Verseny a vakcináért

Naponta érkeznek hírek ígéretes, vagy legalábbis annak tűnő, majd mellékhatásaik miatt megbukó koronavírus elleni oltóanyagról. A kérdés még mindig az, előállítható-e biztonságos szérum a Covid-19 ellen, hol tart ebben a világ?

Brazíliában felfüggesztették a kínai Sinovac Biotech vakcinájának tesztelést, mert az önkéntesek egyikénél „súlyos, nem várt esemény” történt. A CoronaVac egyébként olyan városokban, ahol vészhelyzet van 60 dolláros áron már kapható, és több ázsiai, dél-amerikai országban tervezik bevezetését. Ezzel szinte egy időben érkezett a hír, hogy a Pfizer, amerikai multinacionális gyógyszergyártó cég és partnere, a német BioNTech vakcinája az eddigi tesztelések során több mint 90 százalékban sikeresen működött, egyetlen esetben sem merült fel semmilyen biztonsági aggály. Az utolsó fázisú klinikai teszteléseik késő júliusban kezdődtek 150 helyen, hat országban, köztük 39 USA-államban folynak, több mint 40 ezer emberen tesztelték. A vizsgálatban a résztvevők fele a vakcinát kapta meg, a másik fele placebót, sós vizet, majd vártak a betegség megjelentésére. 94 ember fertőződött meg a vírussal, Közülük kilenc volt olyan alany, aki megkapta a két védőoltást. Így derült ki a vakcina 90 százalékos hatásossága.

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hivatal 50 százalékos hatékonyságot szabott meg ahhoz, hogy foglalkozni kezdjen egy hatásosnak tűnő szerrel. A vállalatok soron kívüli engedélyezési kérelmet nyújtanak be az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-ellenőrzési Hivatalnak (FDA), hogy minél előbb megindulhasson a szérum tömeggyártása. Ha el is fogadják a vakcinát, a Pfizer szerint az év végéig 50 millió adagot tudnak legyártani, 2021-ben pedig összesen 1,3 milliárdot, ami messze nem elég a világnak. A Pfizer és a BioNTech egy kétkomponensű vakcinát fejlesztett, amelynek egységeit három hét különbséggel kell beadni a pácienseknek. A védettség a második oltás utáni hetedik napon alakul ki. Az oltóanyag felhasználása ugyanakkor kissé körülményes, mivel mínusz 80 fokon kell tárolni.

Jelenleg a világon 38 vakcina tart az első tesztelési fázisban, 14 a másodikban, 11 a harmadikban, 6-ot fogadtak el korai vagy korlátozott használatra, teljes elfogadottságú azonban még egy sincs. Emellett 87 szert vizsgálnak jelenleg állatokon.

Nagy reményeket fűznek a szakemberek az Oxfordi Egyetemen a brit-svéd gyógyszergyártó céggel, az AstraZenecával közösen fejlesztett vakcinához, melynek elkészültét decemberre várják. Egy ausztrál cég, a CSL már el is kezdett gyártani 30 millió adagot annak ellenére, hogy az utolsó, harmadik fázisú klinikai tesztelések még nem értek véget. A gyógyszergyár tudományos igazgatója azt mondta, normális esetben megvárnák a vizsgálatok lezárását, de most rendkívüli időket élünk.

A Politico híradása szerint az oroszok hétfőn a Twitteren kezdtek kampányt Szputnyik V elnevezésű vakcinájuk mellett. A Lancet orvosi folyóiratban szeptember elején megjelent orosz tudósok által jegyzett tanulmány szerint a Szputnyik V biztonságos, ugyanakkor egy nemzetközi kutatócsapat két-három héttel később, szintén a lapban megjelent írásában kétségét fejezte ki, mert a gyorsított eljárás után a lakosság körében szétosztott oltóanyag egyes, személyekre lebontott fontos adatai hiányoztak. Az orosz gyártó 1,2 milliárd adag vakcina szállításáról több országgal (Brazília, Mexikó, Szaúd-Arábia és India) már előzetesen megállapodott a vizsgálatok befejezése előtt, a jövőbeli igénylők között hazánk is ott van. Múlt szombaton, a Facebookon közvetített felvételen Szijjártó Péter azt közölte, hogy a koronavírus elleni orosz oltóanyag engedélyezése hatalmas mérföldkőhöz érkezik a jövő héten, ami lehetővé teheti, hogy Magyarország decembertől kis mennyiségben, januártól pedig nagy mennyiségben vásároljon belőle. Hozzátette, hogy az orosz féllel a licenc megvásárlásának lehetőségéről is tárgyalnak, hogy hazánkban is elő tudjuk állítani az oltóanyagot. Azt is elmondta, hogy Magyarország egy kínai állami vakcinagyártónál is regisztrálta vásárlási szándékát, valamint két magántulajdonú társasággal is kapcsolatban áll, aminek eredményeként Magyarország az elsők között juthat oltóanyaghoz Európában.

A verseny nagy: a Covid-19 betegség elleni vakcinagyártás a következő években több mint tízmilliárd dolláros üzlet lehet - írja a Guardian. A Morgan-Stanley elemzője egy adag oltóanyag előállítási költségét öt-tíz dollárra becsüli, a végső bevétel attól függ, milyen gyakran kell beadni a szert a védettség eléréséhez. A Credit Suisse szerint a Pfizer terméke 20 dollár körüli áron csak Amerikában jövedelmezhet több mint 10 milliárd dollárt, ha mindenki két oltást kap. Az AstraZeneca és az amerikai Johnson&Johnson azt ígérte, hogy a járvány idején kedvezményes áron (3,5 dollár) adják majd vakcináikat. Más gyógyszergyártók, például a Pfizer és a Moderna, nem ilyen nagylelkűek: a Moderna például azt tervezi, hogy darabonként 37 dollárt kér majd a vakcinájáért. A brit GSK gyógyszercég, amely a francia Sanofival működik együtt a WHO támogatta Covax vakcina fejlesztésében, azt mondja, a járvány alatt nem kíván rövid távon profitra szert tenni, a hasznot a koronavírus kutatásokra fordítják.