Előfizetés

Magasról tesz minden uniós szankcióra a fehérorosz diktátor

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.13. 21:59

Fotó: Sergey Guneev / SPUTNIK/AFP
Alekszandr Lukasenka azzal kérkedik, hogy az EU semmit sem tehet ellene.
„Bizonyára megértik, hogy nem az első évemet töltöm a politikában, lehet, hogy túlságosan régóta csinálom már. Ez az érem egyik oldala, a másik, hogy van elég tapasztalatom, több éven át voltam szankciók hatálya alatt” – hangsúlyozta Lukasenka nyilatkozatában, amelyet az SZTV fehérorosz televízió is közvetített. Az MTI szerint kijelentette, hogy 
a szankcióktól csak a tolvaj politikusok tartanak, akik pénzüket országaik határán túl helyezték biztonságba.

Mint mondta, rajta nem lehet ilyen fogást találni.  Lukasenka beszélt arról is, hogy országa sosem fog lemondani az együttműkődésről Oroszországgal. Leszögezte: Fehéroroszország nem árulja el Oroszországot, és nem áll át más országok oldalára. „Fehéroroszország sosem fordult el Oroszországtól” – hangoztatta. „Sosem árultam el a fehérorosz-orosz közös érdekeket, sem a megbízható, tisztességes politikusokat, sem Jelcint, sem Putyint” – tette hozzá. Lukasenka egyben kijelentette, hogy nem fog a Litvániába menekült Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezetővel tárgyalni. „Na figyeljenek csak, miről is beszélhetnék egy olyan emberrel, aki kérve kérlelt engem: +segítsen nekem kiutazni Fehéroroszországból, mert a gyermekeim ott vannak+. Már előre Litvániába küldte gyerekeit. Miről beszélgessek vele? Netán utazzak el hozzá Litvániába?” – mondta a fehérorosz elnök, akit a BelTa helyi hírügynökség idézett. Mindemellett jelezte, hogy hajlandó az ellenzék Fehéroroszországban maradt tagjaival a párbeszédre. Hozzátette: már folynak megbeszélések és kész találkozni velük.

Cihanouszkaja nemzeti törvényszéket akar létrehozni az igazságszolgáltatási rendszer állítólagos tétlensége miatt

A Litvániába menekült ellenzéki vezető szerint Fehéroroszország törvénytelen hellyé vált. „Bejelentem, hogy Aljakszandr Lukasenka  és segítői terrorszervezetet alkotnak, amelyet felelősségre kell vonni az általa elkövetett bűncselekményekért”. „Amennyiben az állami igazságszolgáltatási rendszer nem birkózik meg a feladattal, úgy nélküle is elboldogulunk” – hangoztatta az ellenzéki vezető. Meggyőződését fejezte ki, hogy mindenkit felelősségre kell vonni, aki cinikusan megszegi a törvényt, „kezdve a választási bizottság tagjaitól a kormánybarát választási megfigyelőkön át a tisztségviselőkig, ideológusokig és katonatisztekig, akik bűncselekményt megvalósító utasításokat adtak ki”. Cihanouszkaja ezért egy nemzeti törvényszék létrehozásának tervét jelentette be. A bíróság a törvénytelenség megállítását lenne hivatott szolgálni. Felszólította követőit, hogy ennek a tervnek a keretében „semlegesítsék az ideológusokat és a rezsim segítőit, gyűjtsenek bizonyítékot a rezsim bűncselekményeiről és ellenőrizzék ezeket a bizonyítékokat”. Hozzátette: a Golosz platformon nemzeti vádeljárást fognak indítani az így összegyűjtött bizonyítékok alapján.

A lefejezett francia tanár gyilkosának fotóját találták meg a nizzai merénylő telefonján

Egy csomó terrorista tartalom mellett.
A párizsi terrorellenes ügyészség – amely terrorcselekménnyel kapcsolatos emberölés és emberölési kísérlet miatti indított vizsgálatot – arról tájékoztatott, hogy 
egy, Franciaországot „a hitetlenek hazájának” nevező hangfelvétel, valamint az Iszlám Állam terrorszervezettel kapcsolatos fotók is voltak a 21 éves Brahím Iszávi telefonjában.

A nyomozás azonban eddig nem talált az elkövető kapcsolatai között olyanokat, akik segíthették volna őt a támadásban. Az ügyészség folytatja annak ellenőrzését, hogy a merénylőnek voltak-e tettestársai vagy segítői Franciaországban, Olaszországban vagy Tunéziában. A tunéziai merénylőt Nizzában válságos állapotban szállították kórházba a támadást követően, miután a tett helyszínén a rendőrség több lövéssel ártalmatlanította. Egy héttel ezelőtt átszállították Párizsba, de az állapota továbbra is válságos, miután koronavírussal is diagnosztizálták, még mindig nem tudták kihallgatni.
A nyomozók a telefonjában megtalálták annak a csecsen iszlamistának, Abdoullakh Anzorovnak a fotóját, aki október 16-án azért ölt meg egy történelemtanárt, Samuel Patyt Párizs közelében, mert megmutatta a Mohamed-karikatúrákat a szólásszabadságról tartott óráján a tanulóknak, és emiatt célponttá vált az interneten.

A nyomozók azt feltételezik, hogy a tunéziai támadó is a Mohamed-karikatúrák franciaországi publikálását akarta megbosszulni. A támadással kapcsolatban eddig 12 embert vettek őrizetbe, de mindegyiküket szabadon engedtek, nem indult eljárás egyikük ellen sem. Brahím Iszávi – akinek a hazájában köztörvényes bűncselekmények miatt volt már dolga a rendőrséggel – szeptember közepén indult el Tunéziából, Olaszországon keresztül két nappal a támadás előtt érkezett Franciaországba, és illegálisan tartózkodott az Európai Unió területén.

Felvizezték az uniós nyilatkozat szövegét

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.11.13. 18:29
Illusztráció
Fotó: SERGI REBOREDO / PICTURE ALLIANCE / DPA / AFP
A közösség egységét demonstrálni szándékozó nyilatkozatot fogadtak el pénteken az uniós tagállamok belügyminiszterei a terrorizmus elleni harcról, miután a párizsi, nizzai és bécsi merényletek nyomán Európa-szerte fellángolt a vita a vallásszabadságról és az iszlám helyéről és szerepéről a kontinensen.
A gyilkosságokat követően Emmanuel Macron francia elnök több szélsőségesnek ítélt nyilatkozatot tett, Sebastian Kurz osztrák kancellár pedig azt javasolta, minősítsék bűncselekménynek a politikai iszlámot. Charles Michel, az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elnöke is előhozakodott egy ötlettel: egy intézet létrehozására tett javaslatot, amely az európai értékekre okítaná az imámokat, például a nemek közötti egyenlőség és a gondolatszabadság tiszteletben tartására. Elképzelését sokan kétkedve fogadták, a fejére olvasva, hogy nem konzultált az indítványról az európai muszlim közösséggel. Hollandiában több mint egy évtizede próbálkoztak hasonlóval, de sikertelenül – húzta le Michel ötletét a Politico című lap brüsszeli kiadása. A német soros EU-elnökség által francia és osztrák támogatással még a múlt héten beterjesztett nyilatkozattervezet meglehetősen sok kritikát kapott, amiért például összefüggésbe hozta a migrációt a terrorizmussal, és ajánlást tartalmazott az integrálódni nem hajlandó bevándorlók megbüntetésére. Több tagállam – köztük Hollandia, Luxembourg, Spanyolország és Svédország – tiltakozására végül kikerültek a szövegből a vitatott és az iszlámot megbélyegző, a szélsőségekkel összemosó passzusok. Többen megkérdőjelezték, hogy okos dolog-e az iszlámot kedvezőtlen színben feltüntetni épp akkor, amikor az egyik koronavírus elleni vakcina kifejlesztője egy Németországban élő török házaspár. A pénteken elfogadott és az első változathoz képest meglehetősen felvizezett uniós nyilatkozat leszögezi: a migránsoknak aktív erőfeszítéseket kell tenniük a társadalmi integrálódásra. A demokratikus rend és értékek elleni fellépést pedig nem szabad sem lebecsülni, sem tolerálni, bármi is legyen az indítéka. A szöveg emellett felsorolja azokat a szükséges intézkedéseket, amelyeket a közösség évek óta képtelen végrehajtani a terrorveszély elhárítása érdekében. Ezek közé tartozik az online gyűlöletbeszéd terjedésének megállítása, a rendőrségi együttműködés fokozása, a közös adatbázisok hatékonyabb használata és a jobb információcsere.