Előfizetés

Inkább maraton, mint sprint a koronavírus elleni küzdelem

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.17. 12:30
Képünk illusztráció
Fotó: Valentin Bianchi / Hans Lucas / AFP
Bár több vakcina is készül, a tömeges gyártásra még hónapokat kell várni.
Maratonra kell készülni, nem sprintre – foglalta össze Erdei Anna immunológus, az MTA főtitkárhelyettese a járvány elleni küzdelem frontvonalában dolgozó kutatók, orvosok és járványügyi szakemberek előadásait, amelyek a Magyar Tudomány Ünnepén hangzottak el.    
Figyelmeztettek: a járványok korára kell felkészülni, mivel egyre gyakoribb a zoonózis, vagyis az állatról emberre terjedő kórokozók által okozott fertőzés. Ennek hátterében a növekvő népesség, az erdőirtásokhoz vezető urbanizáció áll, aminek következtében az állatok kiszorulnak természetes élőhelyükről, és az emberlakta területeken kénytelenek táplálékot keresni. A zsúfolt élőállat-piacok is súlyos kockázatot jelentenek. 
Fontos az állatvilágban jelen lévő, az emberre veszélyessé váló vírusok minél korábbi felfedezése, mert csak így van remény az újabb világjárványok elkerülésére.

 A járvány magyarországi kialakulásával és terjedésével kapcsolatban elhangzott, hogy az első hullámot a gyorsan meghozott szigorú intézkedésekkel sikerült elfojtani, de mivel nem alakult ki populációszintű védettség, várható volt az őszi, második hullám. Jelenleg az augusztus végén kezdődő második hullám felfelé ívelő fázisában vagyunk, amikor az R-érték, ami a vírus reprodukciós rátáját mutatja, 2 és 3 között van, miszerint egy fertőzött ember 2-3 másikat fertőz meg. Ez az érték magas, és arra utal, hogy a járvány gyorsan terjed, és nincs kontroll alatt (1 alatti érték esetén nincs járvány).
Nagy hangsúlyt kapott, hogy az R-érték alakulása megfelelő intézkedésekkel, átgondolt stratégiával és az egyének viselkedésével befolyásolható. Fontos, hogy minél előbb megteszik a szükséges lépéseket, annál kevésbé van szükség szigorú, a gazdasági életet is megbénító intézkedésekre. Többen kiemelték: ahhoz, hogy a lazítások és szigorítások ördögi köréből ki lehessen lépni, hosszú távú küzdelemre kell készülni az új koronavírus ellen.
Az előadásokon elhangzottak alapján a járvány megfékezéséhez
  • mivel nincs specifikus gyógymód, és egyelőre nincs vakcina sem, a vírus terjedését több eszköz és módszer együttes alkalmazásával lehet csak gátolni, megakadályozni.
  • alapvetően fontos az egyes emberek közötti fizikai kontaktusok csökkentése, a fertőzöttek azonosítása és elkülönítése (karantén), a fokozott higiénia (gyakori kézmosás, fertőtlenítés), és kiemelt jelentőségű a maszk használata. Bizonyított, hogy ezek szigorú betartásával kerülhették el a második hullámot Kínában.
A hatékony terápia és vakcina hiánya miatt fontos az egészségügyben dolgozók folyamatos képzése, a legújabb terápiás beavatkozási és diagnosztikai lehetőségek és eljárásrendek naprakész elsajátítása. Az egészségügy kapacitása azonban véges, 
nagyon rövid időn belül eljuthatunk oda, hogy nem lesz elég kórházi ágy és a betegeket ellátó személyzet.

Az összefoglalóból kiderül, hogy több előadó foglalkozott az újabb terápiás beavatkozások lehetőségeivel, bemutatták eredményeiket a vírus fertőzőképességét gátló anyagok, molekulák fejlesztésével kapcsolatban. Kiemelték, hogy az első magyar fejlesztésű gyógyszert, amely a tüdőhegesedés gyógyítására alkalmas, jelenleg a klinikai kipróbálás első fázisában van. Szintén fontos hazai eredmény, hogy a vírus szaporodását gátló favipiravirt itthon is elő tudják állítani, és ennek a gyógyszernek
az elérhetősége a háziorvosoknál a fertőzés kezdetén – amikor a legnagyobb sikerrel alkalmazható – sok terhet venne le a kórházi ellátásról.

Számos előadásban előtérbe került az alapkutatások fontossága, az új koronavírus szerkezetének molekuláris szintű megismerése és az immunrendszer vírusra adott, bonyolult válaszának feltérképezése. Csak ezek ismeretében válik lehetővé a terápiában alkalmazható gyógyszerek kifejlesztése és a járvány kialakulását megakadályozó oltóanyagok előállítása. A ritkán látható, heroikus nemzetközi összefogás eredményeként
év végére várhatóan több vakcina is elérhetővé válik, de a tömeges gyártásra még további hónapokat kell várni.

Azzal minden előadó egyetértett, hogy a megfelelően ellenőrzött és hatékony vakcinával való oltás feltétlenül szükséges az új koronavírus-járvány leküzdése érdekében – olvasható az MTA főtitkárhelyettesének összefoglalójában.

Landolt az űrállomáson a SpaceX első üzemszerű missziója

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.17. 10:30

Fotó: AFP
Az űrhajó fedélzetén utazó három amerikai és egy japán asztronauta tavaszig dolgozik majd az űrállomáson.
A NASA Kennedy űrközpontjából, Cape Canaveralből egy nappal korábban felbocsátott Crew Dragon Resilience közép-európai idő szerint kedden 05:01-kor kapcsolódott az űrállomáshoz, 27 órás teljesen automatizált repülést követően.
Michael Hopkins, Victor Glover és Shannon Walker amerikai, valamint Nogucsi Szoicsi japán űrhajóst az ISS-en amerikai kollégájuk, Kate Rubins üdvözölte, amikor a két legénység között létrejött az első rádiós kapcsolat. A Föld fölött körülbelül 400 kilométerrel lebegő űrállomáson jelenleg Szergej Rizsikov és Szergej Kudj-Szvercskov orosz, valamint Kate Rubins dolgozik.
Mike Hopkins és Victor Glover képernyője közvetlenül a dokkolás előtt
Fotó: NASA TV
A SpaceX egy évtized alatt kifejlesztett új űrkapszulája idén május végétől augusztus elejéig járt először az űrben két amerikai veterán asztronautával, Robert Behnkennel és Douglas Hurley-vel. Ez volt az első eset az amerikai űrhajózás történetében, hogy a NASA magáncéggel együttműködve indított űrexpedíciót. Az űrsiklók „nyugdíjazása” óta, az elmúlt kilenc évben az amerikai asztronauták orosz űrhajókkal jutottak el az ISS-re.
A NASA és a SpaceX megállapodása szerint a mostanit még öt másik teljes űrmisszió követi 15 hónapon belül, de a vállalat közben űrturisták - például Tom Cruise színész - számára is indít majd "űrkirándulásokat".

Búcsú a dupla bélszíntől – A nagyüzemi hús előállítása az erdőirtások egyik legfőbb okozója

Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.16. 21:07

Fotó: Shutterstock
Az állati eredetű termékek nagy részét fenntarthatatlan rendszerben állítják elő. A megoldás a húsfogyasztás drasztikus csökkentése lenne.
Az emberek általában túlságosan sok húst és tejterméket esznek; persze vannak, akik kevesebbet, és vannak akik sokkal többet fogyasztanak másoknál, de összességében nézve jóval nagyobb az állati eredetű termékek iránti igény, mint amennyit a bolygónk elbírna – olvasható a Greenpeace oldalán. Az Amazonas-vidéken és a dél-amerikai erdőkben évről évre újabb területeket égetnek porrá, hogy megtisztítsák a földet, ahol aztán takarmánynövényeket termesztenek és állatokat legeltetnek. Az erdőirtások idén ismét rekordot döntöttek. Ma már ott tartunk, hogy a Föld szárazföldi területeinek 26 százalékát szarvasmarhák legeltetésére, vagy takarmánytermesztésre használják.  A húsáért nevelt állatok tömege ma már nagyobb, mint a Földön élő összes emberé, és tízszerese a vadon élő állatok súlyának. Számuk megháromszorozódott az elmúlt évtizedekben, miközben a vadon élő állatok állománya egészen elképesztő mértékben, 60 százalékkal csökkent. Az Európai Bizottság egy nyilvános konzultációt indított, melyben az emberek véleményét kéri az erdőirtások megállításához. (A konzultációhoz a Greenpeace-en keresztül lehet csatlakozni.) Világos, hogy hosszú távon nem fogunk tudni ilyen mennyiségű húst termelni, mint most. De akkor mennyi az, amit le tudunk faragni a húsfogyasztásunkból? Hogyan befolyásolná ez az étrendünket?  Az, hogy mit eszünk, személyes ügy. Mindenkinek megvan a maga indoka arra, hogy milyen ételeket fogyaszt: függ az egészségünktől, a kultúránktól, a személyes értékeinktől. Azonban, ha el akarjuk kerülni a környezeti katasztrófát, akkor mégiscsak van egy határa a hús- és tejtermék-fogyasztásnak, amit társadalmi szinten nem szabadna átlépnünk. A The Lancet című orvosi folyóirat szerint 2050-re el kellene érni, hogy minden ember hetente legfeljebb 300 g húst fogyasszon. Ez három csirkemellnek, vagy egy jókora darab steaknek felel meg. Mindemellett globális szinten 50 százalékkal több gyümölcsöt, zöldséget, diót és hüvelyest kellene beépítenünk az étrendünkbe. Jelen pillanatban azonban nagyon messze vagyunk ettől a céltól. Az állatifehérje-fogyasztás gyorsan nő, és ha ezzel az ütemmel számolunk, akkor 2050-re 76 százalékkal lesz nagyobb a hús iránti igény a Földön, mint most. Annyi terület azonban nincs a bolygónkon, hogy ekkora igényt erdőirtások és a klímaválság súlyosbítása nélkül fedezni tudnánk. Európában kétszer annyi húst eszünk, mint az átlag, és 75 százalékkal többet, mint ami egészségünk szempontjából ideális lenne. Ahhoz, hogy 2050-ig a húsfogyasztást globálisan felére csökkentsük, Európának a következő 10 évben 70 százalékot kellene lefaragnia.

Együtt az erdők felfalása ellen

Már több mint egymillióan követelnek egy erős erdővédelmi törvényt az EU-tól, ami megálljt parancsol az erdőpusztításhoz vezető fogyasztásnak, és ezáltal a jövőnket is megóvja. A #Together4Forests, azaz Együtt az erdőkért petíció több szakmai civil szervezet – köztük a WWF és a Greenpeace – összefogásának köszönhetően indult útjára. A petíciót olyan szakmai civil szervezetek támogatják hazánkban, mint a Felelős Gasztrohős és a Jane Goodall Intézet. Világszerte megdöbbentő ütemben tűnnek el az erdők és vele együtt a természetes élőhelyek. Az erdőpusztulás egyik fő oka közvetlenül kapcsolódik azokhoz az élelmiszerekhez, amelyeket itt Európában is fogyasztunk. Ilyenek például a főként állati takarmányként használt szója vagy a pálmaolaj, melynek termesztéséhez természetes erdőket, őserdőket irtanak ki, hogy kiszolgálják a nemzetközi piac igényeit. Az Európai Unió felelős a globális erdőirtások több mint 10 százalékáért, az Amazonas-vidéktől Indonéziáig. A jelenlegi EU-s szabályozás megengedi, hogy az erdőirtással összefüggésbe hozható termékek eljussanak az Európai Unió piacára. Most azonban az európai zöld megállapodás (EU Green Deal) keretében az Európai Bizottság először vizsgálja, hogyan lehetne kezelni a globális erdőirtást a piac szabályozásán keresztül.