Előfizetés

Olyan mint a Netflix, csak magyar

Csákvári Géza
Publikálás dátuma
2020.11.20. 10:30

Fotó: LAOKOON FILMGROUP / AFP
Az év legnagyobb filmes bejelentésének, kultúrtörténeti pillanatnak tarja Káel Csaba filmügyi kormánybiztos, hogy az általa dirigált Nemzeti filmintézet elindította a saját streaming szolgáltatását. A szándék nemes, a projekt azonban még erősen gyerekcipőben jár.
A Filmio névre keresztelt szolgáltatás jelenleg mintegy kétszázhúsz magyar filmet kínál a mozgókép szerelmeseinek. Ez nem túl sok, ám Káel Csaba azzal a mentéssel adott további hangsúlyt bejelentésének, hogy a csaknem százhúsz éves mozgóképes kincs most végre közkinccsé válik – előfizetési díj ellenében. Persze, nem rögtön az egész, a november 19-i nyitónapon, még csak – nevezzük úgy – az alapcsomagot kapjuk, a kínálat folyamatosan bővül majd. Remélhetőleg a technikai lehetőségek is, mert csak magyarországi ip címről működik és a streaming szolgáltatáshoz jelenleg csak böngészőn keresztül lehet kapcsolódni, nincsenek applikációk, ami 2020-ban igazán alap lenne. A létrehozók üzenete szerint minden jóra lehet számítani: az elmúlt években felújított klasszikusok mellett új egészestés produkciók is lesznek, a kormánybiztos szavai szerint „közvetlenül” a mozis premier után, így aki a nagyvásznon nem látja az adott művet, online pótolhatja. Persze, ha majd lesznek újra mozik és bemutatók, de hogy a kormánybiztos szavait idézzem, a covid most segít abban, hogy megkóstoljuk a Filmio-élményt. Illetve lesznek majd sorozatok, dokumentumfilmek és animációk is. Káel szerint nagyképűség lenne a Netflix-hez hasonlítani magukat, de ez tényleg olyan, mint az amerikai streamingszolgáltató. „A magyar Netflix” – miért is volna baj, hogy beugrik a Bacsó Péter rendezte A tanú, elvégre témába vág. A Filmio indulása valóban filmtörténeti esemény – tette hozzá Lajos Tamás producer, aki szerint különösen üdvözlendő, hogy tévés produkciók és jelentős dokumentumfilmes alkotásaink is helyet kapnak majd a platformon. Ahogy fogalmazott, vége annak a világnak, hogy valami elkészül, lemegy néhányszor egy-egy csatornán és aztán mindenki elfelejti. Káel Csaba szerint épp forgalmazási forradalom zajlik, világszerte jó pár film már elkerüli a mozit, és streaming csatornán debütál. A Filmióra azért is szükség van, mert Magyarországon nagyon kevés a mozi és ezért nem tudnak minden magyar filmet moziban bemutatni. Szavai szerint szolgáltatásuk nem archívum, hanem a jövő.    A Gyárfás Dorka, a sajtóesemény moderátora által feltett kérdésre, hogy mit szólnak ehhez a játékfilmes alkotók, a kormánybiztos megerősítette, hogy „velük van a legtöbb baj”, a többi műfaj alkotói örülnek a lehetőségnek. Nem kell ragaszkodni a mozihoz – üzente. A "csak a mozi a fontos" személetet adták át neki is annak idején a Színház és Filmművészeti Főiskolán (ma már Egyetem) és ezen ideje mindenkinek túllépni. Hovatovább, a nyolcvanas évek magyar filmjei a mérvadóak, mivel akkor még a saját történeteinket filmesítettük meg, nem valamiféle hollywoodi stílust honosítottunk meg, mint az elmúlt években. Gyárfás Dorka kérdésére, hogy nem szeretné-e a Filmio felületén látni mondjuk az SZFE-n készült diák és vizsgafilmeket, Káel elárulta: jelenleg tárgyal az egyetemmel a teljes archívum átvételéről. Lapunk kérdésre, jelesül, hogy Budapesten mikor lesz végre cinematheque jellegű mozi, azaz filmmúzeum (az Örökmozgót 2015 zárta be a MaNDA), hogy a filmkincsünket olykor moziban, az alkotók által elképzelt minősgében láthassuk, Káel Csaba úgy reagált: létkérdés, hogy legyen ilyen intézmény. Hozzátéve, az ügyön dolgoztak már az elődei, Andy Vajna kormánybiztos és Havas Ágnes a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatója is, és ezt a folyamatot ő tovább viszi. Sőt, bejelentette, hogy tervezi egy nagyköltségvetésű budapesti filmfesztivál létrehozását is.

Versenyhelyzetben

Egyre nagyobb szerep jut a nemzetközi streaming-szolgáltatóknál a magyar  tartalmaknak. A Netflix-nél és az HBO GO-nál jelenleg 50-50, a Cinegonál 28 magyar produkció közül válogathatnak az előfizetők. A népszerűségüket igazolja, hogy ezeken a platformokon számos magyar film – legutóbb az Akik maradtak a Netflix-en, a Drakulics elvtárs az HBO GO-n, a Napszállta a fesztiválkedvencekre fókuszáló Cinego-n – bekerült a legnézettebb alkotások aktuális listájára.

Kultúra karanténban otthon

H. K.
Publikálás dátuma
2020.11.20. 10:10

Fotó: BUDAPESTI FILHARMÓNIAI TÁRSASÁG
A kijárási korlátozások és a rendezvénystop napjaira otthonról elérhető kulturális programokat ajánlunk ezen a hasábon.

Az első magyar zenekar

Erkel Ferenc hozta létre az első magyar hivatásos szimfonikus együttest: a Budapesti Filharmóniai Társaságot. A zenekar első koncertje 1853. november 20-án volt. A Müpába tervezett születésnapi koncert a járvány miatt elmarad, az ünneplés azonban nem. Különös hangulatú művészfilmet készítettek, amely a zenekari összjáték és az együttes tagjai személyiségének összefüggését boncolgatja. A Tuza Norbert rendezte Egyéniségek összhangban 1853 óta című alkotás ma debütál a YouTube-on.   

Textúra

 Székely Kriszta rendezői koncepciója szerint az idei Textúrán múzeumi dolgozók bőrébe bújva mutatkoznak meg az irodalmi alkotások és a múzeum műtárgyai. Az előadás betekintést ad az intézményben dolgozók mindennapjaiba, személyes történeteikbe és gondolataikba. Írók: Balla Zsófia, Berta Ádám, Harag Anita, Háy János, Lövétei Lázár László, Száraz Miklós György, Szécsi Noémi, Terék Anna, színészek: Czakó Julianna, Dankó István, Jordán Adél, Keresztes Tamás, Péterfy Bori, Szabó Zoltán, Tasnádi Bence, Vizi Dávid. A Szépművészeti Múzeum két órás Textúra streamje mától bármikor letölthető. 19.30. https://www.szepmuveszeti.hu/textura-stream/, eszinhaz.hu

Párizs 120 éve

 Klasszikus dokumentumfilmet mutatnak be a budapesti Francia Intézet A dokumentumfilmek hónapja 2020. rendezvényén. A Párizs 1900 című alkotás 1900. és 1914. közötti levéltári dokumentumok és filmrészletek segítségével nyújt bepillantást a nagyvilági életbe, a politikába, a művészet világába. Nicole Vedres és Pierre Braunberger filmje feltárja azt az ellentmondásos kort, amikor megfért egymás mellett a Belle Époque hangulata és a vészjósló készülődés az Első Világháborúra. A mű ingyenesen regisztráció nélkül nézhető, angol felirattal.  

Darvas Iván emlékezete – az élő emberből formált műalkotás

Forgács Iván
Publikálás dátuma
2020.11.20. 10:00

A színész és szabad polgár: válogatás az MTVA Archívumában.
Idén lenne 95 éves Darvas Iván. A magyar kultúra egyik nagy színésze, élő emberből formálódott műalkotása. Akinek alakját, társaiéhoz, és minden egyéb klasszikus műremekhez hasonlóan lexikonokba, tankönyvekbe, emlékezésekbe zárja majd a lassú feledés. Mondhatjuk persze, hogy filmjei, színházi alakításainak felvételei őrzik művészetét. De kinek, ha saját közönségének nemzedékei is kihalnak? Hány embernek van kedve és ideje belépni egy eltemetett korba némi öröknek érezhető poézisért? De mindig akad belőlük, és Darvas kedvelői közül is élnek még épp elegen. Indulás hát az MTVA Archívum online oldalára, ahol 35 tévés produkciót láthatunk a színész szereplésével! Vannak köztük klasszikus és nem klasszikus adaptációk, történelmi és kortárs drámák, vígjátékok meg különféle bohóságok. Filmes szempontból talán csak egy nevezhető jelentős munkának, de a színészek nagypályás játékteret kapnak, amelyen szabadon szőhetik akcióikat. Darvas teljes eszköztárát, színészegyéniségének szinte összes tónusát elénk tárja a bő válogatás. Mit is szerettünk Darvas Ivánban? Jóképű, vonzó férfi volt, mégis, leginkább talán a modora varázsolt el. Ha úgy tetszik, modoros színész volt. Stílusát hangsúlyos, kicsit mesterkélt, könnyen utánozható elemek jellemezték. Amit főleg sajátos prozódiájában lehetett tetten érni. Megnyomta, kicsit kitartotta a hangsúlyos szótagokat, elhúzta a hosszú magánhangzókat, váratlan ritmus- és hangtónus-váltásokkal hol pörgette, hol kiemelten szótagolta a szavakat. Mindez mégis varázslatosan őszinte hatást keltett, távol esett a ripacskodó modorosságtól. Szervesen kapcsolódott egy szarkasztikus kifinomultság társasági páncélja mögé húzódó, visszafogottan intelligens, szemlélődő, mélyen érzékeny karakterhez. És mindig jelentése volt, melyik réteg kerül előtérbe, és melyik marad lefojtva. Az ötvenes évek közepén készült filmek, A 9-es kórterem vagy a Gázolás Darvas Ivánja még egy csendes, kulturált, empatikus értelmiségi, akinek talán élete első komoly döntéseit kell meghoznia. Játékstílusa szinte eszköztelen. A fent említett modor a hatvanas években alakul ki. Tekinthetjük az 1956-os szerepvállalás miatti börtön, több éves mellőzöttség következményének vagy/és a középkor reflektív érettségének. A lényeg, hogy Darvas színészegyéniségében fölerősödik a rejtőzködés. A folyamatosan bölcselkedő, hol szarkasztikus, hol cinikus, de mindig távolságot tartó társasági viselkedés az őszinteség sóhajaival. Nem csupán anyja származása, kulturális hatása miatt találtak rá klasszikus orosz szerepek. A tehetetlenségben vergődő, az életre életet játszva legyintő, felvilágosult szellemű figurák. Döbbenetes, mennyire érezte dinamikájukat, aminek emlékezetes példája a Platonov szerelmeinek címszerepe. De elég volt egy pár perces villanás is Osztrovszkij Jövedelmező állásának tévés adaptációjában, hogy teljes mélységében megmutasson egy felesleges embert. Legendás színházi alakítása, a tévéváltozatban megörökített Egy őrült naplója Popriscsinje ugyancsak hasonló pólusokból, a befelé fordultság őszinte révületéből és a világ szobába zárt kigúnyolásából épül fel. Darvas játékmodora a könnyed vígjátékokban, bohózatokban, köztük a Könnyű kis gyilkosság jópofa krimiparódiájában erősödött kedves modorosságig, mintegy finoman jelezve a művek súlytalanságát. Mindeközben motorjává tudott válni egy remek szatírának, az Ilf-Petrov regényből modernizált Aranyborjúnak, ellenállhatatlan, ironizáló lendülettel tartva intellektuális görbe tükröt a létező szocializmus döcögésének. Szélhámos jókedvet hörpintve a melankóliára. Szerencsére érett és idősebb korában is akadtak szerepei, amelyek eszköztelenül őszinte belső feltárulkozást kívántak tőle. Drámaian csendes érzékenysége fegyelmezetten megtört, megfáradt emberek alakjában csillanhatott fel. Játékfilmjei közül a Szerelem mutatta meg legmélyebben ezt az oldalát. A most látható tévéfilmes válogatásból pedig a Kínai kancsó emelhető ki. Ranódy Lászlónak e ritka cizellált Kosztolányi-adaptációjában lovag Martiny, egy rezignált, udvariasan együtt érző, gyötört humanizmusú milliomos portréját festette mozgóképre, egyedülálló eleganciával. Ha mindezt összerakjuk, ott áll előttünk történelmi dimenzióban a művelt, szabad szellemű, társadalmi magányát kifinomult társasági iróniával viselő, kelet-európai polgár.       Infó: MTV Archívum