Előfizetés

Pálinka, gyíkemberek és alapjövedelem – Orbán Viktort kérdezték a parlamentben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.16. 17:14

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Az ellenzék a kormány válságkezelését kritizálta az azonnali kérdések órájában.
Azonnali kérdésekre válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben. Jakab Péter, a Jobbik elnöke ismét látványos felütéssel indított, megjegyezte, hogy megőrült a miniszterelnök. Kövér László házelnök utasította helyre azzal, hogy próbáljon meg illendően fogalmazni. Ha nem így tesz, úgy elveszi tőle a szót, „mintha itt se lett volna”. Jakab Péter ezt követően arról beszélt, hogy a Fidesz-kormány alaptörvényben rögzíti a lopást, de válságot kezelni már nem tud. Emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor korábban azt ígérte, hogy aki megbetegszik, azt meg fogják gyógyítani, ehhez képest már háromezer fölött van a járvány áldozatainak a száma. Több mint háromszázezren keresnek állást, de semmilyen segítséget nem kapnak. 
– Nagyotmondás és semmittevés, ennyi az ön válságkezelése. Így hány életet lehet megmenteni?

– tette fel a kérdést Jakab Péter.

Orbán Viktor azt felelte, hogy a magyar kormány felkészítette az országot a védekezésre a nyári hónapokban. Mint mondta, a több mint 100 kórházból eddig 78-at vontak be a Covid-betegek ellátásába. Ismertette az ápolók és orvosok, illetve a rendelkezésre álló ágyak számát is. Megjegyezte, hogy mozgósították a medikus-hallgatókat, és a Műszaki Egyetem hallgatói részt vesznek a medikusok mintavételre szállításában. Elmondása szerint vannak még bevonható hallgatók is, és elismételte korábbi ígéretét, miszerint annyi munkahelyet hoznak létre, amennyit a vírus tönkretesz. Jakab erre reagálva megjegyezte, hogy propagandával nem lehet felkészülni, tömegesen kell tesztelni a lakosságot, bértámogatást kell adni, az álláskeresési járadék összegét és idejét meg kell emelni. Kérte, hogy ha valaki 60 év felett elveszíti a munkáját, azt ne közmunkára küldjék, hanem engedjék el nyugdíjba. – Miniszterelnök úr, ez nem a Soros-terv, ez nem kamu, hanem a valóság – állapította meg a Jobbik elnöke. 
– Mindent meg fogunk tenni ezután is, nekünk minden élet számít. Úgy látom, önnek viszont semmi sem drága

– válaszolta Orbán Viktor.

Gurmai Zita, az MSZP képviselője a Genfi Konszenzus Nyilatkozatáról kérdezte a kormányfőt. A szocialista politikus megjegyezte, hogy ennek kezdeményezője a Trump-adminisztráció, és olyan országok csatlakoztak hozzá, amelyek elnyomják a nőket. Emlékeztetett az új lengyel abortusz-törvényre is. Arra kérte a miniszterelnököt, hogy erősítse meg, a kormány nem tervezi az abortusz-törvényt szigorítani. Információt kért a felvilágosítási programokról is. Orbán azt felelte röviden, hogy a magyar országgyűlés nem készül a magyar abortusz-törvény szigorítására. Miután Gurmai Zita ismét részletes információt kért arról, hogy milyen eszközzel, felvilágosítási programmal készül a kormány, a miniszterelnök elismételte ugyanezt. Vadai Ágnes (DK) felvetette, hogy a miniszterelnök és kormánya nem készítette fel az országot időben, majd mikor a tehetetlenségük már mindenkit veszélyeztetett, akkor megnyomták a pánikgombot, és leállították az országot.   
– Ön lopni tud, kampányolni tud, hazudozni tud, kitalált ellenségekkel szemben hadakozni tud, de kormányozni, főleg, ha az ország válságban van, nem tud. Önök végighazudták az elmúlt fél évet, és nem tettek semmit

– jelentette ki a DK politikusa.

Orbán Viktor nem hagyta ki, hogy vissza ne csapjon az őszödi beszéddel. Úgy fogalmazott, hogy van abban valami magabiztosan pikáns, hogy egy olyan párt mondja ezt, amelyik képviselője azt mondta, hogy hazudtak reggel és este. Hozzátette, hogy a baloldal állít elő ál-ápolónőket, kamuvideókat készít, és meg akarja téveszteni az embereket.
– Amikor önök kétségbe vonják az ország felkészültségét, akkor az orvosok, ápolók felkészültségét vonják kétségbe

– felelte ki Orbán Viktor.

Hozzátette, hogy a különbség a mostani és a tavaszi felkészültség között nyilvánvaló, ez nem magától állt elő.  Vadai Ágnes válaszában kijelentette, hogy kit érdekel, hogy mi volt 14 évvel ezelőtt, a most számít. 
– Tudom, hogy ön szerint mindenki – Soros, a baloldal, a gyíkemberek – hibásak, csak önök nem. Nem készítették fel az egészségügyet, se az iskolákat, se az országot. Nem csinálnak semmit

– állapította meg a képviselő.

Orbán Viktor erre megjegyezte, hogy Vadai Ágnes sem most kezdte a politikai pályafutását, és amikor ők voltak kormányon, hatezer orvost bocsátottak el, és hatalmas volt a munkanélküliség. Vadai Ágnes felháborodva fogadta a választ, néhányszor csendre kellett inteni. Csárdi Antal, az LMP képviselője arra volt kíváncsi, hogy a miniszterelnök szerint megfelel-e az emberek szükségletének az a kormányzati döntés, hogy az alapvető élelmiszerek többsége 27 százalékos áfával sújtott, a szállodahelyek, illetve a pálinka viszont 5 százalékkal. Orbán Viktor azzal kezdte, hogy úgy emlékszik, hogy a pálinka 27 százalékkal adózik, de az az ő felfogása szerint az alapvető élelmiszerek közé tartozik.  Közölte, hogy az élősertés, a baromfihús, a tojás áfáját 5 százalékra csökkentették. Lehetne ennél kevesebb is, de az a költségvetés szempontjából komolyan megfontolandó kérdés. Ha azt akarjuk, hogy az áfa alacsony legyen, akkor a fogyasztásnak magasabbnak kell lennie. Azt mondta, az éttermi szolgáltatások 5 százalékos áfája nem az éttermi szolgáltatás luxusát jelenti, hanem munkahelyeket teremt, hogy az éttermek dolgozóit ne kelljen elbocsátani. Csárdi leszögezte, hogy a pálinka nem alapvető élelmiszer, és úgy vélekedett, hogy lobbiszerűen kiválasztva csökkentették egy-egy élelmiszer és tétel forgalmi adóját. Hozzátette, hogy a járványnak ehhez semmi köze, hiszen a csökkentésekről többnyire évekkel korábban döntöttek. Viszontválaszában Orbán kijelentette, nézeteik azért is különböznek, mert Csárdi egy belvárosi képviselő, ők meg máshonnan jönnek. A magyar adórendszer szerinte egyértelműen támogatja a dolgozókat és a vállalkozókat. Tordai Bence (Párbeszéd) közölte, hogy borzasztó gyenge, gyáva és kapkodó szerinte a kormány válságkezelése. Elismerte, hogy történtek fontos, előremutató intézkedések, de szerinte a kormány a Párbeszéd javaslatait valósította meg például a rendezvények felfüggesztésével, vagy az antigén gyorstesztek bevezetésével. Újabb tételként javasolta, hogy vezessék be az alapjövedelmet, mivel a családok felélték a tartalékaikat, idén télen ezért egyre többeknek okoz majd gondot a megélhetés. Orbán Viktor azt felelte, hogy szeretik a humort. Ezzel azt a felvetést minősítette, hogy egy néhány százalékos párt javaslatait hajtanák végre. Az alapjövedelem szerinte arról szól, hogy azoktól, akik dolgoznak, vegyük el a pénzt, és adjuk oda azoknak, akik nem dolgoznak. Tordai Bence azt mondta, hogy nagyon szomorú, hogy a miniszterelnök ezt így látja. Kérte, fontolja meg a súlyos gazdasági válságban azt, hogy biztosítsanak anyagi biztonságot az embereknek. Orbán erre úgy fogalmazott, a magyar társadalom arra alapszik, hogy mindenkinek munkát adjanak, és munkára ösztönözzék az embereket. Véleménye szerint az alapjövedelem arról szól, hogy nem muszáj dolgozni, otthon is lehet maradni. Ők viszont nem segélyalapú, hanem munkaalapú gazdaságot akarnak.

Koronavírus-fertőzésben meghalt egy zsadányi mentőápoló

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.16. 15:44

Fotó: Shutterstock
Az egészségügyi dolgozó megfertőződésének és halálának körülményei egyelőre ismeretlenek.
Gy. István, a zsadányi mentőállomás ápolója „elvesztette a harcot, amit a koronavírus ellen vívott” – írta hétfőn Facebook-oldalán a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége.
A szakmai szervezet röviden, részletek ismertetése nélkül búcsúzott bajtársától, és mély megrendüléssel fejezte ki őszinte részvétét az elhunyt családjának és kollégáinak egyaránt.

Orbán: Magyarország megvétózza az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.11.16. 15:41

Fotó: Riccardo Pareggiani / AFP/NurPhoto
Erről a miniszterelnök levélben tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét.
Levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő délután.
„Éppen most informáltak a legújabb fejleményekről az MFF/NGEU-csomag (a többéves pénzügyi keret és a "Next Generation EU" helyreállítási eszköz) végrehajtásának helyzetét illetően”

– írta Orbán Viktor.

Levelében a miniszterelnök megerősítette, hogy a „semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről” elvvel összhangban Magyarország kormánya az MFF/NGEU jogalkotási csomag valamennyi eleme ellenében fog szavazni, beleértve azok megvétózását, melyek egyhangúságot igényelnek, így az MFF-rendeletet és a saját forrásokról szóló határozatot is. Havasi Bertalan emlékeztetett: Orbán Viktor már korábban is felhívta a figyelmet arra, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával. Magyarország számára alapvetőek a közös értékek, beleértve a jogállamiságot, ezek érvényesülését és alkalmazását a magyar embereknek kell megítélniük, akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép. Varga Judit igazságügyi miniszter korábban, hétfő reggeli Facebook-posztjában azt írta, nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva.

Az elfogadás előtt álló javaslatokat egy füst alatt hagynák jóvá

Az Unió jövő évi költségvetéséről szóló EP-határozat a képviselő-testület álláspontját rögzíti arról, hogy jövőre a közösségnek mire és mennyit kellene költenie. A jóváhagyást követően a parlamentnek és a kormányokat képviselő EU Tanácsnak együtt kell kidolgoznia a mindkét társjogalkotó számára elfogadható politikai megállapodást, legkésőbb december elejéig. A megszülető egyezségnek tükröznie kell a huszonhetek jövőre kezdődő hétéves büdzséjéről időközben megszületett friss intézményközi kompromisszumot. A tervek szerint 2021-től a jogállam tiszteletben tartásához kötnék a brüsszeli kifizetéseket, érkezzenek akár az uniós költségvetésből, akár a járványügyi helyreállítási alapból. Az elfogadás előtt álló javaslatokat egy füst alatt hagynák jóvá a tagállamok. A miniszteri szintű EU Tanácsot elnöklő Németország azt szeretné, ha már a nagykövetek hétfői ülésén elvi egyetértés születne a három elemből álló csomagról.