Előfizetés

Nyilvános az akta a volt bíboros évtizedekig tartó szexuális visszaéléseiről

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.10. 18:49
McCarrick bíboros
Fotó: NICHOLAS KAMM / AFP
Sokaknak fájdalmas a washingtoni McCarrick-ügy, amelyhez kapcsolódva a Vatikánt is vádak érték elhallgatás és korrupció miatt.
A Vatikán nyilvánosságra hozta kedden a szexuális visszaélés miatt lemondott McCarrick bíborosra vonatkozó dossziét. Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár az igazság keresésének és a kérdések megválaszolásának nevezte a papi szolgálatból 2019-ben távozó Theodore Edgar McCarrick volt washingtoni érsekre, bíborosra vonatkozó dosszié közlését.    A dosszié a munkát Ferenc pápa megbízásából végző Parolin szerint a lehető legteljesebb képet kívánja nyújtani: az angol és olasz nyelven közölt, több mint 460 oldalas jelentés a McCarrick-üggyel kapcsolatos dokumentációt gyűjti egybe. Mindazokat a jelentéseket, feljegyzéseket, leveleket, jogi dokumentációt, amelyeket eddig a szentszék, a washingtoni nunciatúra, valamint az érintett amerikai egyházmegyék hivatalai és levéltárai őriztek. Az akta tanúvallomásokat, névtelen leveleket, paptársak jelentéseit, felettesek vizsgálatait is tartalmazza.
Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár
Fotó: Laurent Ferriere / AFP/Hans Lucas

Fájdalmak három pápa alatt

A bíboros kijelentette: McCarrick-ügy sebei fájdalmat okoztak az áldozatok, családjaik, az amerikai és az egyetemes egyház számára. Ez az első alkalom, hogy a pápai állam megosztja a nyilvánossággal az egyház egy tagjával szemben szexuális visszaélés miatt lezajlott vizsgálat részleteit. Theodore Edgar McCarrick tettei több mint hatvan évet fednek le, átölelve II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc pápaságát is.  Jelenleg az 1930-ban született McCarrick visszavonultan él. Pappá 1958-ban szentelték, 1977-ben VI. Pál pápa New York segédpüspökévé nevezte ki, 1981-től Metuchen püspöke II. János Pál ideje alatt, majd 1986-ban Newark érseke, 2001-ben pedig washingtoni érsek lett, és II. János Pál 2001-ben bíborossá avatta. Andrea Tornielli, a vatikáni sajtószolgálat igazgatója szerint McCarrick bíborosi kinevezése „részleges és hiányos” információk alapján történt. A Vatikán 2017-ig nem tudott a McCarrick által kiskorúakkal szemben elkövetett visszaélésekről. Ferenc pápa 2018 júliusában fosztotta meg bíborosi rangjától, és elrendelte McCarrick felfüggesztését a nyilvános papi szolgálatból.    
McCarrick bíboros
Fotó: SHAWN THEW / AFP

Szentségtelenül

Az egyházfő azután döntött így, hogy a New York-i főegyházmegye bizottsága megalapozottnak találta a McCarrick elleni vádakat, miszerint negyvenöt évvel korábban kiskorúak ellen követett el szexuális visszaélést New Yorkban. Tavaly februárban a vatikáni Hittani Kongregáció laikus állapotba helyezte az akkor már nyugalmazott érseket. A kongregáció által végzett büntetőeljárásban bűnösnek találták a papi hivatása során elkövetett következő vétségekben: a gyónás szentségének felbujtásra való használata, a hatodik parancsolat elleni bűnök, kiskorúakkal és felnőttekkel egyaránt, azzal a súlyosbító tényezővel, hogy hatalmával visszaélt. A McCarrick-ügy több szálon folytatódhat tovább: 2018 augusztusában, Carlo Maria Vigano érsek, volt washingtoni nuncius szintén dossziét hozott nyilvánosságra, azt állítva, hogy Ferenc pápa tudott McCarrick viselt dolgairól, csak elhallgatta őket. A mostani dosszié megjelenése előtti estén a TVN24 lengyel csatorna interjút sugárzott Stanislaw Dziwisz bíborossal, nyugalmazott krakkói érsekkel, II. János Pál egykori személyi titkárával, aki más témák mellett a McCarrick-ügyről is nyilatkozott. McCarrick egyik áldozata is nyilatkozott, hangoztatva, hogy Dziwisz pénzt fogadott el McCarricktől annak érdekében, hogy II. János Pál ne fogadja az áldozatokat.

EU-büdzsé: megegyeztek 1100 milliárd euró elköltéséről, győzködnék a vétóval fenyegetőket

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.11.10. 17:33

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Lassan összeáll a pénzügyi csomag: megszületett az előzetes megállapodás az Európai Unió hétéves költségvetéséről.
Létrejött a politikai megállapodás kedden az EU jövőre kezdődő hétéves költségvetéséről az Európai Parlament és a kormányközi EU Tanácsot képviselő soros német elnökség tárgyaló küldöttségei között. A kompromisszum tízhetes intenzív tárgyalásokat követően született meg arról, hogy mire mennyit költsön a közösség 2021-től kezdődően. A végső megegyezés még hátravan, mivel a csaknem 1100 milliárd eurós büdzsé csak egyik alkotóeleme az 1800 milliárdos pénzügyi csomagnak, amelyre az EU27-ek egyszerre akarják ráütni a pecsétet. A pakk része még a 750 milliárd eurós járvány utáni helyreállítási alap, amelyet a közösség hitelfelvételéből fedeznének, és az uniós kifizetésekhez kapcsolódó jogállami feltételrendszer. A megállapodásokat az EP-nek és az EU Tanácsának is jóvá kell hagynia. Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a napokban közölték, hogy nem adják a beleegyezésüket sem a költségvetéshez, sem a gazdaságélénkítő program elindulásához, ha a múlt héten tető alá hozott jogállami feltételrendszer jelenlegi formájában a csomagban marad. Miután a kialkudott egyezségek a többi tagállam és az EP túlnyomó többsége számára elfogadhatók, a brüsszeli döntéshozók most abban bíznak, hogy szép szóval meggyőzhetik a két ellenálló ország vezetését az európai adófizetők pénzét védő szabályok fontosságáról. Johannes Hahn költségvetési biztos egy keddi szűkkörű sajtóbeszélgetésen azt mondta, hogy az Európai Bizottság szívesen ad pótlólagos tájékoztatást és garanciákat a magyar és a lengyel kormánynak arra, hogy a jogállami mechanizmus szigorúan objektív értékelésen alapul és nem irányul egyetlen tagállam ellen sem. A politikus optimistán nyilatkozott a pénzügyi csomag jóváhagyásának az esélyeiről, mivel “Magyarország és Lengyelország a támogatások jelentős kedvezményezettjei, és további felzárkóztatási pénzekre van szükségük”. A kedden tető alá hozott költségvetési kompromisszum értelmében a jövőre kezdődő hétéves időszak alatt az Európai Unió nagyjából 1074 milliárd eurót költene infrastrukturális fejlesztésekre, mezőgazdasági politikára, a klímaváltozás elleni harcra, a digitális átállásra, a határok megerősítésére, nemzetközi szerepvállalásra és egy sor más közösségi programra. A tárgyalásokon a kormányok álláspontját képviselő német EU elnökség ügyelt rá, hogy a büdzsé korábban egyeztetett főösszege ne emelkedjen, az EP-nek ennek ellenére sikerült 16 milliárd euróval több pénzt kiharcolnia az úgynevezett jövőorientált közösségi politikákra, köztük a kutatás-fejlesztésre, az egészségügyre, a diák- és tanárcserére, a zöld átállásra. A plusz források kétharmada versenyjogi bírságokból (ezeket eddig visszautalták a tagállamoknak), a maradék belső átcsoportosításból származik. Megegyezés született arról is, hogy a 750 milliárdos helyreállítási tervhez szükséges hitelfelvétel közép- és hosszútávú költségeit lehetőség szerint a közösség új saját bevételi forrásaiból, és nem a nemzeti hozzájárulásokból fogják fedezni. Az új saját források, azaz közösségi szinten beszedett adók bevezetéséről az Európai Bizottság legkésőbb a jövő év közepén ütemtervet készít.

Ismét több mint tízezer koronavírus-fertőzöttet találtak egy nap alatt Ukrajnában

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.10. 14:12

Fotó: STR / AFP/NurPhoto
Az egészségügyi miniszter napi tájékoztatóján jelezte, hogy tárcája továbbra is sürgeti a korlátozások országos szintű szigorítását, beleértve az úgynevezett „hétvégi karantén” bevezetését.
Változatlanul gyorsan terjed a koronavírus-járvány Ukrajnában, keddre ismét tízezer fölötti új fertőzöttet azonosítottak és csaknem kétszáz elhunytat jegyeztek fel egy nap alatt. A hivatalosan közölt adatok alapján
az elmúlt napon 10 179 új esettel 479 197-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma, az elhunytaké pedig újabb 191 áldozattal 8756-ra. Eddig 214 657-en gyógyultak meg, viszont az aktív betegek száma 255 784-re emelkedett.

Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter napi tájékoztatóján jelezte, hogy
tárcája továbbra is sürgeti a korlátozások országos szintű szigorítását, beleértve az úgynevezett „hétvégi karantén” bevezetését.

Utóbbi azt jelenti, hogy az élelmiszerboltokon és a gyógyszertárakon, valamint a közösségi közlekedésen kívül semmi sem működhet szombaton és vasárnap, az éttermek, kávézók csak házhozszállításra vagy elvitelre dolgozhatnak. A tárcavezető szerint erre szükség van ahhoz, hogy lassuljon a fertőzés terjedésének üteme és csökkenjen a kórházak leterheltsége. Közben az interneten sokkoló fotók és információk terjedtek el a kelet-ukrajnai Harkiv koronavírusos betegeket ellátó megyei kórházának állapotáról – számolt be az UNIAN hírügynökség. A közösségi oldalakon terjedő információk szerint a kórház telített, egy ápolónőre hatvan beteg jut, hiányos a felszerelés orvosi segédeszközökből, még fecskendőből sincs elég, a kórtermek, a mosdók és illemhelyek pedig siralmas állapotban vannak, rég felújításra szorulnának – írja az UNIAN.