Késik a home office törvény, a szakszervezetek szerint a kormány nem tartja a szavát

A home office törvény azonnali benyújtását, az álláskeresési idő meghosszabbítását és az otthoni tanulásra kényszerülő gyerekekre felügyelő szülők táppénz-ellátását követeli a Magyar Szakszervezeti Szövetség.

A kormány szeptemberre ígérte az otthoni munka feltételeit szabályozó törvény megtárgyalását, ám ez eddig nem történt meg – hívta fel a figyelmet Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Emlékeztetett: a törvénytervezet részleteiről hónapokkal ezelőtt megegyeztek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) ülésének résztvevői – kormány, munkáltatói és munkavállalói oldal képviselői –, és abban állapodtak meg, hogy a kormány szeptember közepén a parlament elé terjeszti a tervezetet. Azóta azonban nem történt semmi.

Emiatt - miközben a járvány miatt a miniszterelnök újabb munkavégzési korlátozásokat jelentett be, és ennek következtében ismét munkavállalók tízezrei fognak otthonról dolgozni - még mindig nincs egyértelmű szabályozás, amelyhez a munkáltatók és a munkavállalók is igazodhatnának ebben a megváltozott helyzetben. Kordás László szerint a kormány késlekedésének kárvallottjai ismét a munkavállalók, és a döntéshozók egyszerűen nem hajlandók tudomásul venni, hogy munkavállalók százezrei szorulnak segítségre.

Az innovációs tárca a nyáron többször is adott ki közleményt a készülő home office törvényről, amely számos kérdést tisztázott volna az eddig nem különösebben szabályozott otthoni munkavégzés területén. Egyik legfőbb eleme pedig az lett volna, hogy a home officeba kényszerült dolgozók rezsihozzájárulást kaptak volna. Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár szeptember elején ennek kapcsán egy rádiónyilatkozatban konkrét összeget is említett, amikor azt mondta: egy átalányban tud majd megállapodni a dolgozó és a munkáltató, ami a mindenkori minimálbér 10 százalékáig terjedhet. Ez jelenleg 16 100 forint. Hogy ez egy kötelező, vagy adható elem lenne, az már kevésbé volt egyértelmű. A javaslatot mindenesetre azóta sem nyújtották be a parlamentnek.

Augusztus végén megszűntették viszont a részmunkaidőbe sorolt dolgozóknak járó bértámogatást, mondván, nincs rá igény. Azóta egyre erősödnek azok a követelések, hogy újra vezessék be a Kurzarbeitot, Orbán Viktor miniszterelnök azonban most csak az éttermek és a szabadidős létesítmények dolgozói számára ígért az 50 százalékos bérkiegészítéssel valami hasonlót.

A munkanélküliek sincsenek jobb helyzetben, hiszen ők mindössze három hónapig kapják az álláskeresési támogatást, holott ennél sokkal hosszabb ideig nem jutnak tisztes munkához és bevételhez - mondja Kordás László. Az Európában példa nélkülien rövid időre járó álláskeresési járadék folyósítási idejét a számtalan sürgetés ellenére mindeddig nem hosszabbította meg a kormány. Októberben így a 306 ezer regisztrált álláskereső közül mindössze 78 ezer kapott álláskeresési járadékot, 157 ezren viszont semmilyen pénzügyi ellátásban nem részesültek.

A MASZSZ többször is kezdeményezte az álláskeresési idő 3-ról 6 hónapra való meghosszabbítását, valamint az ez időre szóló járadék mértékének az emelését is. A kormánynál ez is süket fülekre talál, pedig a változtatással százezrek életét lehetne legalább átmenetileg megkönnyíteni. Hiába nem akar a miniszterelnök „segélyalapú" társadalmat működtetni – ahogy ezt többször is kijelentette –, ha nincs munka, akkor megélhetés sincs, és mégis a kormánynak kell segítséget nyújtania a foglalkoztatásból kiesetteknek – érvel Kordás László.

A szakszervezeti vezető azt is hangsúlyozta: a kormánynak késlekedés nélkül el kell rendelnie, hogy táppénzre mehessen az a szülő, akinek a járvány idején az iskolák, óvodák, bölcsődék bezárása miatt otthon kell tartania a kiskorú gyerekét. A vírus terjedése miatt ugyanis digitális oktatás nélkül is egyre többen kényszerülnek – például karantén miatt - otthon maradni gyermekükkel. Táppénz azonban csak akkor jár, ha beteg a gyermek.