Előfizetés

Megkondították a vészharangot Olaszországban: ismét bergamói állapotok fenyegetnek

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.12. 09:30
Az idősotthonok bentlakói a fertőzésveszély miatt csak átlátszó műanyag vásznon keresztül érintkezhetnek szeretteikkel
Fotó: PIERO CRUCIATTI / AFP
Több településen annyira kritikussá vált a helyzet az egészségügyi intézményekben, hogy templomokban, kápolnákban kell ápolni a megbetegedetteket.
Olaszországban az orvosok megkondították a vészharangot: ha a koronavírusos megbetegedések száma oly mértékben nő, mint mostanság, ismét bergamói állapotok fenyegetnek, sőt, a helyzet súlyosabb is lehet, mint tavasszal, mert sok déli tartományban is összeomolhatnak a kórházak. Mind több településen annyira kritikussá vált a helyzet az egészségügyi intézményekben, hogy templomokban, kápolnákban kell ápolni a megbetegedetteket. Észak- és dél-itáliai kórházak előtt mentők sora áll: új fertőzötteket hoztak. Mire azonban sikerül regisztrálni, felvenni a betegeket, órák telnek el. Több százezer műtéti beavatkozást kellett elhalasztani. A drámai képsorok láttán sokaknak déja vu érzése támadhat. S bár számos figyelmeztetés hangzott el a második hullám előtt arról, ez a meccs a vírussal szemben még nincs lefutva, most megint nagy bajba került az egészségügy. Az adatok egyelőre ijesztőek. Átlagban egy személy 1,72 másikat fertőz meg, így ez az arány is átlépte a kritikus értéket. Az eltelt hét napra átlagosan 100 ezer lakosra vetítve 304 új fertőzött jutott. Ennél ugyan akadnak sokkal rosszabb értékek is Európa más tájain, de Olaszországban jelentősek a regionális különbségek. Bár lehetett sejteni azt, hogy a második hullámnak még az elsőnél is drámaibb hatásai lesznek, az eltelt hónapokban nem tehermentesítették a kórházakat, az egészségügyi intézményeket nem bővítették, fejlesztették, igaz, a járvány okozta gazdasági válság miatt nem is nagyon lett volna miből. Több reform ráadásul elakadt a bürokrácia útvesztőiben nem csak Rómában, hanem a régióknál is. Súlyos gondot jelent továbbá az is, hogy sokan már elvesztették a türelmüket a korlátozásokkal kapcsolatban és úgy gondolkodnak, inkább vállalják, hogy megfertőződnek, csak a megélhetésük ne kerüljön veszélybe. Mind több tüntetést tartanak a korlátozások ellen, a megmozdulások előtt elsősorban szélsőjobboldali csoportok állnak. A nemzeti orvosszövetség drámai felhívást tett közzé. Figyelmeztetett arra, ha az emberek nem változtatnak a hozzáállásukon, akkor csak decemberben 10 ezer ember vesztheti életét a koronavírus következtében. Az orvosok szerint egyetlen megoldás maradt: az egész országra kiterjedő teljes zárlat. Csak így lehet megfékezni a járványt és megakadályozni az egészségügy összeomlását. Jelenleg tartományi szinten rendelnek el korlátozásokat, kedden Dél-Tirol, Ligúria, Abruzzo, Toszkána, Umbria és Basilikata tartomány került a legveszélyeztetettebb vörös zónába.  

Koronavírus: 52 millió fölött a fertőzöttek száma a világon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.12. 07:05

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
Összesen 52 069 683 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 1 283 510, a gyógyultaké pedig 33 872 591 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szerda reggeli adatai szerint.
A világon 52 069 683 ember fertőződött már meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 1 283 510, a gyógyultaké pedig 33 872 591 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint szerda reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 51 395 233 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 1 270 706, a gyógyultaké pedig 33 236 545 volt. A fertőzés 191 országban és régióban van jelen, szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 10 398 467 fertőzött volt eddig a napig, 241 615-en haltak meg, és 3 997 175-en gyógyultak meg. Indiában 8 636 011 fertőzöttet, 163 368 halálos áldozatot és 8 013 783 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 5 747 660 fertőzöttről, 163 368 halálos áldozatról és 5 222 937 gyógyultról tudni. Franciaországban 1 914 918 fertőzött, 42 499 halálos áldozat és 139 177 gyógyult van. Oroszországban 1 822 345-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 31 326-ra, a gyógyultaké pedig 1 360 049-re emelkedett. Spanyolországban 1 3417 709 fertőzöttet és 40 105 halálos áldozatot regisztráltak. Argentínában 1 273 356 a fertőzöttek és 34 531 a halottak száma. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 1 260 198, és 50 457-en haltak meg a betegségben. Olaszországban a fertőzöttek száma 995 463, a halálos áldozatoké 42 330, és 363 023-an gyógyultak fel a Covid-19-ből. Németországban 738 094 a fertőzöttek száma, 11 994 a halottaké, 460 504-en meggyógyultak. Iránban 715 068 fertőzöttet, 39 664 halálesetet és 536 105 gyógyultat tartanak számon. Lengyelországban 618 813 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 8805, a gyógyultaké 242 875. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) - ahonnan elindult a világjárvány - 91 752 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4742 halálos áldozatot és 86 451 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el. 

Szabad szemmel: A világ a magyar és lengyel vétóra vár

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.11.12. 06:46

Nemzetközi sajtószemle, 2020. november 12.
Politico A német külügyi államminiszter arra szólította fel Magyarországot, hogy az ne hamarkodja el a vétót a két uniós pénzügyi csomag kapcsán, viselkedjen felelőssége tudatában. Michael Roth azzal érvelt, hogy olyan megoldás született, amelyet a túlnyomó többség támogat, ezért most minden tagországnak vállalnia kell a maga részét. Az EU-nak ugyanis meg kell mutatnia, hogy kész közösen, szolidaritást tanúsítva kikeveredni a válságból. Megjegyezte, hogy a magyar kormány nem kevés pénzt kap majd a hosszú távú költségvetésből, valamint az újjáépítési alapból is. Utalt arra, hogy Németország jó példával kíván elöl járni, ezért a Bundestag az év végéig jóváhagyja mindkét tervet. A politikus bizakodik, hogy más tagok is ugyanígy tesznek, ezért a jövő elején már lehet utalni a támogatásokat a járvány miatt leginkább rászoruló kormányoknak, bár, hogy melyik hónapban, azt nem tudta megsaccolni.
EUobserver A liberális EP-frakció vezetője úgy gondolja, hogy a tető alá hozott jogállami mechanizmus hatalmas lépést jelent az értékek Európája számára. Dacian Ciolos volt román miniszterelnök hozzátette, hogy a csata nem irányul senki ellen sem. Arra szolgál, hogy az egész szervezetben megvédjék a polgárok jogait. Merthogy a Bizottságnak ezentúl lesz felhatalmazása megvonni a közösségi támogatásokat, ha valamely ország nem tartja be az EU alapelveit. Az unió ugyanis nem pénzfelvevő automata, hiába tekintik annak egy páran. A szervezet olyan eszményekre épül, mint az emberi méltóság, a szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállam, az emberi jogok tisztelete. Ezekhez ragaszkodni kell. Az identitást csak erősíti a sokszínűség, mindennemű hátrányos megkülönböztetés elutasítása, az igazságszolgáltatás függetlensége, a szolidaritás, a két nem egyenlősége. De a pártok egy része üzletet csinál abból, hogy támadja Európát, meglovagolja a válságokat és a félelmeket. Ám immár egyértelmű, hogy ezek az erők egyetlen petákot sem várhatnak Brüsszeltől, ha közben fel akarják számolni a legalapvetőbb értékeket. A Bizottság jogkört kapott, hogy számon tartsa a jogállam helyzetét, és immár nem elegendő farkast kiáltani. Cselekedni kell, de már megvan hozzá a keret. A Parlament pedig el fogja érni, hogy Brüsszel éljen is ezzel a jogkörével, de anélkül, hogy az a gazdákat, vállalkozókat, kutatókat és civileket sújtaná az illiberalizmus útját választó országokban.  
Die Zeit Az újság úgy találja, hogy arcmentő kompromisszumra jutott az EU a jogállamisági feltételek érvényesítése ügyében, de most minden attól függ, miként reagál arra Budapest és Varsó az Európai Tanácsban. A készülő mechanizmus már nem ígérkezik olyan harmatosnak, mint ahogy azt eredetileg a német elnökség javasolta. Így ha bebizonyosodik, hogy egy kormány megsértette a normákat, akkor vissza lehet tartani, illetve le lehet állítani a szubvenciókat. Az egyezséget a jövő hónapban esedékes csúcson kell nyélbe ütni, de hogy sikerül-e, az cseppet sem biztos. Orbán ugyanis keresztbefekszik és vétót helyezett kilátásba. Ezzel pedig blokkolhatja mind a hétéves költségvetést, mind pedig a segélytervet. Ha beváltja a fenyegetést, akkor azonban magának is csak árt. Hiszen az ilyen költségvetési kifizetések a magyar GDP 4 százalékát teszik ki. És az újjáépítési csomagból is leesne vagy 7,3 milliárd euró.
Süddeutsche Zeitung A vezető német újság úgy veszi, hogy a jogállami mechanizmussal a Bizottság olyan eszközt kap a kezébe, amit bátran és szükség esetén gyorsan be kell vetnie. Hatalmas pénzek forognak kockán, de a lényeg: a pénz csak akkor jár, ha rendben vannak a demokratikus szabályok. Az újjáépítési alapba 750 milliárd eurót töltenek, ám a felhasználásához még az kell, hogy a tagállamok bízhassanak abban: mindenki eleget tesz a közösségi jognak, követi az európai értékeket. Éppen itt igen fontos szerepet vállalt magára az Európai Parlament, mert kiharcolta a kemény jogállami feltételeket. Emögött valóságos forradalom rejlik, mert ha egy kormány semmibe veszi pl. a bíróságok függetlenségét, a kisebbségek védelmét vagy a sajtó sokszínűségét, akkor megvonhatják, vagy befagyaszthatják számára a támogatások egy részét. Hogy a lengyelek dühösen tiltakoznak, a magyarok pedig belengették a vétót, azon nem lehet csodálkozni. Mindkét ország évek óta ássa alá a jogállamot, ezt már az Európai Bíróság is visszaigazolta. De mindkettő tisztában van azzal, hogy innentől kezdve következményei lesznek, ha uniós forrásokat sikkaszt el, vagy ha a nemzeti hatóságok nem hajlandóak utánajárni a korrupciós ügyeknek. Az egységes piac azonban csak akkor működik, ha sehol sem részrehajló az igazságszolgáltatás. Ha alkalmazza az uniós jogszabályokat. Hiszen kikezdi a társadalmak bizalmát az EU-ban, ha egyes tagok lábbal tiporják a közös értéket, nyíltan semmibe vesznek jogszabályokat és nem ütik meg érte a bokájukat. De az ilyen ügyek nemzetközi keretekben is ártanak az unió hitelének. Hiszen miként hirdetheti a demokráciát a világban, ha a saját sorain belül egyes kormányok tekintélyelvűbb vonalra állnak rá. Merkel és a többiek idáig nem tudtak Orbán lelkére beszélni. Ám – hála az EP-képviselőknek, a Bizottság most megfelelő adut kap a kezébe. Így jobban ki tudja deríteni, tisztességes célokra fordítják-e a végeken a Brüsszelből érkező milliárdokat.
FAZ Az elemzés kiemeli, hogy aligha lehetett volna hatékony jogállami mechanizmust kikényszeríteni, ha a strasbourgi törvényhozók nem álltak volna a sarkukra. Így most az EU először jut olyan fegyverhez, amellyel ha odacsap, az tényleg fájni fog a demokratikus előírásokat megszegő Magyarországnak, Lengyelországnak, Szlovéniának, vagy éppen Romániának. Feltéve, hogy bejön Berlin számítása és a hatalmas összeg afelé tereli Budapestet és Varsót, hogy vétójukkal ne köpjenek bele a levesbe. Úgy hogy a következő napok izgalmasak lesznek a soros német elnökség számára. Mert ha a tagállamok elfogadják az egyezséget, akkor az azt jelenti: mesteri volt a német diplomáciai húzás. De legrosszabb esetben Merkelnek be kell vetni teljes politikai súlyát, hogy meggyőzze a leginkább ellenálló Orbán Viktort.
Bloomberg Szokásos hatalmi trükkjét adta elő Orbán Viktor, amikor percekkel éjfél előtt fontos változásokat tett közzé, ideértve a választási szabályok módosítását, a megmozdulások átmeneti betiltását, a bírósági folyamatok átalakítását, a közalapítványokra vonatkozó rendelkezések enyhítését, valamint azt, hogy beveszik az alaptörvénybe a nem és a házasság keresztény-vallási értelmezését. Jellemző rá, hogy miközben a magyarok arra igyekeznek rájönni, miként is alakul életük a járvány miatt elrendelt újabb korlátozások folytán, megpróbálja még inkább központosítani a hatalmat. Pedig már eddig is bőven van vitája az EU-val a demokratikus normák miatt. Odahaza ugyanakkor nyomás nehezedik rá amiatt, ahogyan a kormány reagált a vírusra. Bíró-Nagy András, a Policy Solutions agytröszt igazgatója úgy értékeli, hogy a politikus már megint ürügyként használja a fertőzést, és megerősíti hatalmát, intézményes csatornába tereli a közpénzek átjátszását a szövetségesek számára és korlátozza az ellenzék választási esélyeit. A miniszterelnök ugyanakkor elismerte, hogy az egészségügy borotvaélen táncol. A gazdaság is nagy bajban van, amit tetéznek az újabb központi lépések. Ugyanakkor a most bejelentett intézkedések azt jelzik, hogy Orbán kesztyűt dob az EU által elhatározott fokozott jogállami ellenőrzésnek. De ilyet már nem először csinál, mert többször is provokálta a liberális tábort, illetve Brüsszelt, amikor az bírálta Magyarországot a jogállam és a korrupció miatt. Válasza az volt, hogy a kritikát a konzervatív-keresztény magyar felfogás váltja ki.
FT Mialatt a magyarok az újabb korlátozásokra készültek, a miniszterelnök a választási törvény, illetve az alkotmány módosítását kezdeményezte. Előbbit azért, hogy megnehezítse az ellenzék összefogását. Utóbbi célja pedig az, hogy szűkítse a nem fogalmának jogi értelmezését. Ugyanakkor elismerte, hogy 50-50 % az egészségügyi ellátás összeomlásának veszélye. „Az indítványokkal ideológiai vitát igyekszik kirobbantani az identitásról és a kultúráról, miközben még inkább átláthatatlanabbá teszi a közpénzek útját, valamint a korrupciót”. Ezt már Csáky Zselyke, a Freedom House regionális kutatási igazgatója mondja. Szerinte a mozgatórugó az, hogy a Fidesz hosszú távon bebiztosítsa a hátát arra az esetre, ha két év múlva netán kénytelen átadni a hatalmat. Egyes elemzők megjegyzik, hogy az időzítés fricska akar lenni az EU-nak, amellyel most éppen a jogállami mechanizmus miatt éleződött ki a viszony. Csáky Zselyke hozzáteszi, hogy a változások rövidtávon kedvezőek lehetnek Orbán számára, egyébként viszont megadhatják a döntő lökést a közös választási szerepléshez az ellenzéknek.
Guardian A szélsőjobbos magyar kormány újabb rohamot indít az LMBT-jogok ellen. Így az alaptörvénybe kívánja iktatni az ún. keresztény értékek védelmét. Mindezt közvetlenül a járvány miatt elhatározott újabb szigorítások életbe lépte előtt hozta nyilvánosságra. Az ellenzék szóvá tette mind az időzítést, mind a javaslatok tartalmát, így azt, hogy megnehezül számára a közös választási fellépés. A magyar vezetés éveken át a bevándorlás-ellenes politikát lovagolta meg, hogy híveket toborozzon – mondják elemzők. Most a melegek és transz neműek kerülhetnek a célkeresztbe. Lengyelországban ez már javában zajlik. Az Orbán-kormány nyomásra számíthat, mert vitája van az EU-val a jogállami kritériumok miatt. De bajba került azért is, mert rohamosan nő a vírusbetegek száma. Hogy éppen most akarnak új jogszabályokat, méghozzá minden előzetes figyelmeztetetés nélkül, az arra emlékeztet, hogy tavasszal, a Covid-19 első hulláma idején ugyanígy szakmányban hoztak törvényeket, amelyeknek a világon semmi köze nem volt a ragályhoz.  
Guardian A Trump-korszak vége világszerte súlyos csapást mér a jobboldali populistákra. Immár Brazíliától Magyarországig gyengülni látszik a globális keresztes hadjárat reménye. Egyáltalán nem biztos ugyan, hogy itt a vég az ilyen politikusok számára, de mindenképpen le kell mondaniuk a legfontosabb ösztönző erőről és megváltozik a nemzetközi politikai légkör is, mert az idáig úgy nézett ki, hogy az nekik kedvez. Legalábbis amíg meg nem jelent a koronavírus. Orbán Viktor, akit a búcsúzó amerikai elnök egykori stratégája, Steve Bannon a Trump előtti Trumpnak nevezett, már jó előre letette a garast az elnök mellett. A Fehér Ház idáig nem egyszer nyíltan segítette a szélsőjobbos mozgalmakat és azok vezetőit. Így került Budapestre nagykövetként az elnök régi barátja, hogy hízelegjen a kormányfőnek. Orbán azt állította, hogy részben azért sorakozott fel az amerikai vezető mögé, mert elege van a Demokrata Párt kioktatásaiból. Cas Mudde, a Georgia-i Egyetem professzora úgy ítéli meg, hogy az illiberális európai vezetők éppen azért szurkoltak Trumpnak, mert el akarták kerülni Biden várható kritikáját. A szakértő szerint a legtöbb szélsőséges élharcos azonban nem gondolja, hogy az elnök bukása befolyásolná az ő választási sikerüket. De arra sem lehet számítani, hogy majd most többször bejutnak a Fehér Házba, hiszen annak ajtaja idáig is sokszor zárva maradt előttük. Ugyanakkor az eddigi „Amerika mindenekelőtt”-politika sokukat zavarta, főleg ott, ahol erősek a Washington-ellenes érzelmek.
Süddeutsche Zeitung A magyar miniszterelnök még jobban szűkíteni próbálja a melegek jogait, ideértve, hogy megnehezíti az együttélésüket. Módosul a közpénz fogalma, az meg a korrupcióellenes küzdelemnek tesz be. A jobboldali-konzervatív kabinet váratlanul egy sor módosítást terjesztett elő. Az ellenzéknek és a civil társadalomnak eláll tőle a szava, de alighanem provokálja Brüsszelt is. Azt viszont valószínűleg kedvezően fogadja az EU, hogy az Országgyűlés a jövőben beleszólhat abba, meddig maradjon érvényben a rendkívüli állapot. Ebben a kérdésben a kormány idáig saját kénye-kedve szerint dönthetett.
Spiegel Orbán Viktor alkotmánymódosításra készül, hogy szűkítse a melegek és a transz neműek jogait. Ily módon a jobboldali-konzervatív miniszterelnök az alaptörvényben szándékozik rögzíteni a LMBT-közösség tagjainak társadalmi kirekesztését. Ez azonban alighanem újabb viszályt gerjeszt az EU-val.
Süddeutsche Zeitung Orbán ismét csak a szokásos taktikát alkalmazza: felizgatja a kedélyeket, hogy fontos hatalmi kérdésekről terelje el az általa gyűlölt liberális nyilvánosság figyelmét – mutat rá az kommentár. A készülő alaptörvény-módosítások alaposan felkavarják a nyugalmat, de a változások javarészében nincs semmi új. Ami nóvum, az az, hogy a meleg párok nem fogadhatnak örökbe gyereket. Tökéletesen beleillik az őskonzervatív felfogásba. Orbán ügyesen alkalmazza az elterelő hadműveletet, amikor nem szeretné, hogy számára lényeges témákat taglaljon a közvélemény. Ugyanerre szolgál neki, hogy engedményt tett az EU-nak, mármint amikor a kivételes állapot kapcsán bővíti az Országgyűlés jogkörét. Amúgy a kétharmados Fidesz-többség úgy is azt csinálja, amit a miniszterelnök óhajt. Ám akad, ami sokkal veszélyesebbnek ígérkezik. Így az, hogy a jövőben nehezebb lesz kideríteni, mi történik az állami pénzekkel. Ez ugyanis a hatalmasságoknak jó a korrupt Magyarországon. A választási törvény átalakítása megint csak a kormánypártnak kedvez. De mindez csak arra szolgál, hogy elvonja a tekinteteket a Brüsszellel zajló jogállami vitáról, miután annak végén ő húzhatja a rövidebbet.  
Die Zeit Az idő Kínának dolgozik, annál is inkább, mert Peking hanyatló hatalomnak tekinti az Egyesült Államokat, így neki mindegy, hogy éppen ki van a Fehér Házban. Így értékeli a választások után előállt helyzetet Németország egyik fő Kína szakértője. Sebastian Heilmann, a kínai ügyekre szakosodott berlini Merics kutató intézet alapítója, a Trier-i Egyetem tanára nem gondolja, hogy a kínai vezetők könnyeket hullatnának Trump után, mert ő a szeszélyességével jó párszor belerondított a terveikbe. Biden esetében a legrosszabb, ami az ő szempontjukból történhet, hogy az új vezető régi szövetségeket kelt életre. Az utóbbi években Európa is több területen véget vetett az együttműködésnek, így Peking legalább abban bízik, hogy az új amerikai vezetés kiszámíthatóbb lesz, jobban lehet majd tárgyalni a leendő kormányzattal. És hogy főleg a kereskedelem és a védővámok ügyében megbízható megállapodásra jutnak. De a fő ütközési pontnak a biztonság és a technológia ígérkezik. Viszont mivel Amerika előreláthatólag saját, belső helyzetére összpontosít, ezt Kína kihasználhatja, hogy még inkább megszabaduljon a tengerentúli befolyástól. Ez a fő törekvése a következő 5-15 évben. Európa szándéka az, hogy megújítsa kapcsolatait az USÁ-val és ily módon korlátozza Kína szerepét a világban. De közben Peking már az EU legnagyobb gazdasági partnere, egyre szorosabb az összefonódás, a növekedés sok területen a kínai kereslettől függ. Viszont látszik, hogy elválik egymástól a kínai, illetve amerikai műszaki fejlesztés, így hamarosan két külön technológiai szféra alakul ki. Ezzel együtt Kína úgy ítéli meg, hogy feltartóztathatatlanul gyengül Amerika ereje, vagyis nekik jobbak a kilátásaik. Ebből a megítélésből, Trump inkább a tengerentúli visszaesés tünete, semmint oka volt. Peking, de Ázsia jó része is süllyedő, belső vitáktól szétcincált hatalomnak tekinti az Egyesült Államokat. Kínát viszont olyannak, amely egyre csak erősödik, bár részben fenyegető, részben azonban esélyeket is kínál. Azaz központi tényező a világban.
Washington Post/AP Kambodzsa két hétre betiltott minden állami rendezvényt a fővárosban és környékén a magyar külügyminiszter látogatásának folyományaként. A szigorítást azért rendelték el, miután szintén 14 napra bezárták Phom Penh iskoláit, mert több százan kerültek kapcsolatba Szíjjártó Péterrel, amikor a múlt héten ott járt, ám útja következő állomásán, Bangkokban kiderült róla, hogy megfertőzte a vírus. Nem nyitnak ki az éjszakai bárok, sörözők és mozik sem. A szigorítás háttere, hogy a hatóságok nem tudták pontosan kideríteni, kik is érintkeztek a magyar vezetővel. Pedig már több mint ezer embert szűrtek végig. De az biztos, hogy mindkét országban elkapta a bajt a magyar nagykövet. Közben a kambodzsai egészségügyi tárca bejelentette, hogy kétmillió maszkot ad a főváros önkormányzatának, azok részére, akik nem tudják azt megvenni. Ez nagyjából annyi, ahányan ott élnek.