Előfizetés

Szabad szemmel: Orbán magára haragította a világot

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2020.11.17. 07:32

Nemzetközi sajtószemle, 2020. november 17.
Politico A jelek szerint még az EU is besokallt az új válság miatt, pedig Brüsszel arról híres, hogy megtáltosodik, ha szorul a hurok. Egy illetékes kifejtette, hogy a szervezet útelágazáshoz ért, de senki nem látja, hogy az merre vezet tovább az út. De a gazdasági terv csak úgy mehet át, ha arra a magyarok is rábólintanak. Ezért folytatják a tárgyalásokat, de egy idő után Budapestnek ki kell terítenie a lapjait. Különben nagy …-ban vagyunk. Ha valaki nem érti meg, mekkora a tét, és milyen sürgősen kell a segítség, ott véget ér a józan ész. Orbán mindezidáig nem hajolt meg, pedig Merkel, Michel, továbbá magas rangú francia, olasz, spanyol és portugál politikusok is győzködték. Több diplomata is úgy véli, az unió most fizet meg azért, hogy a júliusi csúcson teszetosza egyezségre jutottak a jogállam kapcsán. Innentől kezdve azonban korlátozottak a lehetőségek. Hosszú még az út, jelentős akadályokkal. És bár a vétó nem jött váratlanul, általános a felháborodás. A német Európa-ügyi államtitkár azt mondta: egyetlen országnak sincs oka ellenezni a jogállami feltételeket, hacsak nem akarja azokat megsérteni. Francia kollégája, Clément Beaune szerint meg fogják találni a kompromisszumot, de Párizs kitart a leendő szabályozás mellett. A magyar és a lengyel ellenállás ugyanis nem teszi zárójelbe, hogy a francia vezetés szorgalmazza mind a gazdasági segítséget, mind a jogállam megőrzését. Manfred Weber azt hangsúlyozta, hogy itt nem Magyaroszágról, vagy Lengyelországról van szó. Az európai embereknek jelenleg egyetlen ellenségük van: az pedig a koronavírus. Iratxe Garcia, a szocialista EP-frakció vezetője tisztességtelennek nevezte, hogy Budapest és Varsó blokkolja a költségvetést. Ez nem járja az összes európaival szemben, de árt a magyaroknak és a lengyeleknek is. Ám megbízható források azt közölték, hogy úgy tűnik: Orbán élvezi a helyzetet, hogy ő van a vihar középpontjában. Tisztában van azzal, hogy a dráma hozzátartozik a játszmához. De minél több szó esik róla, annál jobban tetszik neki. Le Figaro A német tárgyalóküldöttség vezetője arra figyelmeztet, hogy már így is sok időt vesztettek, hiszen itt van a Covid-19 újabb hulláma és az csak tetézi a gazdasági gondokat. Ezért mindenképpen nagyon hamar el kell fogadni az egész csomagot. Mert ha nem, az súlyos válságot von maga után. Manfred Weber felelőtlennek minősítette, hogy egyes országok a járvány csúcsán akadályozzák egész Európa megsegítését. A legnagyobb strasbourgi frakció vezetője hozzátette, hogy a jogállam nem egyik vagy másik tag ügye, mindenkire vonatkozik, és nem úgy vetődik fel, hogy mine a Kelet vagy Nyugat ellentéte. Ha valaki betartja a játékszabályokat, akkor nincs mitől tartania. Egy uniós diplomata megjegyezte, hogy ha folytatódik a blokád, akkor az politikai következményekkel jár a magyarok és a lengyelek számára, még akkor is ha nem lehet őket kitenni az EU-ból.  Reuters Spanyolország azt reméli, hogy hamar megoldódik az új válság. Ezt az ország gazdasági minisztere jelentette be, ám hozzátette, hogy Madrid támogatja a jogállami feltételek bevezetését.  BBC Az unió költségvetésért felelős biztosa roppant csalódott a készülő magyar és lengyel vétó miatt. Az osztrák Johannes Rau sürgette a tagokat, hogy nézzenek szembe saját felelősségükkel és véglegesítsék mindkét tervezetet. Azzal érvelt, hogy itt nem ideológiai kérdésről van szó, az embereknek kell segíteni a 2. világháború óta példátlan válságban.  Daily Telegraph Az európai zöldek EP-csoportjának vezetője elítélte a magyar és a lengyel vétót. Philippe Lamberts rámutatott: Orbán és Kaczynski cudarul kihasználja a fertőzést, hogy még jobban alááshassa a jogállamot és úgy bontsa le a demokráciát, ahogy csak jónak tartja. Más források szerint nem kizárt, hogy a magyar politikus csupán több pénzt akar és a végén rá lehet beszélni, hogy engedjen.  Der Standard Fel van háborodva a magyar-lengyel vétó miatt az Európai Parlament alelnöke, az osztrák konzervatívok képviselője. Karas szerint úgy tűnik, hogy a két ország minden eszközt bevethetőnek tart az unió szétrobbantására, illetve zsarolására. Márpedig ez botrányos, viszont nem európai. Ez a hozzáállás, amit csak tetéz az egyhangú döntéshozatal elve, bedöntheti az EU-t.  Kurier Az osztrák pénzügyminiszter kijelentette a köztévé késő esti híradójában, hogy a vétó feladását várja el Magyarországtól és Lengyelországtól. Gernot Blümel elismerte, hogy Ausztria sem mindenben elégedett a pénzügyi előirányzattal, de szolidáris. A politikus minden tagot felszólított, hogy fogadják el a tervezetet, mert egyéni kifogások miatt nem szabad megakasztani az egész csomagot.      Neue Kronen Zeitung Az Osztrák Néppárt EP-delegációjának vezetője felelőtlennek nevezte a magyar és a lengyel vétót. Angelika Winzig rámutatott, hogy a jogállamiság az unió egyik alappillére, nem lehet vita tárgya. De aki eleget tesz az európai normáknak, annak nem is kell semmitől sem félnie.  Guardian Egy magas rangú uniós tisztségviselő névtelenül úgy nyilatkozott, hogy most a Bizottságnak és a német elnökségnek fel kell mérnie a helyzetet, mielőtt a további lépésekről határoz. Hiszen hónapok tárgyalásainak az eredménye dőlt romba. Rasmus Andresen, a német környezetvédők EP-képviselője, aki végig ott volt az egyeztetéseken, felelőtlennek minősítette a magyar és a lengyel eljárást. Szerinte Orbán fél, hogy a jogállami mechanizmus kikezdi autokrata rendszerét. Ezért – téves politikája védelmében – igyekszik túszul ejteni az EU-t. Mind mondta, a két kormány mély válságba taszíthatja az uniót, mert csak felerősödnek a gazdasági bajok, de ez igencsak sújtja majd a két országot magát is. Ezért most Merkelnek magához kell ragadnia a kezdeményezést. De rossz kompromisszumra semmi szükség. Most üt vissza, hogy a kancellár idáig nemigen folyt bele a megbeszélésekbe.  Bloomberg Vezető európai diplomaták óvnak a további késlekedéstől, miután Magyarország és Lengyelország belengette a vétót. Mindkettő arra hivatkozva helyezte kilátásba a hosszú távú költségvetés, illetve a gazdasági újjáépítési program megtorpedózását, hogy a kapcsolódó jogállami rendszer alaptanul megbélyegzi őket a demokratikus normák miatt. Egy brüsszeli forrás azt mondta, most már elkerülhetetlen a további csúszás, és lehet, hogy a legfelső szinten kell keresni a megoldást, már ezen a héten. Lengyel üzleti körök nyilatkozatban ítélték el kormányuk lépését, mondván, hogy az gátolná a gazdasági kilábalást, árt a befektetői hajlandóságnak, elszigeteli az országot, és szembefordítja a szövetségesekkel. De a jelek szerint a politikai érdekek felülírják a gazdasági megfontolásokat.  Kurier Most minden szem Merkelre irányul, mert csak benne bíznak, hogy jobb belátásra tudja bírni Orbánt és lengyel társát. De a színfalak mögött megy tovább a birkózás. Egy beavatott forrás szerint majd meglátják, hogy a magyar vezető a hazai publikumnak játszik-e, és a végén fordít egyet a köpönyegen. Az viszont reménytelen, hogy hozzányúljanak a nehezen kialkudott jogállami mechanizmushoz, mert akkor meg jó pár ország és az egész EP fenyeget blokkolással.  Washington Post/AP Budapest és Varsó egy csomó pénztől eshet el, ha továbbra is folytatja a demokratikus normák lebontását. Az Orbán-kabinetet bírálatok érik, amiért stigmatizálja a polgári szabadságjogokért dolgozó civil szervezeteket, és mivel politikai szövetségeseinek játszik át unió alapokat. Egyes elemzők úgy gondolják, hogy a fenyegetés csupán blöff, mivel a két ország hoppon marad, ha meglövi a hétéves büdzsét, hiszen nekik maguknak is égetően kell a pénz, miközben nettó haszonélvezőnek számítanak. Reuters A lengyel és magyar vezetésnek kemény fegyver van a kezében, hogy kikényszerítse a jogállami megkötések eltörlését. Ám egy másik országcsoport, a hollandokkal az élen, valamint az Európai Parlament azt közölte, hogy a mechanizmus nélkül nem hagyja jóvá a költségvetést. FT Egy uniós diplomata jelezte, hogy az előállt helyzetben Merkelnek és a többi európai illetékesnek újból meg kell vitatniuk a hogyan továbbot a többiekkel, köztük Orbán Viktorral. A gazdaságok közben roskadoznak a járvány okozta korlátozások terhe alatt. Egészen mostanáig sokan remélték, hogy a magyar és a lengyel fél feladja ellenkezését, mert nekik is nagy szükségük van a pénzinjekcióra. Az Európai Központi Bank nemrégiben kiszámolta, hogy mindkettő a tavalyi GDP 3 %-nak megfelelő összeghez jutna a mentőterv jóvoltából. Brüsszelt azonban zavarba hozta főként Orbán kemény magatartása.  FAZ Bennfentesek úgy vélik, Lengyelország nem annyira elszánt a jogállamiság ügyében, mint Magyarország és Varsó álláspontját fel lehet puhítani. Erre utal a kormányfő múlt heti levele, miszerint a Szejm el tudja fogadni a költségvetést, ha szavatolják a tagállamok szerződéses jogait. Márpedig ilyen biztosítékokat tudnak adni a többiek. Csak kérdés, mit szól hozzá az Európai Parlament. Magyarország már keményebb dió, mert Orbán kitart amellett, hogy szankciókról csak akkor lehet szó, ha azt minden tag támogatja. De a két ország ezzel együtt maga alatt vágja a fát, hiszen nem tudja nélkülözni a szóban forgó hatalmas összegeket. Ezért diplomaták abból indulnak ki, hogy a végén csak beadják a derekukat. Amúgy sok adu nincs a kezükben, hogy megakadályozzák az új szabályozást. Az ugyanakkor kizárt, hogy újranyissák a mechanizmus kérdését, mert arról hallani sem akar sem az EP, sem pl. Hollandia.  Süddeutsche Zeitung A lap azt írja, már előre lehetett tudni, hogy az újabb koronahullám kellős közepén bekövetkezik a válság, mert sem Orbán, sem Morawiecki nem csinált titkot belőle. Így erős a kétely, hogy a koronaválság kezdetén széthúzó EU a jövőben mennyire lép fel egységesen és szolidárisan. A magyar miniszterelnök jelezte, hogy kompromisszum aligha lehetséges, amikor azzal vádolta az unió, hogy az a Szovjetunió szintjére süllyed. Ugyanakkor a német elnökség nem volt hajlandó szétválasztani a két pénzügyi terv és a demokratikus normák ügyét. Így Budapestnek és Varsónak színt kellett vallania. A számítás az lehet, hogy a két ország engedni fog a többiek nyomásának.  FAZ Friedrich Merz, a CDU politikusa, aki pályázik Merkel székére a párt élén, a kereszténydemokratá gazdasági tanácskozásán elítélte a a magyar és a lengyel hozzáállást. A politikus kiemelte, hogy a magyar döntés mély válságba taszíthatja Európát. New York Times Az Európai Unió most fizeti meg az árát, hogy az illiberális magyar és lengyel kormány mindig megúszta, amikor fokozatosan építette le a jogállamot. Most pedig már ott tart, hogy elveti a jogállami kikötéseket. Ily módon a két ország ellenállására ráment az egység, de Budapest és Varsó továbbra is ássa alá a hatalmi ágak elkülönítését. Az EU létét érintő ellentét került itt felszínre, csak még súlyosabbá válnak az ellentétek az alapértékek ügyében, amelyek kapcsán Orbán és Kaczynski immár meg tudja bénítani az egész szervezetet. Idevezetett a hosszú elnézés, Brüsszel tehetetlensége, de Trump támogatása is. Orbán hallani sem akar arról, hogy átláthatóbbá tegye, mire is költi az európai pénzeket. Ideértve, hogy emberei szépen kapnak ezekből az alapokból, egy kliensrendszerben. Brüsszeli illetékesek arra hivatkoznak, hogy kellő eszköz híján nem tudnak mit csinálni. Ám R. Daniel Kelemen, aki politológiát tanít a tengerentúli Rutgers Egyetemen, arra figyelmeztet: most látni, mivel jár az, hogy az EU ennyire engedékeny volt ezekkel a rendszerekkel. Mára megszilárdult a két autokrácia és azzal próbálkozik, hogy sarokba szoríta az EU-t, merthogy a pénz, az azért kell neki. A Johns Hopkins Egyetem professzora, Veronica Anghel jónak tartja, hogy Biden várhatóan megszorongatja Orbánt, de azért a hogyan tovább alapvetően Európán múlik.  FAZ Az elemzés azt latolgatja, vajon csupán hazardírozik a magyar és a lengyel vezetés, vagy komolyan gondolja, hogy magára haragítja egész Európát. Egyik kormányt sem szabad alábecsülni, mert már bebizonyították, hogy kőkeményen keresztülviszik az érdekeiket, függetlenül attól, hogy az mennyire befolyásolja a tekintélyüket. Leginkább persze a pénzt tartják szem előtt. A nyáron Orbán és Kaczynski még erősnek érezte magát, mert a vírus megkímélte országukat. Ám mostanra fordult a kocka. Gyakorlatilag elvesztették az ellenőrzést a járvány fölött. Ebből a többiek számára az következik, hogy ki kell tartaniuk álláspontjuk mellett. Semmi baj nincs a jogállam ügyében kidolgozott megállapodással. Az fontosabb, mint az, hogy gyorsan pénzhez jussanak a nehéz helyzetbe lévő kormányok. A magyar és a lengyel vezetés az ügyet az Európai Bíróság elé viheti, az úgyis arra van. De ha nagy vitát akarnak kirobbantani, akkor Brüsszelnek meg kell találnia a módját, hogy másként segítsen a bajba jutott országoknak. Mégis az a valószínűbb, hogy Budapestnek és Varsónak hamar elfogy a levegője. Die Welt Orbán Merkelnek sem hagyja, hogy áthangolja, miközben a tét az, ami összetartja Európát: a közös értékek és sok-sok pénz. Budapest és Varsó ultimátum elé állította a többieket, hogy válasszanak a kettő közül. Így azonban a földrész csak vesztesen kerülhet ki a vitából. Már csak azért is, mert ha nem jut el időben a támogatás a leginkább sújtott országokba, az felhozhatja ez EU-ellenes erőket az olaszoknál, de másutt is. A magyarok és a lengyelek arra építenek, hogy egy idő után elviselhetetlenül nagy lesz a nyomás és a partnerek onnantól kezdve nem ragaszkodnak a közös normákhoz, illetve Róma és Madrid majd ráveszi őket a kompromisszumra. Moritz Körner, a német liberálások EP-delegátusa szerint ez azt mutatja, hogy már mennyire megrendültek a közös alapok, ám Budapest és Varsó ily módon búcsút int az uniós szolidaritásnak. Orbán és Morawiecki az időre játszik, de persze nem mond le a pénzről. A magyar politikus állítólag előre anyagi tartalékot képzett, hogy akár hónapokon át meg tudja vívni a mostani küzdelmet. Merkel a múlt héten próbálta meggyőzni a kormányfőt, de hiába. Volt egyeztetés a többi közt a svédekkel, dánokkal és hollandokkal is, hogy kiderüljön, kínálkozik-e valamiféle egyezség. Lehet, hogy a decemberi csúcson ismét előkerül a korábbi német indítvány, mert annak kevésbé éles a megfogalmazása. De Daniel Freund, a német zöldektől óv attól, hogy Orbán keresztülvihesse a tervét, mert az végképp hiteltelenné tenné az uniót.    Süddeutsche Zeitung A kommentár úgy foglal állást, hogy nem szabad engedni a zsarolóknak. És nagyon helyes, hogy az EU hamarosan leállíthatja a kifizetéseket az olyan tagoknak, amelyek bírákat csuklóztatnak. Magyarország és Lengyelország ugyan válaszul keresztbefekszik, de a végén be kell állnia a sorba. Eljött számukra az igazság pillanata. Ez igen jó hír Európa számára, a két, egyre inkább tekintélyelvű rendszernek viszont nagyon rossz. Most vissza akarnak vágni, ezért mélyül a vita. A tét rendkívül nagy. Minden kockázat ellenére Berlin a konfrontációt választotta. Olyan szabályozás kell, amely ott találja el a delikvenseket, ahol az igazán fáj nekik, a brüsszeli szubvenciók visszatartásával. Ez a rendszer sem tökéletes, lehetett volna sokkal keményebb, de még mindig klasszisokkal különb a jelen állapotnál. Pont ezért ágál ennyire ellene Budapest és Varsó. Az szóba sem jöhet, hogy az EU meghajoljon a zsarolók akarata előtt. Onnantól kezdve nem lehetne értékközösségről beszélni. Azon kívül sértéssel érne fel a nyugati adófizetők számára. Meg kell akadályozni, hogy autoriter kormányok az uniós támogatásból betonozzák be hatalmukat, illetve hízlalják oligarcha barátaik zsebét. A kemény álláspont mellett szól, hogy könnyen meg lehet nyerni a harcot, mert a magyar és a lengyel fél előbb-utóbb feladja az ellenállást. Hiszen végső soron magának is csak árt vele. Az egymillió forintos kérdés az, hogy Orbán és Morawieki mit tud kifundálni, mármint hogy arcát megőrizve hajtsa végre a pálfordulást. Merkel segíthet nekik, de neki sem szabad engednie a kérdésben.  Tagesspiegel A kommentár sürgeti Merkelt, hogy az koppintson Orbán orrára és magyarázza meg neki, meddig mehet el. Mert főleg ő az, aki lesre futott Brüsszelben. Hiszen azzal fenyeget, hogy a levegőbe repíti az egész koronacsomagot, mert Budapest és Varsó nem kíván semmiféle előírást elfogadni Brüsszeltől. A duóban a magyar miniszterelnök számít a főcsővezetőnek. A budapesti autokrata mindenképpen a falnak akarja vezetni a jogállami mechanizmus tervét. Mármint hogy azt a felismerhetetlenségig vizezzék fel. Aljas módon arra bazírozik, hogy az EP a végén úgyis feladja, hogy ne sodorja még nagyobb veszélybe a spanyolokat és az olaszokat. Így el kell dönteniük a képviselőknek, hogy mi a fontosabb: a jogállami kánon, vagy a sokmilliárdos támogatás. Ezáltal fogságba ejti a komplett EU-t. De legkésőbb a holnaputáni on-line konferencián szembesülnie kell azzal, hogy ő maga került pellengérre, mivel nem riad vissza, hogy a járvány tetőzésekor zűrzavarba döntse az uniót. Varsóval az oldalán brutális erőpróbára készül. Ezt a fokú nacionalista önzést és felelőtlenséget nem lehet alulmúlni. Most azonban Merkelnek a sarkára kell állnia, és világossá kell tennie, hogy a két ország lyukra futott. A közösségnek pedig fel kell tennie a maga számára azt a kérdést, hogy mi marad belőle 5-15 év múlva, ha Orbán példája iskolát teremt. Deutsche Welle Akinek olyan barátai vannak, mint Orbán, annak nincs szüksége ellenségre – állapítja meg a külföldieknek sugárzó német közszolgálati médium. Majd úgy folytatja, hogy a Budapest és Varsó által megütött hang már önmagában gyalázat, hiszen a magyar vezető egy lapon emlegeti az EU-t és a Szovjetuniót. Ugyan mindkét kormány azt állítja, hogy megveti a kommunista múltat, de a propandája nagyon is emlékeztet az akkkor tradíciókra. Orbán pofátlansága egy orrhosszal túlmegy azon, amit Kaczynski megenged magának. Azt hangoztatja ugyanis, hogy neki joga van a brüsszeli szubvenciókra, függetlenül attól, hogy mit tesz odahaza. De közben úgy csinál, mintha a támogatással nem járnának együtt kötelezettségek is. Ám olvassa csak el a 2004-es belépési nyilatkozatot! Abban szerepel pl. az igazságszolgáltatás függetlensége és a sajtószabadság. Mindkettő már régen passé Magyarországon. Most issza meg az unió a levét, hogy éveken át tétlenül figyelte a tekintélyelvű rendszer kiépülését. Orbán már ott tart, hogy felszámolja az utolsó független hírportált, illetve rádiót. Ugyanez megy a bíróságok háza táján is. Főleg az európai kereszténydemokraták fedezték idáig számára a hatalom megragadását. Még odáig sem jutottak el, hogy kizárják a Fideszt. De úgy néz ki, hogy a két ország továbbra is lábbal akarja tapodni a demokráciát. Egyik kormány sem retten vissza a zsarolástól, hogy uralmát változatlanul az EU-val finanszíroztassa. Az EU-nak sürgősen szüksége volna a kizárást lehetővé tevő klauzulára.  Die Welt A hesseni Európa-ügyi miniszter asszony úgy gondolja, hogy az unió a saját fejére hoz bajt, amikor a pénzügyek kapcsán a sarokba szorítja Magyarországot és Lengyelországot. A CDU-s Lucia Puttrich szerint egyetlen államon sem szabad átlépni, még akkor sem, ha azok netán tévúton járnak. A vendégkommentár ott látja a fő gondot, hogy a két pénzügyi csomagot keresztül akarják ugyan erőltetni, de nem tisztázták hozzá a jogállami vitát. Közeleg a döntő ütközet, ám a vesztes mindenképpen az európai gondolat lesz. És még akkor is sebeket hagy hátra, ha a magyar és a lengyel fél a végén belemegy a megoldásba. Mert lehet, hogy nem helyénvaló, amit Orbán képvisel ebben az ügyben, de álláspontja utal arra, hogy itt nem az Európai Egyesült Államok van a másik oldalon. Szuverén országok szövetségéről van szó ugyanis. Azaz nem lehet az EU érdekeit senkire sem rákényszeríteni. Főként az EP eljárása az unió szétesésének veszélyét idézi fel. Az elemzés hozzáfűzi: mindebből nem következik, nem kell az eddigi erővel tovább harcolni a demokráciáért, ám meg kell különböztetni, hogy mi az, amit el lehet érni, illetve mi az, ami politikailag kívánatos.

Trump bedurrantaná az utolsó rakétáit

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.17. 06:58
Donald Trump
Fotó: JIM WATSON / AFP
A leköszönő amerikai elnök súlyos, egyes közel-keleti országokat jelentősen érintő tervekkel állt elő.
Nem szokatlan Donald Trumptól, hogy kormányzása során sajátos döntéseket hoz. Most éppen egy iráni atomközpont elleni csapásról kért lehetséges forgatókönyvet az embereitől, míg Afganisztánból és Irakból kivonná az amerikai csapatokat. Mondani sem kell, hogy a leköszönő elnök egyik terve sem aratott osztatlan sikert.

Atomlétesítményt dózerolt volna le

Ugyan a legfontosabb iráni nukleáris létesítmény, a natanzi atomközpont elleni csapás lehetséges változatainak felvázolását kérte múlt héten a hamarosan leköszönő Donald Trump amerikai elnök, végül azonban elállt ettől a súlyos lépéstől - közölte hétfőn egy amerikai tisztségviselő. Elmondása szerint kérését Trump a Fehér Ház Ovális Irodájában tartott múlt csütörtöki megbeszélésen adta elő, amelyen kormányának nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes vezető tagjai voltak jelen, köztük Mike Pence alelnök, Mike Pompeo külügyminiszter, Christopher Miller nemrég kinevezett ügyvivő védelmi miniszter és Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője - mondta el a tisztségviselő. A Reuters hírügynökség által idézett tisztségviselő megerősítette a találkozóról a The New York Times című lapban megjelent beszámolót, amely szerint tanácsadói meggyőzték Trumpot arról, hogy ne vágjon bele egy ilyen csapásba, mivel az egy szélesebb konfliktus kockázatát hordozza.
"Lehetséges változatokat kért tőlük. Felvázolták a forgatókönyveket, és ő végül úgy döntött, hogy nem vág bele"

  - mondta a tisztségviselő. Az információt a Fehér Ház nem volt hajlandó kommentálni.
Amerikai katonák Bagdadban - illusztráció
Fotó: THOMAS COEX / AFP
Elnökségének négy éve alatt Trump mindvégig agresszív politikát folytatott Iránnal szemben, 2018-ban kiléptette az Egyesült Államokat a mások mellett demokrata elődje, Barack Obama által letárgyalt iráni atomalkuból, és széles körben gazdasági szankciókat vetett ki Iránnal szemben. A csapásmérés lehetséges változataira vonatkozó kéréssel egy nappal azután állt elő, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) egy bizalmas jelentésében rámutatott, hogy Irán 12-szeresére növelte dúsítotturán-készletét a 2015-ös nemzetközi megállapodásban megengedett mennyiséghez képest. A megállapodásban vállalt kötelezettségeit Irán tavaly júniustól kezdte fokozatosan felmondani, miután az amerikai elnök 2018 májusában egyoldalúan kiléptette országát az atomalkuból. Idén januárban Trump utasítására egy bagdad közeli amerikai dróncsapásban megölték az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységét vezető Kászim Szulejmáni tábornokot, az elnök azonban nem ment bele egy szélesebb katonai konfliktusba, minthogy  
hivatali ideje alatt mindvégig arra törekedett, hogy kivonja az amerikai katonákat a világban zajló háborús forró pontokról, és azt ígérte, hogy véget vet a "végeláthatatlan háborúknak".

 A Reuters megállapítása szerint az Irán legfontosabb, natanzi nukleáris létesítményét célzó esetleges katonai csapás könnyen regionális konfliktussá terebélyesedhetne, súlyos külpolitikai helyzetet teremtve a következő amerikai elnök kormányzata számára. 

Trump kivonhatja a csapatait

Egyes találgatások szerint Donald Trump a hivatali idejének utolsó hónapjaiban felgyorsíthatja az amerikai katonák kivonását Afganisztánból és Irakból. Ugyanakkor ettől Mitch McConnell, az amerikai szenátus republikánus többségének vezetője határozottan óva inti az elnököt, mert szerinte ez jó tápot adna a szélsőségesek propagandájának.
"Az Egyesült Államok elhamarkodott távozásának következménye még annál is súlyosabb lehet, mint az Obama-féle 2011-es iraki kivonulásé, amely az Iszlám Állam felemelkedéséhez vezetett"

- jelentette ki hétfőn a szenátusban Mitch McConnell, aki az elnök poltikai szövetségesének számít. Az Egyesült Államok ezzel szerinte "magára hagyná" szövetségeseit, és átadná a terepet a táliboknak Afganisztánban, lehetővé téve az Iszlám Állam és az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat újbóli megerősödését.
A CNN amerikai hírtelevízió és a The New York Times című lap hétfői beszámolója szerint a védelmi minisztérium utasítást kapott, hogy készítse elő 2000 katona Afganisztánból és 500 katona Irakból való kivonását, amit végrehajtanának még mielőtt január 20-án lejár Donald Trump elnöki mandátuma. A lépéssel mindkét országban mintegy 2500 amerikai katona maradna.
A Pentagon nem erősítette meg ezeket a információkat, de hozzátette, hogy a vonatkozó lépéseket az elnöki még ezen a héten bejelentheti.

 November eleji menesztése előtt Mark Esper volt védelmi miniszter ragaszkodott ahhoz, hogy legalább 4500 amerikai katona Afganisztánban maradjon, amíg a kabuli kormány megdöntésére törekvő tálib lázadók nem teljesítik harci tevékenységük jelentős csökkentésére tett ígéretüket. Az afgán kormány és a tálibok béketárgyalásai jelenleg zajlanak Washington és a lázadók megállapodása alapján, amelyben a lázadók az amerikai csapatok 2021 közepéig való kivonását szabták feltételül. 
Egy felgyorsított kivonulás azonban csak "a rosszakaróinknak szerezne örömet"

- figyelmeztetett McConnell, aki szerint ez "nagy propaganda sikert jelentene a jelenleg meggyengült és szétzilált al-Kaidának". "A látványt, ahogy az amerikai katonák hátrahagyják létesítményeiket és berendezéseiket (...) az amerikai megaláztatás és vereség szimbólumaként, valamint az iszlamista szélsőségesek győzelmeként fogják sugározni világszerte" - hangsúlyozta az amerikai szenátus republikánus többségének vezetője. 

WHO: A védőoltás önmagában nem elegendő a járvány legyőzéséhez

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.16. 22:01

Fotó: Christopher Black / AFP / World Health Organization
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz hangsúlyozta: „eljött az idő, amikor be kell fektetni azokba a rendszerekbe, amelyek megakadályozhatják a vírus újabb hullámait”.
A koronavírus-világjárvány kezdete óta igazoltan hatvanöten fertőződtek meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) genfi székhelyén – közölte Maria van Kerkhove, a WHO járványügyi szakértője hétfői genfi virtuális sajtótájékoztatóján, amelyen részt vett a szervezet főigazgatója is.
A múlt héten öt új fertőzést észleltek

– mondta.

Van Kerkhove szerint az ENSZ egészségügyi szakosított szervezete mindent megtesz a betegség terjedésének megakadályozására. Betartják a fizikai távolságtartás szabályait, ellenőrzik a szellőztető rendszer működését, jeleket festettek fel a folyosókra és több más intézkedést is hoztak – mondta. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, WHO főigazgatója, aki hétfőn tért vissza 15 napos karantén után a szervezet székhelyére, a sajtótájékoztatón üdvözölte a Covid-19 elleni védőoltásokról szóló "biztató híreket", de óvott az "önelégültségtől". Tedrosz azért vonult karanténba, mert érintkezett valakivel, akinek pozitív lett a koronavírustesztje, de rajta nem jelentkeztek a tünetek, így nem látta okát a tesztnek. A Moderna amerikai gyógyszergyár hétfőn jelentette be, hogy az első eredmények szerint az új koronavírus elleni kísérleti védőoltása 94,5 százalékban bizonyult hatékonynak a széles körű teszteléskor, a német Pfizer és BioNTech a múlt héten közölte, hogy oltásuk hatékonysága meghaladja a 90 százalékot. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz hétfőn egy értekezleten figyelmeztetett, hogy
a védőoltás önmagában nem elegendő a világjárvány legyőzéséhez.

A főigazgató újságírók előtt „mélységes aggodalmát” fejezte ki amiatt, hogy egyes országokban növekszik a fertőzöttek száma, Európára és az amerikai kontinensre utalva, ahol
„az egészségügyi dolgozók és rendszerek a teljesítőképességük határán vannak”.

Hangsúlyozta, hogy „eljött az idő, amikor be kell fektetni azokba a rendszerekbe, amelyek megakadályozhatják a vírus újabb hullámait”. A világjárvány számos európai országban kiújult, arra kényszerítve a hatóságokat, hogy újabb intézkedésekkel próbálják meg kézben tartani a vírus terjedését, az Egyesült Államok több államában pedig robbanásszerűen nő az új fertőzések száma, a baltimore-i Johns Hopkins egyetem hétfő esti összesítése szerint meghaladta a 11,1 milliót. Tedrosz hangsúlyozta, hogy azokban az országokban, ahol betartották az ENSZ-szervezet ajánlásait – szűrés, elkülönítés, karanténba helyezés és a betegek kezelése – jobb a helyzet.
„Ez egy veszélyes vírus. Az országok, amelyek hagyják a vírust szabadon keringeni, a tűzzel játszanak”

– mondta a főigazgató.

Tedrosz úgy fogalmazott,
„semmilyen mentség sincs a tétlenségre. Az üzenetem világos: cselekedjenek gyorsan, azonnal, határozottan”.