Előfizetés

Orbánék balkáni nyomulásáról fog vitázni az EP

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.11.17. 15:25

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP
Plenáris vitát tart az Európai Parlament a magyar kormánypárthoz közeli médiavállalkozások észak-macedóniai és szlovéniai politikai befolyásolási kísérleteiről.
Az EP jövő heti ülésének programjáról csütörtökön születik végső döntés, de minden jel arra mutat, hogy a szocialisták által kezdeményezett eszmecserére sor kerül, akár külön napirendi pontként, akár a médiaszabadságról tervezett általános vita részeként. A nyugat-balkáni sajtóviszonyokba való magyar beavatkozás megtárgyalását négy szocialista EP-képviselő - a holland Piri Kati, a szlovén Tanja Fajon, a horvát Tonino Picula és az osztrák Andreas Schieder - javasolta még az év elején, de a járvány miatt mostanáig nem sikerült napirendre vetetniük. Indítványukat támogatják a liberálisok, a Zöldek és a szélsőbaloldaliak. Írásos előterjesztésükben a kezdeményezők a Necenzurirano nevű szlovén tényfeltáró portálra hivatkoznak, amely részletesen bemutatja, hogy a Fidesz közeli médiavállalkozók hogyan próbálják befolyásolni a két nyugat-balkáni ország politikai viszonyait, milyen anyagi és egyéb támogatást nyújtanak Orbán Viktor barátainak. A kezdeményezők az Európai Bizottságtól várnak felvilágosítást egyebek között arról, hogy mit tesz annak érdekében, hogy a tagállamok ne avatkozzanak be a tagjelölt országok demokratikus folyamataiba. Arra is kíváncsiak, hogy a brüsszeli testület magyarázatot kér-e a magyar kormánytól a történtekre.  A négyek a cikkek alapján bizonyítottnak látják, hogy a magyar machinációk egyik célja volt Zoran Zaev észak-macedón kormányfő megbuktatása a nyáron tartott parlamenti választásokon, ami végülis nem sikerült. Az EP-képviselők felhozzák azt is, hogy a magyar kormányfőhöz közeli cégek a médián keresztül jelentős összegekkel támogatták a szlovén kormány élére kinevezett kinevezett Janez Janšát és pártját. Idézik a Szlovén Újságíró Szövetséget is, amely szerint a magyarok által felvásárolt sajtótermékek lejárató kampányai és éles támadásai veszélyeztetik a médiaszabadságot és a demokráciát. 
“Orbán Viktor nem hagyja abba a beavatkozási kísérleteket. A szlovéniai Planet TV-t nemrégiben megvásárolta a Fideszhez közelálló Vida József érdekeltségébe tartozó TV2 csoport, és az a cél, hogy egyesítsék a Janša-párti és szintén magyar kormányközeli körökhöz került NOVA24TV-vel”

- nyilatkozta a Népszavának Tanja Fajon. “Szlovéniában szigorúan tilos a politikai pártok külföldről történő finanszírozása. Létfontosságú, hogy a tagállamok ne avatkozzanak be más tagállamok vagy tagjelöltek országok demokratikus folyamataiba. Határozott fellépést várunk az Európai Bizottságtól, hogy a jövőben megakadályozza a hasonló próbálkozásokat” - mondta a politikus.

Palkovics visszaadná az OTKA-pályázatok döntési jogát az MTA-nak

B. V.
Publikálás dátuma
2020.11.17. 15:02

Fotó: Béres Márton / Népszava
A kiválósági rendszer 2014 előtt az MTA szervezetén belül működött.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) visszaadná az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) pályázatok bírálati jogosultságát a Magyar Tudományos Akadémiának (MTA) – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az Országgyűlés Kulturális Bizottsága meghallgatásán 2020. november 16-án, Budapesten.    Az ITM honlapján megjelent közleményben hangsúlyozták, hogy az alapkutatások a kutatás-fejlesztés meghatározó részét képezik, megalapozzák és kiegészítik az innováció, az ipari, gazdasági, társadalmi versenyképesség támogatását. Közös cél, hogy a tehetséges magyar kutatók számára átlátható, korrekt, szakmai kritériumokon alapuló támogatási rendszer jöjjön létre Magyarországon. A kiválósági rendszer 2014 előtt az MTA szervezetén belül működött. A döntési mechanizmust az Akadémia korábbi elnöke, Pálinkás József vonta ki az intézmény hatásköréből, és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnökét hatalmazta fel különleges bírálati jogosultsággal. (Azt mi tesszük hozzá, hogy az NKFIH elnöke 2015-től 2018 nyaráig maga Pálinkás József volt.)
– Az innovációs tárca 2018-as megalakulása óta dolgozik azon, hogy visszaadja a döntési jogokat a egyes kollégiumoknak

– hangsúlyozta Palkovics László a bizottsági meghallgatáson.

Az ITM szándékai szerint a szakmai munkát irányító döntéshozó szerv az OTKA Bizottság lenne, amelynek elnöki tisztségét az MTA főtitkára töltené be.
– Olyan konstrukció kidolgozása a cél, amely minden érdekelt fél számára biztosíthatja majd az alapkutatások rendszerének átlátható, eredményes működését

– emelte ki a miniszter.

Ennek érdekében jelenleg is zajlanak az egyeztetések az MTA és az ITM között. Ez azért fontos lépés, mivel épp az OTKA-pályázatok élesítették ki a vitát az MTA és az ITM között, miután idén nyár végén az NKFIH egyes alapkutatási pályázatok esetében a szakértői testületek által felállított rangsort megváltoztatta. Freund Tamás, az Akadémia új elnöke akkor úgy fogalmazott, hogy ennek legkirívóbb eseteként miniszteri döntéssel egy, a testület által utolsónak rangsorolt pályázat is támogatást kapott. A történtek miatt jelentette be lemondását a korábbi OTKA egyik kollégiumának elnöke, Acsády László akadémikus. Az OTKA-pályázatok visszavételét egyébként Freund Tamás is célként jelölte meg. Októberben azt nyilatkozta, hogy belátható közelségben van, hogy az OTKA és a Lendület is visszakerüljön az Akadémia alá.

Jogsértően hagyta randalírozni a rendőrség Budaházy bandáját az Aurórában

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.17. 14:41
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A döntés legfeljebb erkölcsi elégtétel, a provokátorok már akkor elérték céljukat.
Mint ahogy lapunk is beszámolt róla, tavaly ősszel nagyjából 15 szélsőjobboldali társával együtt jelent meg Budaházy György a budapesti Auróra szórakozóhelyen, hogy ott - szokásukhoz híven - provokációval lehetetlenítsenek el egy zárt körű filmvetítést. A rendőrség pedig lényegében tétlenül nézte az eseményeket. 
Most azonban a Fővárosi Törvényszék jogerős ítéletben helyt adott a Labrisz Leszbikus Egyesület, Magyar LMBT Szövetség és az Auróra Közösségi Házat működtető Marom Klub Kft., valamint nyolc magánszemély rendőrség elleni panaszának.

Mint a a Magyar LMBT Szövetség tájékoztatásából kiderült, a hatósági téblábolásának is köszönhetően a huzakodás jó három órán át tartott, a rendezvény meghiúsult, és aznap néhány órára az Aurórának is be kellett zárnia, vagyis a homofób provokátorok elérték céljukat. Az intézkedés miatt hiába fordultak panasszal a VIII. kerületi rendőrséghez, azt lesöpörték, mivel kiderült, hogy utólag szabálysértési eljárást indítottak Budaházyék ellen magánterületen hozzájárulás nélküli gyülekezés miatt. Ezt követően megtámadták az elsőfokú panaszhatározatot, de azt fenntartották első-és másodfokon is, így került az ügy a Fővárosi Törvényszék elé. A bíróság szinte minden fontos kérdésben a szervezőknek és a sértetteknek adott igazat.
Az ítélet kimondja, hogy a rendőröknek haladéktalanul intézkedniük kellett volna, indokolatlan volt 20 perces kinti várakozásuk az akció parancsnokára.

„A felvételeken látszik, hogy a rendezvény megzavarói azért maradhattak a helyszínen és folytathatták a jelenlévők zaklatását, mert a rendőrök nem intézkedtek erélyesen a távozásuk iránt, hanem hagyták, hogy folytatódjon a kéretlen agitációjuk és vitázásuk. Ebből következően órákig húzódott az a szabálysértési helyzet, melyet a rendőröknek […] kötelességük lett volna haladéktalanul megszakítani” – olvasható a bírósági ítéletben. 
"A Fővárosi Törvényszék jogerős ítélete fontos nem csak a tavaly szeptemberi homofób támadás áldozatainak, de a hazai LMBT-közösség tagjainak is. Emellett egyértelmű eligazítást ad a magyar államnak és szerveinek, mit is kell tenniük, ha meleg, leszbikus, biszexuális és transznemű embereket ér támadás."

- értékelte a döntést a Magyar LMBT Szövetség.