Előfizetés

Orbán: Magyarország megvétózza az uniós költségvetést és a helyreállítási alapot

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.11.16. 15:41

Fotó: Riccardo Pareggiani / AFP/NurPhoto
Erről a miniszterelnök levélben tájékoztatta Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét.
Levélben tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök Angela Merkel német kancellárt, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét és Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét arról, hogy a magyar kormány megvétózza az EU hétéves költségvetésével és a helyreállítási alappal kapcsolatos jogalkotást – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke hétfő délután.
„Éppen most informáltak a legújabb fejleményekről az MFF/NGEU-csomag (a többéves pénzügyi keret és a "Next Generation EU" helyreállítási eszköz) végrehajtásának helyzetét illetően”

– írta Orbán Viktor.

Levelében a miniszterelnök megerősítette, hogy a „semmiről sincs megállapodás, ameddig nincs megállapodás mindenről” elvvel összhangban Magyarország kormánya az MFF/NGEU jogalkotási csomag valamennyi eleme ellenében fog szavazni, beleértve azok megvétózását, melyek egyhangúságot igényelnek, így az MFF-rendeletet és a saját forrásokról szóló határozatot is. Havasi Bertalan emlékeztetett: Orbán Viktor már korábban is felhívta a figyelmet arra, veszélyezteti a tagállamok közötti bizalmat, emellett Magyarország érdekeit, ha a következő hétéves költségvetést, illetve a rendkívüli helyreállítási csomagot olyan feltételekhez kötnék, amelyek pontosan nem határozzák meg, hogy mi a vélt jogsértés, és önkényesen vezethetnek politikai alapú költségvetési szankcióhoz kettős mérce alkalmazásával. Magyarország számára alapvetőek a közös értékek, beleértve a jogállamiságot, ezek érvényesülését és alkalmazását a magyar embereknek kell megítélniük, akik erre ugyanúgy képesek, mint bármely más európai nép. Varga Judit igazságügyi miniszter korábban, hétfő reggeli Facebook-posztjában azt írta, nem Magyarország zsarolja és helyezi nyomás alá Brüsszelt az uniós költségvetési forrásokról döntő tárgyalások során, hanem fordítva.

Az elfogadás előtt álló javaslatokat egy füst alatt hagynák jóvá

Az Unió jövő évi költségvetéséről szóló EP-határozat a képviselő-testület álláspontját rögzíti arról, hogy jövőre a közösségnek mire és mennyit kellene költenie. A jóváhagyást követően a parlamentnek és a kormányokat képviselő EU Tanácsnak együtt kell kidolgoznia a mindkét társjogalkotó számára elfogadható politikai megállapodást, legkésőbb december elejéig. A megszülető egyezségnek tükröznie kell a huszonhetek jövőre kezdődő hétéves büdzséjéről időközben megszületett friss intézményközi kompromisszumot. A tervek szerint 2021-től a jogállam tiszteletben tartásához kötnék a brüsszeli kifizetéseket, érkezzenek akár az uniós költségvetésből, akár a járványügyi helyreállítási alapból. Az elfogadás előtt álló javaslatokat egy füst alatt hagynák jóvá a tagállamok. A miniszteri szintű EU Tanácsot elnöklő Németország azt szeretné, ha már a nagykövetek hétfői ülésén elvi egyetértés születne a három elemből álló csomagról.

Váratlan kormányzati tájékoztatás, minden eddiginél durvább vita a parlamentben

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.11.16. 14:35

Fotó: Kovács Tamás / MTI
„Komoly nehézségek mellett jól teljesít az ország” – mondta Gulyás Gergely.
Az őszi ülésszakban először és a korábbiakhoz képest némileg váratlanul Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter adott kormányzati tájékoztatást a koronavírussal kapcsolatban az Országgyűlésben napirend előtt. (Tavasszal Szijjártó Péter külügyminiszter hetente számolt be róla, hogy éppen hány lélegeztetőgépet vásárolt a kormány.) Gulyás Gergely szerint 13 ezer lélegeztetésre alkalmas ágy áll a rendelkezésre az egészségügyben, ezt 22 ezerre tudják bővíteni, így van elég kapacitás a járvány kezelésére. (Ezek jelentősen eltérő számok az Emberi Erőforrás Minisztérium november 4.-én közölt adataihoz képest, akkor arról írtak, az akkori 4781 ápolthoz képest háromszoros a kapacitás, vagyis országosan összesen 14600 körül lehet a teljes ágyszám – mint arra a Portfolio.hu felhívta a figyelmet.) A kormány előrejelzései szerint idén 5-7 százalékos recesszió lehet. Gulyás Gergely szavait éles ellenzéki kritikák követték. Arató Gergely (DK) arra kérte a kormány, „hagyják abba a sikerpropagandát, hiteles adatokat közöljenek, mondják el, melyik kórházban hányan halnak meg”, mivel úgy nő a halálozások száma Magyarországon összességében, hogy ezt csak részben magyarázza a koronavírus-betegek elhalálozása. Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője azt kérte számon a kormányon, miért csak a halálozások számának drasztikus növekedése után hozta meg az újabb intézkedéseket. Felidézte, hogy Orbán Viktor is azt mondta korábban, a halottak száma mutatja a védekezés eredményességét, ezzel „Orbán Viktor maga ismerte be, hogy kudarc van, mert a halálozási adatok nem jól alakulnak”. Kásler Miklós pedig azt nyilatkozta, december közepére 28 ezren is lehetnek a kórházakban. – Akkor miért mondják, hogy elegek a most meghozott intézkedések? – tette fel a kérdést a képviselő. Keresztes László Lóránt, az LMP képviselőcsoportjának vezetője azt hangsúlyozta, hogy minden esetben a szakemberek jelzéseire hivatkozik az ellenzék, amikor kritikát fogalmaz meg a védekezéssel kapcsolatban. Ehhez képest nemtelen támadásokat kapnak, pedig éppen egy pécsi virológus professzor nyilatkozta, hogy ők nagyon rossz helyzetben vannak, mert nem számoltak ilyen sok beteggel, nyolc-tízszeres a betegek száma a tavaszihoz képest, és a társklinikákról kell átvezényelni dolgozókat, akik erre nem készültek fel. Az LMP frakcióvezetője szerint a szakemberek már október elején is figyelmeztettek, hogy nem elég, amit a kormány csinál. Az orvosi béremeléseket mikor támasztják alá költségvetési döntésekkel? Mikor hoznak érdemi intézkedéseket a legnehezebb helyzetbe került családok megsegítésére? Megvannak a költségvetésben azok a száz milliárdok, amiket át lehetne csoportosítani? – kérdezte. A Jobbik vezérszónoka, Szilágyi György szintén a hiteles tájékoztatást és a kormányzati példamutatást emelte ki. Szerinte ezen a téren a kormány semmit nem tett a járvány első és második hulláma között. Naponta nagyságrendileg százan halnak meg, egy COVID-gyanús esetben átlag három napot kell várni a tesztre és öt-hét napot a teszt eredményére. Azzal pedig egyáltalán nem foglalkozott a kormány, hogy széles körben teszteljen. Tóth Bertalan, az MSZP társelnöke szerint amit a kormány csinál, az játék a számokkal, de ami ennél sokkal tragikusabb: játék az emberek életével. – Mi a fenét csináltak a nyáron a balcsizáson, yachtozáson, adriázáson kívül? – kérdezte, felidézve, hogy szeptemberben még a lehető legrosszabb forgatókönyvnek jósolták azt, ami mára a valósággá vált. A kormány ehhez képest az alaptörvényt, vagy a választási törvényt módosítja, hogy a közpénz lopást szentesítsék.
Simicskó István a KDNP nevében megköszönte Gulyás Gergelynek a tájékoztatást és azt mondta, a kormány válságkezelése sikeres. Kocsis Máté arra kérte az ellenzéket, hogy „fejezzék be a halálkampányt”, amikor amúgy is nehéz a helyzet, tragikus esetekkel szembesülünk naponta. Az ellenzék pedig az álhírterjesztő Korózs Lajossal követel hiteles tájékoztatást, „áramlopással és kokainozással volt elfoglalva a nyáron”.  Válaszában Gulyás Gergely azt mondta, bár vannak különböző statisztikai gyakorlatok, Magyarországon minden koronavírussal fertőzött elhunytat beszámítanak a halálozási statisztikába, függetlenül attól, mi volt a halál oka. Egyébként pedig Svédországban egy millió főre 597, Belgiumban 1238, ehhez képest Magyarországon 317 a halottak száma. De „ezeket nem kritizálnák az ellenzékiek, mert ezeket a kormányokat közelebb érzik magukhoz, mint a magyart”. Majd megismételte, hogy meghozták a szükséges intézkedéseket és a magyar egészségügyi rendszer „kiválóan teljesít”. A KSH szeptemberi adatai szerint többen dolgoztak, mint januárban, de az is igaz, hogy 24 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban, az uniós 7.4%-hoz képest nálunk 4.7 százalékos a munkanélküliségi ráta. Gulyás szerint „komoly nehézségek mellett az ország jól teljesít”.

Közös miniszterelnök-jelölttel vág neki a választásnak az ellenzék

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.16. 13:00

Fotó: Népszava
Újabb döntéseket hoztak a demokrata ellenzéki szövetség pártelnökei a 2022-es kormány- és korszakváltás érdekében.
Újabb döntéseket hoztak a demokrata ellenzéki szövetség (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) pártelnökei a 2020. november 15-én tartott harmadik találkozójukon. A pártelnökök rögzítették, hogy elutasítják a Fidesz-rezsim által kezdeményezett választási szabálymódosításokat, és az Alaptörvény-módosításba bújtatott közpénz-lopást. A demokrata ellenzéki szövetség pártelnökei ugyanakkor kinyilvánították, hogy – bármit is fogad el az önkényuralmi rendszer parlamenti többsége – a megváltoztatott választási szabályokhoz alkalmazkodva győzelemre készülnek, és az Alaptörvény-módosítás mögé bújtatva ellopott közpénzt visszaszerzik. A pártelnökök a találkozón értékelték a koronavírus-járvány elleni védekezés helyzetét is. Értékelésük szerint a Fidesz-kormány láthatóan nem készült fel a járvány második hullámára, nem készítette fel az egészségügyi rendszert, elkésett és szűkmarkú intézkedésekkel próbálja kezelni a járvány társadalmi és gazdasági következményeit. A pártelnökök felszólítják a Fidesz-rezsimet, hogy a koronavírus-járvány második hulláma idején kizárólag a magyar emberek védelmével, az egészségügy és a gazdaság megsegítésével foglalkozzanak, ne hatalomtechnikai kérdésekkel! A pártelnökök megerősítették, hogy 2022-ben kormány- és korszakváltásra készülnek, a készülő közös programban meghatározzák azokat az alapértékeket, amelyek iránytűként szolgálnak a demokrata pártok együttműködéséhez és későbbi közös cselekvéséhez. Az egyeztetési folyamatba bevonnak szakmai és civil szervezeteket, valamint szakszervezeteket. Az előválasztásokkal kapcsolatban megállapodás született arról, hogy az előválasztások lebonyolításába bevonják a civil szervezeteket, valamint – figyelemmel a kormányzóképességre, a közösen képviselt alapértékek elfogadása esetén – az előválasztásokon civil jelöltek indulását is lehetővé teszik. A pártelnökök kinyilvánították, hogy a felkészülési menetrend alapján a demokrata ellenzéki szövetség legkésőbb 2021. október 23-án – az előválasztások lebonyolítását követően – közös miniszterelnök-jelölttel és 106 közös jelölttel áll a választók elé.