A változtatás szerint az eddigi 27 helyett egy pártnak 50 egyéni választókerületben kell jelöltet állítania a 106-ból ahhoz, hogy országos listát állíthasson. Ezzel szűkülnek az ellenzék manőverezési lehetőségei a listaállítás szempontjából. A kormány nevében felszólaló Völner Pál igazságügyi államtitkár szerint a változtatást a korábbi választások tapasztalatai indokolják és ezek során az ellenzék észrevételeit is figyelembe vették. A javaslat új eleme, hogy ha egy-egy szavazókörbe sokan jelentkeznek át, akkor ott a választást lebonyolító bizottságot is kiegészíthetik a szavazás gyorsabb lebonyolítása érdekében, így egyszerre több – akár 10-20 helyiségben – lehet szavaztatni. Erre a 2018-as tapasztalatok alapján kerül sor, amikor Budapesten néhány helyen késő éjszakába nyúlóan tartott a parlamenti választás.
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt európai bírósági beadványa nyomán pedig a jövőben nem fogja sérteni a választás titkosságát, ha a választópolgár lefényképezi a szavazólapját és azt nyilvánosságra hozza. (A KDNP korábban még ki akarta léptetni az országot a bíróság fennhatósága alól.)
Hende Csaba a Fidesz vezérszónoka azt mondta, a magyar választójogi szabályozás mindig alkalmazkodik az aktuális körülményekhez és igényekhez – ez indokolja a módosítást, a javaslat időzítése pedig semmilyen összefüggésben nem áll kapcsolatban a veszélyhelyzet két héttel ezelőtti kihirdetésével. Hende maga is kitért az ellenzéki kifogásokra, és felidézte, hogy az ellenzéki pártok maguk jelentették be pár napja, hogy „egy közös listát állítanak” – ez ugyanakkor nem igaz, a bejelentés 106 közös jelöltről és egy közös ellenzéki miniszterelnök-jelöltről szólt.
Gyüre Csaba (Jobbik) szerint álságos az ellenzék észrevételeire hivatkozni, amikor a változtatásokat nem is kérték, ráadásul korábban minden javaslatukat lesöpörték az asztalról minden témában. A választások pedig már régen nem egyenlő feltételekkel folynak, elég csak a buszoztatott határon túliakra vagy azokra a közmunkásokra gondolni, akiknek be kell mutatni a lefényképezett szavazólapjukat, hogy a jövőben is kapjanak közmunkát. A politikus szerint a kormány célja, hogy „vagy Orbán, vagy Gyurcsány” kérdésre redukálja a magyarok választási lehetőségét. Az 50-re emelt országos listaállítási limit pedig akár alkotmányellenesen magas indulási küszöböt is jelenthet, amely kizárja, hogy regionális érdekek is országgyűlési képviseletet kapjanak. A Jobbik képviselője úgy véli, így hiába van néhány valóban pozitív, a választás gyorsabb, hatékonyabb lebonyolítását célzó elem, összességében a törvénytervezet elfogadhatatlan.
Vejkey Imre (KDNP) az igazságügyi bizottság elnöke azt mondta, csak a kamupártok ellenezhetik a törvényjavaslatot. Az ellenzéki pártok pedig akár egy, akár két listán is indulhatnak majd.
Harangozó Tamás az MSZP vezérszónoka szintén a törvény időzítését kérte számon. Múlt hét kedden „milliók várták, hogy megtudják, milyen sors vár rájuk” a bejelentett korlátozások miatt, amiről a részletes szabályozás csak jóval később jelent meg, de éjfél előtt egy perccel a választási törvény módosítását csak be tudta nyújtani a kormány. - Ezzel a „jó” választási törvénnyel hány magyar ember életét és megélhetését kívánják megmenteni? - tette fel a kérdést. A képviselő szerint ugyanakkor mulasztásos alkotmánysértésben van a Fidesz és a kormány, mert demográfiai okok miatt több választókerület határát módosítani kellene és a plakátolás szabályainak változtatását is előírta az AB (mert a szekszárdi fideszes polgármester visszaélt a jogszabállyal), de ezekkel nem foglalkozik ez a törvény. A Nemzeti Választási Iroda korábbi javaslataiból, amire most a kormány hivatkozik, egy betű nincs ebben a tervezetben – hangsúlyozta a szocialista képviselő, aki a határon túli levélszavazatokkal való visszaélés lehetőségének kiszűrését hozta fel például, amely szintén hiányzik a kormány javaslatából.
A határon túli levélszavazatokkal kapcsolatos csalások lehetősége még tágabbra nyílik, mivel a jövőben ezeket a szavazólapokat már zárt borítékba sem kell majd postázni, így ezeket nagyon könnyen lehet majd manipulálni. A népszavazások kiírását pedig csak gátolni fogja, hogy a kezdeményezések elbírálásának határidejét 30-ról 60 napra emelték. Harangozó Tamás szerint álságos, hogy a kamupártokkal szembeni fellépés a kormány indoka, hiszen a vírustagadó gyógyszerész, Gödény György 13 büntetőeljárással a háta mögött még mindig nem számolt el azzal a 153 millió forint kampánytámogatással, amit 2018-ban egy kamupárt élén felvett és most szabadon szónokolhat a járványügyi intézkedések ellen.
A DK vezérszónoka, Arató Gergely szintén azzal kezdte, hogy a kormány nem a járvány miatt bajba jutottakkal foglalkozik, hanem azzal, hogy megpróbálja bebetonozni hatalmát. A képviselő szerint hazug módon hivatkozik az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéletére a kormány, mert nem a fényképezésről, hanem ennek nyilvánosságra hozásáról volt szó, Európa legtöbb országában tilos a szavazólapot lefényképezni, mert ez a választási csalásokat segíti elő. - Nem arra van szükség, hogy legálissá tegyék a csalást, hanem, hogy beszüntessék – mondta. A határon túlik levélszavazatainak érvényessé tétele boríték nélkül nem jogot biztosít az érintetteknek, hanem éppen ellenkezőleg, megkönnyíti a nevükben elkövetett csalásokat. Ráadásul a határon túliak választási névjegyzéke nem is nyilvános. - Ha meg akarják szüntetni a kamupártokat, ne szervezzék meg őket – mondta, felidézve, hogy a VII. És a XIV. kerületben is a Fidesz listáján szereplő nevek kerültek rá kamupártok listájára.
Keresztes László Lóránt az LMP frakcióvezetője is szégyennek és gyalázatnak minősítette, hogy egy ilyen törvényről ilyen helyzetben kell vitatkozniuk, ráadásul a kormány hazudott a törvény beterjesztésével és indoklásával is, mert egy éve tagadták, hogy bármilyen változtatásra készülnek, mondván, a hatályos jogszabályok beváltak. A képviselő szerint „Hende Csaba álhírgyáros lett”, mert valótlanságot állított a közös ellenzéki listával kapcsolatban, de még ha így lenne, akkor is annak beismerése lenne csak, hogy a Fidesz aktuálpolitikai érdekből nyúl egy ilyen fontos törvényhez. Majd arra kérte a kormány képviselőjét, válaszoljon egyértelműen: módosítanak-e még a most megismert törvényjavaslaton.
Szabó Tímea (Párbeszéd) szintén a törvény időzítését kifogásolta. A Párbeszéd képviselője azt mondta, a törvényhez az utolsó pillanatban majd benyújt a Fidesz egy olyan módosító indítványt, amely megszüntet egy (az ellenzék által biztosan nyerhető) választókörzetet és helyette Pest megyében hoznak létre egy másikat, amit a kormánypárt simán nyerhet; elrendelik, hogy a közös listán induló pártok csak egy frakcióban ülhetnek majd és megvonják az ellenzéki pártok támogatását. De ha esetleg azt is meglépik a kormányoldalon, hogy közös lista nem indulhat, akkor ahhoz az EU-nak is lesz egy-két szava, és akkor "önök egyedül fognak indulni a 2022-es választáson" - mondta a kormánypártoknak.
