Előfizetés

Szlovákia nem viccel, karácsony előtt megint letesztelnek mindenkit

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.19. 15:05

Fotó: VLADIMIR SIMICEK / AFP
A jelek szerint bejött az első fordulós, egész országra kiterjedő program.
Az erről szóló döntést Igor Matovic szlovák miniszterelnök Pozsonyban, a kormány csütörtöki ülése után jelentette be.       Az MTI szerint Matovic - akinek bejelentését a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte - egyelőre nem árult el részleteket az egész lakosságot érintő tesztelés újabb, immár harmadik fordulójáról vagy annak időpontjáról. Annyit azonban elárult, hogy a kormányülésen egy miniszter sem ellenezte a tesztelés újabb fordulóját, holott annak már megvalósított - és a kormány által sikeresnek minősített - előző köreiről megoszlik a szakértők és a lakosság véleménye is. Ez utóbbit az mutatja, hogy kedden több szlovákiai városban és több pozsonyi helyszínen is sokezres tüntetéseket tartottak a kormány és járványintézkedései ellen.  
Igor Matovic a koronavírus-tesztelés újabb fordulóját azzal indokolta, hogy a járványügyi szakemberek és a kormány központi válságstábja úgy értékelte a tesztelés előző fordulóit, hogy segítségükkel sikerült visszaszorítani a fertőzöttek számának emelkedését.

Szlovákiában október végén és november elején már tartottak egy-egy, az egész lakosságot érintő koronavírus-tesztelést, úgynevezett antigén tesztek felhasználásával, a most következő hétvégén pedig regionális szinten, csaknem ötszáz településen folytatják a tesztelést. Az egész lakosságot érintő tesztelés elvben önkéntes volt, de azokra a személyekre, akik nem vettek részt rajta, hetekig kijárási korlátozások vonatkoztak. Az 5 és fél millió lakosú Szlovákiában a tesztelés első fordulójában hivatalos adatok szerint mintegy hárommillióan, a másodikban valamivel több mint kétmillióan vettek részt. A fertőzöttek aránya a két koronavírus-tesztelés között a kormány által közzétett adatok szerint 58 százalékos csökkenést mutatott -  írja beszámolójában a magyar állami hírügynökség.

Soros György is megszólalt Orbánék vétójával kapcsolatban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.19. 11:34

Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
A kormány fő ellenségének kikiáltott üzletember gondosan kimunkált kleptokráciaként" jellemezte az Orbán-rendszert.
Publicisztikát tett közzé a Project Syndicate oldalán Soros György abból az apropóból, hogy a magyar és a lengyel kormány megvétózza az uniós költségvetést. Úgy véli, a két ország annak ellenére blokkolja az elfogadást, hogy ők lennének a legnagyobb nyertesei, mind a büdzsének, mind a helyreállítási alapnak. Soros György szerint ha a lengyel és a magyar vétó miatt el is bukik az EU költségvetési tervezete, akkor az év végén lejáró költségvetés él tovább, kiegészítve azzal, hogy a jogállamisági szabályok megsértői nem juthatnak támogatáshoz. Orbán Viktor kormányát az üzletember "gondosan kimunkált kleptokráciaként" írta le. 
"Nehéz megbecsülni az összeget, amivel családját és barátait gazdagította."

Az állami vagyon közvetetten az Orbánék irányítása alatt álló magánalapítványokba tereléséről megjegyzi, hogy ezek alaptörvénybe emelésével a kormány garantálta, hogy csak kétharmados többséggel lehet ezt a vagyont visszavenni. Soros emellett azt is lopásnak tartja, hogy a hatalom közeli és megdézsmált pénzeken vettek 16 ezer lélegeztetőgépet, többet, mint ahány intenzív ágy van és amennyit kezelni tudnak a kórházi dolgozók. "Az EU nem engedheti meg magának a kompromisszumot a jogállamisági záradék ügyében. Hogy hogyan reagál az Orbán és Kaczynski jelentette kihívásra, az meghatározza, hogy képes lesz-e az értékeihez hű nyitott társadalomként túlélni" - zárta cikkét Soros.

Lapszerkesztőként lép fel a francia elnök

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.19. 09:00

Fotó: FRANCOIS MORI / AFP
Emmanuel Macron úgy érzi, nem értik meg. Az iszlám szeparatizmussal szembeni harcát nem úgy interpretálja a világ sok vezető médiuma, ahogy remélte.
 A francia elnök rossznéven vette, hogy míg 2015-ban és 2016-ban, amikor sok tucat ember életét kioltó merényleteket követtek el iszlám szélsőségesek Franciaországban, egyértelműen Párizs mellé állt a világ, most nem tapasztal hasonló szolidaritást, jóllehet az utóbbi két hónapban több brutális, iszlamista hátterű támadás is történt hazájában. Az amerikai lapok nincsenek meggyőződve arról, hogy Macron az „iszlám szeparatizmussal” szembeni intézkedéseivel nem épp az ellenkező hatást éri-e el. Macron rendkívül tájékozott a külföldi sajtót illetően, minden reggelét azzal kezdi, hogy alaposan átolvassa a számára az aznapi angol nyelvű lapokból készült összefoglalókat. Szokatlan azonban az, hogy egy francia elnök nemhogy hangot ad elégedetlenségének azzal kapcsolatban, hogyan tálalják külföldön egyes lépéseit, személyesen jelzi is ezt az adott lap szerkesztőségénél. A New York Times publicisztikai rovatának vezetője, Ben Smith néhány napja szinte szenvtelenül adta hírül, Macron felhívta az Elysée-palotából, hogy kifejezze komoly egyet nem értését. Az amerikai rovatvezető úgy számolt be a nem éppen mindennapos eseményről, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lett volna. A francia elnök haragját az is kiválthatta, hogy több szolidaritást várt volna el a lapoktól, miközben Törökország, Pakisztán, Banglades, illetve egyes arab országok üzlethálózatai bojkottra szólítottak fel a francia termékekkel szemben. Macron ugyanis a brutális kegyetlenséggel meggyilkolt tanár, Samuel Paty búcsúztatásán kiállt a véleménynyilvánítás szabadsága, így a Mohamed-karikatúrák közlése mellett. A Financial Times és a Washington Post tálalása sem nyerte el a francia elnök tetszését. Előbbi lap ugyanis azt állapította meg, hogy „az iszlám szeparatizmussal szembeni küzdelem még jobban megosztja Franciaországot”. Utóbbi pedig megállapította, „ahelyett Hogy Franciaország a rasszizmus ellen lépne fel, az iszlámot akarja megreformálni”. Macron elnököt láthatóan igen érzékenyen érintik ezek a cikkek. Ezt jelzi, hogy már november 5-én levelet írt a Financial Times szerkesztőségének, amelyben azt közölte, „Franciaország az iszlám szeparatizmus ellen van és semmi esetre sem az iszlám ellen”. Hozzáette, „263 embert öltek meg országunkban, rendőröket, katonákat, újságírókat, karikaturistákat, rendes polgárokat”. Mint fogalmazott, a radikális iszlamisták háborút hirdettek Franciaország ellen és erőszakosan terjesztik ideológiájukat. „Látogassanak el egyszer egy olyan negyedbe, amelyben három vagy négy éves kislányoknak az egész testüket elfedő ruhában kell lenniük, a fiúktól, a francia értékektől teljesen elkülönítve nőnek fel és a társadalom gyűlöletével kell megküzdeniük” – folytatta. „Mindezekre mondjuk azt: ne az országunkban tegyék!”. Az elnöki fellépés meg is tette a hatását, a Financial Times portáljáról levették az általa bírált anyagot. Macron aktivitása ráadásul más portálokat is öncenzúrára késztetett. A Politico az Elysée-palota fellépése nélkül is eltávolította oldaláról a francia iszlámkutató, Farhad Khosrokhavar elemzését, aki azt állította, hogy a szekuláris állam iránti túlzott törekvés miatt vált Franciaország iszlám szélsőségesen célpontjává. Az AP hírügynökség is törölte egy kritikus Tweetjét. Párizs 2004-ben tiltotta be a fejkendő viselését az állami iskolákban, a szekularizmus jegyében. Franciaország úgy érzi, a világ nem érti meg ezt a küzdelmét és a kialakult vitában a hozzászólók nem az áldozatok, hanem az elkövetők érdekeit tartják szem előtt. Párizs például azt is nehezményezi, hogy a Mohamed-karikatúrát bemutató tanár megölése után több lapban az iszlamisták elleni razziákat emelték ki, a szélsőségesek általi fenyegetést csak második helyen említették. Macron valószínűleg azt is a szívére vette, hogy a liberális kanadai kormányfő, Justin Trudeau a Paty elleni gyilkosság után kiállt ugyan a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, de megjegyezte: ennek is megvannak a maga határai. A francia kormány elkészítette a szélsőségesekkel szembeni tervezetét, amely 57 cikkelyből áll. Címéből eltávolították a „szeparatizmus” és a „szekularizmus” kifejezéseket – írta a Le Figaro. A tervezetet december 9-én mutatják be. Az időzítés nem véletlen, a párizsi képviselőház 1905-ben ezen a napon fogadta el az állam és az egyház szétválasztására vonatkozó törvényt.