogy ki tekinthető gyógyultnak. A kórházból az mehet haza, aki három napja láztalan, tünetmentes, a röntgen-, CT-felvétele a tüdőgyulladása egyértelmű javulását mutatja. Ha valaki a tünetei kezdetétől számított 10 napon belül megy haza, akkor karanténban kell töltenie a tíz napból hiányzó időt. A beteg gyógyultnak minősíthető akkor is, ha a SARS-CoV-2 Ag kimutatására irányuló gyorstesztjének eredménye negatív. Ez az a gyorsteszt, amit néhány hete már a mentők is használnak annak eldöntésére, hogy a páciensüket fertőzöttként kell-e kezelniük. Ha a teszt eredménye pozitív, akkor egyértelműen vírushordozó a beteg, ha negatív, akkor az eredményt meg kell erősíteniük egy PCR-vizsgálattal. E tesztnek ugyanis csak akkor megbízható negatív eredménye, ha a mintavétel a fertőzést követő 7. napon történik. Ezért előírás az intézményből távozók számára, hogy erre a fajta vizsgálatra a klinikai tünetek megjelenése utáni 7. napon kerülhet legkorábban sor. Ha azonban valaki a kórházból szociális otthonba megy vissza, akkor csak úgy engedhető haza, ha tünetmentes és teszttel sem mutatható ki a vírus. Az eljárásrend lazít az egészségügyi dolgozók munkába állásának feltételein. A korábbi két negatív PCR-teszt helyett náluk is alkalmazható az antigén-alapú vírus teszt. Ők akkor tekinthetők klinikailag gyógyultnak, ha a Covid-19 fertőzésük tünetmentesen zajlott le, és van egy negatív SARS-CoV-2 antigén gyorsteszt eredményük van. Továbbra is érvényben marad az a szabály, hogy ha nincs teszteredmény, akkor az egészségügyi dolgozó 21 nappal a tünetek megjelenése vagy a fertőzés kimutatása után térhet vissza dolgozni.

Bayer Zsolt szerint Fehéroroszország tökéletes demokráciának tűnik Amerikához képest

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.09. 22:20

Fotó: Népszava
A kormánytévé megmondóemberei felfedték az elnökválasztás eredménye mögött álló okokat.
"Mi van most az Egyesült Államokban....?! Valaki világosítson fel....

- ezzel a felütéssel vezette be a Hír TV hétfő esti műsorában a témát Bayer Zsolt.

Ezzel feladta vendégeinek a magas labdát, akik aztán Sorostól kezdve a választási csalásig mindennel magyarázták, miért nem Donald Trump nyert.    Bencsik András szerint a magyarországi ellenzék éppen olyan "moslék módon" használta ki a világjárványt, mint Amerikában a demokraták. Úgy számolt, hogy 90 millió levélszavazatot "eszközöltek", ami állítása szerint a világtörténelem legnagyobb csalására ad lehetőséget. 
"Amerika morálisan megbukott"

- vonta le a következtetést.

"Én nem vagyok hajlandó ezt a Biden nevű ipsét elnöknek nevezni, ugyanis nem nyert még." (Orbán Viktor már hivatalosan is gratulált neki - a szerk.)  
"Az elnökválasztást Trump nyerte, a szavazatszámlálást viszont Biden."

Utóbbit már Gajdics Ottó jegyezte meg. A kormányzati publicista vérfagyasztónak nevezte, hogy azok a "Soros-hálózatok", amelyek Magyarországon is jelen vannak, ott a maguk teljes működésükben voltak megfigyelhetők. Ebből pedig arra a következtetésre jutott, "nagyon-nagyon kell készülni 22'-re, mert itthon ugyanezt fogják csinálni." A Mediaworks központi szerkesztőségének vezetője az amerikai sajtószabadság miatt aggódott. Néző László úgy vélekedett, a "demokraták Amerikája nem demokrácia, nem jogállam, nincs sajtó és véleményszabadság." Ezt a következtetést abból vonta le, hogy Trump beszédét több amerikai tévé is lekeverte, mivel az elnök nyilvánvaló hazugságokat terjesztett.   
"Ezek után, ha Biden-féle amerikás külügyi tisztviselő bármit mond Magyarországról sajtószabadság ügyében, azt azonnal ki kell tiltani innen a fenébe."

Majd egy cinikus hangvételű, gúnyos megjegyzéssel zárta a gondolatát: szerinte időszerű lenne egy alapítvány létrehozása, amely az amerikai sajtószabadságot támogatja.  Bayer Zsolt pedig egy egészen parádés eszmefuttatást vezetett elő, amelyet jobb, ha szó szerint idézünk: "Ha belegondoltok, ez az az Amerika, amelyik vádlóan felemelte a mutatóujját és rámutatott Fehéroroszországra és Lukasenkára, hogy ott micsoda dolgok történnek. Lukasenka Fehérorszországa egy hibátlan pedigréjű, már-már tökéletes, svájci demokráciának tűnik a jelen állapotokhoz képest." A kormánypublicista végül azzal zárta mondandóját, hogy el lehet képzelni, ha nincs ekkora "hír-és véleménydiktatúra", mint ami Amerikában és Nyugat-Európában van, akkor mekkorát nyerhetett volna Donald Trump.  

Megszüntetné az Egyenlő Bánásmód Hatóságot a KDNP

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.09. 21:17
Vejkey Imre
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az ombudsman látná el a jövőben ezt a feladatot.
Kedd reggel fél kilencre összehívták az igazságügyi bizottság ülését. A rendkívüli ülés egyetlen napirendi pontja az "egyes törvényeknek az egyenlő bánásmód követelménye hatékonyabb érvényesítését biztosító módosításáról szóló törvényjavaslat." Ugyanakkor a Telex birtokába került a bizottság által a tagoknak kiküldött tervezet konkretizálja a homályos elnevezést. 
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jelenlegi formájában és jogköreivel felszámolnák az Egyenlő Bánásmód Hatóságot.

A portál hozzáteszi, a tizenegy oldalas dokumentum benyújtója Vejkey Imre, a bizottság KDNP-s elnöke. Érdemi változtatások nem lennének a diszkriminációs hatósági eljárásokban, csupán az alapvető jogok biztosához kerülne a feladatkör. "Az Egyenlő Bánásmód Hatóság az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalába való beolvadással 2021. január 1-jén megszűnik, általános jogutódja az alapvető jogok biztosa." A tervezet értelmében a jövő év első napjától tehát az Egyenlő Bánásmód Hatóság nem járhat majd el sem diszkriminációs, sem közbeszerzési ügyekben. Az indoklás szerint "az egyenlő bánásmód követelményének még hatékonyabb érvényülését biztosító jogintézmény jön létre." A Telex megjegyzi, 
az idén 15 éves EBH számtalan ügyben lépett fel a diszkrimináció ellen, sokszor olyan hivatali – például közérdekű adatigénylési, vagy egyéb hatósági ügyekben tapasztalt – megkülönböztetések ellen is indított eljárásokat, amelyekkel vélhetően zavarták a Fidesz-KDNP hatalomgyakorlását.