A Filmio névre keresztelt szolgáltatás jelenleg mintegy kétszázhúsz magyar filmet kínál a mozgókép szerelmeseinek. Ez nem túl sok, ám Káel Csaba azzal a mentéssel adott további hangsúlyt bejelentésének, hogy a csaknem százhúsz éves mozgóképes kincs most végre közkinccsé válik – előfizetési díj ellenében. Persze, nem rögtön az egész, a november 19-i nyitónapon, még csak – nevezzük úgy – az alapcsomagot kapjuk, a kínálat folyamatosan bővül majd. Remélhetőleg a technikai lehetőségek is, mert csak magyarországi ip címről működik és a streaming szolgáltatáshoz jelenleg csak böngészőn keresztül lehet kapcsolódni, nincsenek applikációk, ami 2020-ban igazán alap lenne.
A létrehozók üzenete szerint minden jóra lehet számítani: az elmúlt években felújított klasszikusok mellett új egészestés produkciók is lesznek, a kormánybiztos szavai szerint „közvetlenül” a mozis premier után, így aki a nagyvásznon nem látja az adott művet, online pótolhatja. Persze, ha majd lesznek újra mozik és bemutatók, de hogy a kormánybiztos szavait idézzem, a covid most segít abban, hogy megkóstoljuk a Filmio-élményt. Illetve lesznek majd sorozatok, dokumentumfilmek és animációk is. Káel szerint nagyképűség lenne a Netflix-hez hasonlítani magukat, de ez tényleg olyan, mint az amerikai streamingszolgáltató. „A magyar Netflix” – miért is volna baj, hogy beugrik a Bacsó Péter rendezte A tanú, elvégre témába vág.
A Filmio indulása valóban filmtörténeti esemény – tette hozzá Lajos Tamás producer, aki szerint különösen üdvözlendő, hogy tévés produkciók és jelentős dokumentumfilmes alkotásaink is helyet kapnak majd a platformon. Ahogy fogalmazott, vége annak a világnak, hogy valami elkészül, lemegy néhányszor egy-egy csatornán és aztán mindenki elfelejti. Káel Csaba szerint épp forgalmazási forradalom zajlik, világszerte jó pár film már elkerüli a mozit, és streaming csatornán debütál. A Filmióra azért is szükség van, mert Magyarországon nagyon kevés a mozi és ezért nem tudnak minden magyar filmet moziban bemutatni. Szavai szerint szolgáltatásuk nem archívum, hanem a jövő.
A Gyárfás Dorka, a sajtóesemény moderátora által feltett kérdésre, hogy mit szólnak ehhez a játékfilmes alkotók, a kormánybiztos megerősítette, hogy „velük van a legtöbb baj”, a többi műfaj alkotói örülnek a lehetőségnek. Nem kell ragaszkodni a mozihoz – üzente. A "csak a mozi a fontos" személetet adták át neki is annak idején a Színház és Filmművészeti Főiskolán (ma már Egyetem) és ezen ideje mindenkinek túllépni. Hovatovább, a nyolcvanas évek magyar filmjei a mérvadóak, mivel akkor még a saját történeteinket filmesítettük meg, nem valamiféle hollywoodi stílust honosítottunk meg, mint az elmúlt években. Gyárfás Dorka kérdésére, hogy nem szeretné-e a Filmio felületén látni mondjuk az SZFE-n készült diák és vizsgafilmeket, Káel elárulta: jelenleg tárgyal az egyetemmel a teljes archívum átvételéről.
Lapunk kérdésre, jelesül, hogy Budapesten mikor lesz végre cinematheque jellegű mozi, azaz filmmúzeum (az Örökmozgót 2015 zárta be a MaNDA), hogy a filmkincsünket olykor moziban, az alkotók által elképzelt minősgében láthassuk, Káel Csaba úgy reagált: létkérdés, hogy legyen ilyen intézmény. Hozzátéve, az ügyön dolgoztak már az elődei, Andy Vajna kormánybiztos és Havas Ágnes a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatója is, és ezt a folyamatot ő tovább viszi. Sőt, bejelentette, hogy tervezi egy nagyköltségvetésű budapesti filmfesztivál létrehozását is.
