„Van mááásik” – mondta egykor Eötvös Gábor zseniális cirkuszművész bohóc, aki újabb és újabb zeneszerszámokat varázsolt elő ruhájából, amikor egyet-egyet elvettek tőle. Mintha a jelenlegi kormánypárt számára is ez lenne a minta a választási törvény tizedik módosítása során. A kedden éjszaka beterjesztett választási törvény módosítása – egyéb módosítások mellett – a kamupártok, és kimondatlanul is, a kis pártok indulásának megakadályozására való hivatkozással, mintha éppen egy, vagy legfeljebb két táborba, azaz pártlistába kívánná terelni az ellenzéki pártokat.
November 9 és 11-e között a Szociális Demokráciáért Intézet megbízásából a Závecz Research (IVR) 1000 fős országos mintán, több kérdésben kikérte a választópolgárok véleményét az ellenzéki együttműködésről. Az összes megkérdezett 40%-a támogatta a közös ellenzéki listát, a 36%-os támogatottsággal rendelkező Fidesz-KDNP listával szemben.
A választók csak 3%-a kíván más listára szavazni. A korábban a pártválasztásban bizonytalan szavazók körében is, amennyiben kevesebb listára lehet szavazni, nagyobb az ellenzéki pártok listájának támogatottsága (27%), a Fidesz-KDNP listáé 17%.
A hat ellenzéki párt már elkezdte kidolgozni a következő országgyűlési választáson történő közös indulás feltételeit. Megállapodás született arról, hogy a 106 egyéni választókerületben közös jelöltet indítanak, akik kiválasztására – a sikeres budapesti főpolgármester választás mintájára – legitim formának tekintik a választókerületekben rendezett előválasztást is. Napirendre került a közös program előkészítése is, a pártok szakértői szinten megkezdték ennek kidolgozását.
A legfrissebb kutatás szerint a választók 58%-a, az ellenzéki szavazóknak pedig 86%-a szükségesnek tartja, hogy a hat ellenzéki pártnak közös programja legyen a választásokra. Még a kormánypárti szavazók 22%-a is úgy vélekedett, hogy az ellenzéknek közös programmal kell a választópolgárok elé állnia. A jelenleg bizonytalan szavazók 60%-a is szükségesnek tartja az ellenzéki pártok közös programját. Az ellenzéki pártok szavazói körében nagyon magas a közös program elfogadásának támogatása: a DK-sok 96, a Momentum-os szavazók 95%-a támogatja. Legkevésbé az LMP szavazók tartják szükségesnek a közös program melletti elköteleződést, noha táborukban is többségben vannak a támogatók.
Gyakori érvelése a kormánypártoknak az ellenzéki pártok közös indulása ellen, hogy amennyiben a szavazók az ellenzéki összefogást juttatják hatalomra 2022-ben, akkor egy ilyen széles koalíció kormányzásképtelen lenne. Az összes megkérdezett 62%-a vélekedik úgy, hogy csak az lehet az ellenzék közös jelöltje, aki elfogadja a közös programot. Az ellenzéki szavazók 80%-a ezt az álláspontot osztja. Leginkább a DK és a Momentum szavazói (86-86%), legkevésbé az LMP szavazói tartják ezt feltételnek, de utóbbiak körében is 71%-os a kötelezettségvállalás szükségességének támogatása. A kormánypárti szavazók 41%-a is hasonlóan vélekedik.
Tekintettel arra, hogy megoszlanak arról a vélemények a NER-rel szembenállók körében is, hogy az ellenzéki pártoknak egy közös listával kell-e indulni a 2022-es országgyűlési választáson, erről is véleményt kértünk kutatásunk során. A választók 57%-a az egy közös listát támogatta, csak 18% gondolta célszerűnek a több listát. Az ellenzéki szavazók 78%-a pedig az egy közös ellenzéki listára szavazott, csupán egytizedük preferálta a több listát. Ez esetben is a DK és a Momentum szavazói a legelkötelezettebbek az egy lista mellett (88% illetve 83%), de az LMP-s szavazók négyötöde is az egy listát támogatja. Meglepő módon magas a több lista támogatása az MSZP szavazók körében és nem meglepő módon a Jobbik táborában, bár még a jobbikosok közel kétharmada is kiáll az egy lista mellett. A kormánypárti szavazók között is többségben vannak az egy ellenzéki listát támogatók.
Azonban a borsodi 6. számú időközi országgyűlési választás tanulságait is figyelembe kell venniük az ellenzéki pártoknak. A választás után folytatott kutatás azt erősítette meg, hogy a hat ellenzéki párt összefogását olyan jelöltnek kell képviselnie minden választókerületben, akit az ellenzéki szavazók magukénak tekintenek és részt is vesznek a szavazáson. Az ottani tapasztalatok is motiválhatták a kormánypártok beterjesztett törvénymódosítását, azaz, hogy kihasználják a közös listát elfogadni nem tudó ellenzéki szavazók távoltartásának lehetőségét.
