Kavarodást okozott a kormány új rendelete a „veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról”. Egyáltalán nem meglepő, hogy a rendelet címe és az abban szereplő határidő alapján több portál is arra a következtetésre jutott: a kormány február 8-áig meghosszabbította a veszélyhelyzeti korlátozásokat.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ éles hangvételű közleményben reagált, és egyenesen azzal vádolta a szóban forgó híroldalakat, hogy „alaptalanul rémhírt terjesztenek”, „szándékosan hazugságot állítanak”. A jelenleg hatályban lévő korlátozó intézkedéseket ugyanis nem hosszabbította meg a kormány, azokat december 11-ig kell alkalmazni. A kormány a veszélyhelyzetet hosszabbította meg az Országgyűlés döntése alapján február 8-áig – állt a közleményben.
A helyzet azonban nem ennyire egyszerű.
Az alaptörvény szerint – nyilatkozta lapunknak Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke – a veszélyhelyzetet a kormány hirdeti ki és vonja vissza saját hatáskörében. Sem a kihirdetéshez, sem a visszavonáshoz nem kell parlamenti jóváhagyás, és időben sincs korlátozva, hogy a veszélyhelyzet meddig állhat fent. Így annak meghosszabbítására sincs szükség: ellentétben azzal, amit a Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye állít.
Meghosszabbításra és parlamenti jóváhagyásra a veszélyhelyzetben hozott egyes rendeletek esetében van szükség – hívta fel a figyelmet Kádár András Kristóf –, ezek ugyanis 15 nap után hatályukat vesztik. Kivéve, ha az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt azok meghosszabbítására és ezzel a lehetőséggel a kormány él.
A második „felhatalmazási törvénnyel” az Országgyűlés ezt a felhatalmazást megadta, lehetővé tette, hogy a kormány a veszélyhelyzeti rendeletek hatályát 15 napon túl, de legfeljebb a felhatalmazási törvény hatályvesztéséig, azaz február 8-áig meghosszabbítsa – emlékeztetett Kádár András Kristóf. A kormány mostani rendelete erre szolgál: 15 napon túli időre hosszabbítja meg a veszélyhelyzeti rendeleteket, köztük azt a november 10-én kihirdetett rendeletet is, amely a kijárási, oktatási, boltnyitvatartási és egyéb korlátozásokat tartalmazza.
A félreértést az okozza – folytatta Kádár András Kristóf –, hogy az említett november 10-ei rendelet 28. paragrafusa tartalmaz egy időhatárt, amely szerint a rendeletben foglalt intézkedések (például az üzletek nyitvatartásának korlátozása, a rendezvények tilalma, középfokú oktatási intézmények bezárása) csak december 11-éig alkalmazhatók. A mostani rendelet formálisan valóban meghosszabbította az összes korlátozás hatályát február 8-ig, de egyúttal meghosszabbította a 28. paragrafusban foglalt korlátozás hatályát is, ezért az továbbra is érvényben marad és a november 10-ei rendeletben foglalt korlátozások továbbra is csak december 11-éig alkalmazhatók.
Ez egy rendkívül körülményes jogalkotási megoldás, nem csoda, hogy annak tartalmát egyes újságírók félreértették – jegyezte meg a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, utalva a rendelet címére, amely a rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról szól.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ jobban tette volna, ha ahelyett, hogy rémhírterjesztést és hazugságot kiált, inkább elnézést kér a félreérthető kodifikációért, megpróbálja közérthetően elmagyarázni a helyzetet, és főleg nem állítja valótlanul, hogy a rendelet a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szól – hangsúlyozta Kádár András Kristóf. Hiszen – ismételte meg – a veszélyhelyzetet nem kell meghosszabbítani, az alaptörvény alapján az mindaddig fennáll, amíg a kormány vissza nem vonja.
Mindennek tükrében kérdést küldtünk a Miniszterelnökségnek, a Miniszterelnöki Kabinetirodának és a kormányfő sajtófőnökének. A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleményére hivatkozva szerettük volna megtudni, mi indokolta, hogy a kormány külön rendeletet hozzon a veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Az általunk kért szerda délutáni határidőig egyik helyről sem kaptunk választ.
