Előfizetés

Horvátország tovább szigorít

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.20. 14:30

Fotó: DENIS LOVROVIC / AFP
Szlovéniában sem döntöttek egyelőre a szigorú korlátozások feloldásáról.
Horvátország szombat éjféltől három hétig újabb szigorításokat léptet életbe, csökkenti a rendezvényeken részt vevők maximális létszámát, korlátozza a vendéglátóhelyek nyitva tartását, és bezárja az éjszakai szórakozóhelyeket – közölte pénteki sajtótájékoztatóján a válságstáb. Davor Bozinovic belügyminiszter, a válságstáb vezetője ismertetése szerint 
  • 25 főre csökkentik ötven helyett a nyilvános összejöveteleken való részvétel felső határát,
  • esküvőkön legfeljebb 15-en,
  • temetéseken legfeljebb 25-en,
  • más magánjellegű rendezvényeken pedig legfeljebb 10-en vehetnek részt.
  • A sporteseményeket továbbra is nézők nélkül lehet csak megrendezni.
  • Éjfél helyett 22 órától reggel hat óráig tilos lesz szeszesitalt árulni.
  • Az éjszakai szórakozóhelyeknek be kell zárniuk, a kávézók és éttermek pedig a korábbi 24 óra helyett csak 22 óráig tarthatnak nyitva.
A tárcavezető kiemelte: az intézkedéseket országos szinten vezetik be, ugyanakkor több megyében – ahol a fertőzöttek száma drasztikusan nőtt az elmúlt napokban és hetekben – szigorúbb korlátozások bevezetését kérték a helyi válságstábok. – Ezért például az észak-horvátországi Varasd megyében péntektől ideiglenesen bezárják a vendéglátóhelyeket, és betiltanak minden kulturális és sporteseményt – hangsúlyozta Bozinovic. Eközben a zágrábi válságstáb bejelentette: hétfőtől tömeges koronavírus-tesztelésbe kezdenek.
A nagyjából 800 000 lakosú horvát fővárosban négy fázisban tesztelik a lakosságot.

Az akció célja, hogy kiszűrjék azokat a tünetmentes vírushordozókat, akik nem is sejtik, hogy fertőzöttek lehetnek. Első fázisban a krónikus betegeket és a mozgásképtelen időseket tesztelik saját otthonukban. A második fázisban az idős- és a szociális otthonok lakóin végeznek gyors, antitest tesztet. A harmadik fázisban az egészségügyi és a szociális intézményekben dolgozókon, majd a negyedik fázisban a lakosságon tesztelik a fertőzés hatására a szervezet által termelt antitesteket. Horvátországban az elmúlt egy nap alatt 2958 új fertőzöttet azonosítottak, a járvány kezdete óta megfertőződöttek száma ezzel elérte a 96 837-et. Az elmúlt napon 57 ember halt bele a betegségbe, ami újabb rekordot jelent, a járvány eddigi áldozatainak száma ezzel 1257-re emelkedett. Kórházban 1992 beteget ápolnak, közülük 217-en vannak lélegeztetőgépen. A szomszédos Szlovéniában a kabinet által pénteken közzétett adatok szerint az elmúlt 24 órában 1546-tal 62 580-ra nőtt a fertőzöttek száma. Harmincegy beteg meghalt, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 995-re emelkedett. A diagnosztizált betegek közül 1254-en vannak kórházban, közülük 201-et ápolnak intenzív osztályon. Jelko Kacin kormányszóvivő sajtótájékoztatóján elmondta: a kormány a járványügyi adatok tükrében délután dönt a korlátozások meghosszabbításról. Szlovéniában szinte teljesen leállt az élet. Az országban minden összejövetel tilos. Éjszakai kijárási és napközbeni lakhelyelhagyási tilalom van érvényben, és továbbra is kötelező a maszk viselése mindenütt. Zárva tartanak az óvodák és az oktatási intézmények, a tanítás távoktatás formájában folyik. Leállt a közösségi közlekedés, valamint bezárt minden üzlet az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak, a bankok és a posták kivételével.

Kannibalizmusra utaló jeleket tártak fel egy német gyilkossági ügyben

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.20. 11:42
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
A gyanút az áldozat maradványaiként azonosított csontok vizsgálatának eredményeire alapozzák.
Kannibalizmusra utaló jeleket tárt fel a nyomozás egy feltételezett gyilkosság ügyében Berlinben – jelentette pénteken a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) német regionális közszolgálati médiatársaság. A beszámoló szerint a kannibalizmus gyanúját az áldozat maradványaiként azonosított csontok vizsgálatának eredményeire alapozzák. A csontokra kutyasétáltatás közben bukkantak rá helyiek egy erdőben a kelet-berlini Pankow kerület Buch nevű negyedében november 8-án. A feltételezett elkövetőt szerdán fogták el ugyancsak pankowi lakásában.
– Az előzetes letartóztatásba helyezett 41 éves férfi szexuális indíttatásból gyilkolhatta meg áldozatát, egy 44 éves férfit

– mondta a nyomozást vezető ügyész az RBB-nek.

Az áldozatot szeptember 5-én késő este látták utoljára, Pankow közelében. Lakótársai be is jelentették eltűnését. A feltételezett elkövető, egy tanár lakásához nyomkereső kutyák segítségével jutottak el. A férfi internetadatai azt mutatják, hogy érdeklődött a kannibalizmus iránt. Egy rendőrségi forrás a BZ-nek elmondta: kannibalizmusra utal a többi között az áldozat egyik teljesen lecsupaszított lábszárcsontja.

Bizonytalan a Szojuz űrhajó jövője

Barabás Péter
Publikálás dátuma
2020.11.20. 09:30

Fotó: Sputnik / AFP
Amit az Egyesült Államokban tudományos diadalként könyvelnek el, az Oroszországban igazi aggodalom forrása.
Elon Musk magánvállalata, a SpaceX a Crew Dragon űrhajóval feljuttatott a Nemzetközi Űrállomásra négy asztronautát és ezzel kezdetét vette az a teljes értékű űrmisszió, amely az amerikaiak számára szükségtelenné teszi a Szojuz orosz űrhajók jövőbeni igénybevételét. Az elmúlt kilenc évben az amerikaiak kizárólag a Szojuz segítségével érhették el az űrállomást. Mint az Orosz Szövetségi Űrügynökség vezetője hajdanán cinikusan megjegyezte, Oroszország nélkül az amerikaiak legfeljebb egy trambulinnal próbálhatnák feljuttatni embereiket a Nemzetközi Űrállomásra. Nos, ez a korszak ért most véget. Bár soha nem volt kétséges, hogy az Egyesült Államok nem az az ország, amely hagyja magát hosszantartóan kiszolgáltatott helyzetben tartani, Moszkva időt nyert a sorozatos amerikai kudarcok következtében. A Novaja Gazeta beszámolója szerint a csúszás miatt többmilliárd dollárt keresett a Roszkoszmosz.
Oroszország monopolhelyzetét kihasználva kezdetben egyetlen űrhajósért 22 milliót kért, az utóbbi időben már 90 millióba került egyetlen hely a Szojuzon. A lap a vállalatot a rámenős éjszakai taxishoz hasonlította.

Az „amerikai álom” vége Moszkva számára évente legalább 180 millió dollár kiesést jelent. Ráadásul a pandémia miatt a Roszkoszmosz költségvetését tovább kell csökkenteni. Nagy a bizonytalanság, merre tovább? Vannak elképzelések arról, hogy létrehoznak egy „Jenyiszej” elnevezésű nehézrakétát, amely képes lenne akár egy 130 tonnás űrhajót is eljuttatni a Holdra. Jövő évtől szeretnék kifejleszteni a „Szféra” nevű, 600 kozmikus eszközből álló kommunikációs szputnyikrendszert, amely lehetővé tenné a szélessávú internetet és a kommunikációt többek között az Északi tengeri útvonalon is. De mi lesz a Szojuzokkal? Korábban felvetődött néhány elképzelés a modernizálásáról. Arról, hogy össze lehetne fogni esetleg Kínával, vagy felajánlani az együttműködést az amerikaiaknak a Holdbázisukra való teherszállításban. Még azt sem találnák megalázónak, ha legalább tartalék megoldásként számítanának rájuk. Bármi legyen is a feladat, szívesen részt vállalnának benne. Annyi bizonyos, hogy az amerikaiak már tervezik a visszatérést a Holdra. Pontosabban Trump tervezte, de valószínűleg az új elnök sem mond le erről. A Mars utazás elképzelhetetlen a Hold-misszió sikeres lebonyolítása nélkül. Ugródeszka ez, és Oroszország sem akar kimaradni. Egyelőre azonban kérdéses, hogy az új amerikai adminisztráció mennyire lesz hajlandó az együttműködésre. Ezért is teljes a tanácstalanság mi legyen az emberes űrutazással. Moszkvának egyelőre nincsen megvitatható elképzelése. A szakértők nem mondanának le a sokéves tapasztalatról, amelyet ezen a téren szereztek. Ha sikerülne 45 millió dollár alá szorítani egy űrutas helyét, talán be lehetne indítani a kereskedelmi és turista utazásokat. Olyan államokat, mint Törökország, Egyiptom vagy az Emirátusok politikailag is érdekelhetnék ezek az utak. Ez is több lenne a semminél.
Persze a SpaceX sem mond le erről a lehetőségről, Tom Cruise színész személyében már megvan az első jelentkező is.

Különösen fájdalmas tapasztalniuk Moszkvában, hogy a Crew Dragon kényelmesebb, komfortosabb a Szojuznál. Nagy előnye, hogy a négy űrhajóson kívül hasznos rakományt is magával vihet. Korábban a teherszállításhoz külön űrhajóra volt szükség. Az sem lebecsülhető, hogy – bár ezt az oroszok vitatják - egy utazás ára jóval az orosz ár alatt van. 15 hónapon belül még öt űrmissziót terveznek. Ez pedig nagyfokú magabiztosságra vall. S akkor még ott van a Boeing CST-100 Starliner űrhajója, amelynek a tavalyi sikertelen felbocsátás miatt elhúzódik a küldetése. Előbb vagy utóbb azonban készen áll majd legalább négy, szükség esetén hét asztronauta és hasznos teher szállítására a Nemzetközi Űrállomáshoz. Tízszer lesz felhasználható. Oroszország hatalmas tapasztalatot szerzett az űrkutatásban, nagyszerű tudományos eredményeknek van a birtokában, kiválóak a szakembereik. Nincs kétség, hogy az új helyzetből is megtalálják a kivezető utat. Csak most éppen ennek az útnak még az elejét sem lehet látni.