A koronavírus-világjárvány kezdete óta igazoltan hatvanöten fertőződtek meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) genfi székhelyén – közölte Maria van Kerkhove, a WHO járványügyi szakértője hétfői genfi virtuális sajtótájékoztatóján, amelyen részt vett a szervezet főigazgatója is.

Van Kerkhove szerint az ENSZ egészségügyi szakosított szervezete mindent megtesz a betegség terjedésének megakadályozására. Betartják a fizikai távolságtartás szabályait, ellenőrzik a szellőztető rendszer működését, jeleket festettek fel a folyosókra és több más intézkedést is hoztak – mondta. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, WHO főigazgatója, aki hétfőn tért vissza 15 napos karantén után a szervezet székhelyére, a sajtótájékoztatón üdvözölte a Covid-19 elleni védőoltásokról szóló "biztató híreket", de óvott az "önelégültségtől". Tedrosz azért vonult karanténba, mert érintkezett valakivel, akinek pozitív lett a koronavírustesztje, de rajta nem jelentkeztek a tünetek, így nem látta okát a tesztnek. A Moderna amerikai gyógyszergyár hétfőn jelentette be, hogy az első eredmények szerint az új koronavírus elleni kísérleti védőoltása 94,5 százalékban bizonyult hatékonynak a széles körű teszteléskor, a német Pfizer és BioNTech a múlt héten közölte, hogy oltásuk hatékonysága meghaladja a 90 százalékot. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz hétfőn egy értekezleten figyelmeztetett, hogy

A főigazgató újságírók előtt „mélységes aggodalmát” fejezte ki amiatt, hogy egyes országokban növekszik a fertőzöttek száma, Európára és az amerikai kontinensre utalva, ahol

Hangsúlyozta, hogy „eljött az idő, amikor be kell fektetni azokba a rendszerekbe, amelyek megakadályozhatják a vírus újabb hullámait”. A világjárvány számos európai országban kiújult, arra kényszerítve a hatóságokat, hogy újabb intézkedésekkel próbálják meg kézben tartani a vírus terjedését, az Egyesült Államok több államában pedig robbanásszerűen nő az új fertőzések száma, a baltimore-i Johns Hopkins egyetem hétfő esti összesítése szerint meghaladta a 11,1 milliót. Tedrosz hangsúlyozta, hogy azokban az országokban, ahol betartották az ENSZ-szervezet ajánlásait – szűrés, elkülönítés, karanténba helyezés és a betegek kezelése – jobb a helyzet.

Tedrosz úgy fogalmazott,

Lezárult a helyszíni vizsgálat és az áldozatok boncolása a kelet-romániai Karácsonkőn (Piatra Neamt), ahol szombaton tűz pusztított a megyei kórház koronavírusos betegeket ápoló intenzív osztályán, de a tíz áldozat közül eddig csak ötöt sikerült azonosítani – közölte hétfőn a legfőbb ügyészség. A másik öt áldozat beazonosítása érdekében DNS-vizsgálatot rendeltek el. A vádhatóság gondatlanságból elkövetett emberölés gyanújával indított vizsgálatot ismeretlen tettes ellen. A helyszínelést a katasztrófavédelem, az országos kriminalisztikai intézet és a petrozsényi tűzszerészeti kutatóintézet szakértői végezték. Az ügyészek házkutatást is tartottak a karácsonkői megyei kórházban és számos iratot lefoglaltak, miután kiderült, hogy az intenzív osztályt szombat délelőtt, alig néhány órával a tűzeset előtt költöztették a harmadikról a második emeletre. A Neamt megyei közegészségügyi hatóság hétfőn közleményben jelezte, hogy 

A csaknem fél évszázada épült kórházban nem végeztek rendszeres karbantartást a műszaki berendezéseken, ezek között az oxigén-hálózaton. A felelősök azonosítása politikai csatározássá fajult a decemberi parlamenti választásokra készülő Romániában, a megyei kórház gazdálkodása ugyanis az ellenzéki (szociáldemokrata) vezetésű megyei önkormányzat alárendeltségébe tartozik, míg szakmai felügyeletét a jobbközép kormány egészségügyi minisztériuma látja el. A nyilatkozatháború közepette hétfőn bejelentette lemondását a kórház jelenlegi, alig néhány hete tisztségben lévő igazgatója. 

Karácsonkő önkormányzati testülete hétfői ülésén határozatot fogadott el arról, hogy a város díszpolgárává avatják a tragédia estéjén az intenzív osztályon ügyeletet teljesítő Catalin Denciu altatóorvost, aki megpróbálta az eleve súlyos állapotban lévő, magatehetetlen betegeit kimenteni a tűzből. A súlyos égési sérüléseket szenvedett orvost a román kormány közbenjárásával vasárnap Belgiumba szállították, ahol egy katonai kórházban ápolják. A karácsonkői kórház intenzív osztályáról szombaton kimenekített és egy Jászvásár (Iasi) melletti moduláris kórházba szállított hat koronavírusos beteg állapota továbbra is súlyos, de ők nem szenvedtek égési sérüléseket. Ebben a cikkünkben írtunk arról, hogy a tragédia minden bizonnyal nem mentesül a politikai következményektől.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vizsgálja annak az olasz tanulmánynak az eredményeit, amely szerint az új koronavírus már múlt év szeptemberében jelent volt Olaszországban. A milánói Nemzeti Rákkutató Központ Tumori Journal című tudományos folyóiratában tették közzé olasz kutatók azt a tanulmányt, amely kimutatta, hogy egészséges emberek szervezetében jóval február előtt koronavírus antitestek alakultak ki. Olaszországban az első igazolt Covid-19-beteget február 21-én a lombardiai Codogno kórházában azonosították.

A Sienai Egyetem szakemberei további antitest vizsgálatokat végeztek ugyanezen kutatás keretében és megállapították, hogy négy résztvevő esetében a pozitív antitest eredmények 2019 október első hetére datálódnak, ami azt jelenti, hogy szeptemberben fertőződtek meg - közölte Giovanni Apolone, a tanulmány társszerzője a Reuters brit hírügynökséggel.

Ez azt jelenti, hogy az új koronavírus a lakosság körében hosszú ideje és alacsony halálozási aránnyal terjedhet, és nem azért, hogy eltűnjön, hanem azért, hogy fellobbanjon - tette hozzá. A WHO hétfőn közölte,

Olasz kutatók tavasszal szennyvízmintákat vizsgálva az új koronavírus nyomaira bukkantak 2019 decemberében Milánóban és Torinóban. A mintákat 2019 októbere és 2020 februárja között gyűjtötték be észak-olaszországi szennyvíztisztítókból. Eredményeik szerint a Milánóban és Torinóban 2019. december 18-án vett mintákban jelen volt a SARS-Cov-2 vírus. Olasz orvosok már márciusban feltételezték, hogy a betegség már tavaly felbukkant hazájukban, és számos kutatással keresnek rá tudományos bizonyítékot.