Magyarország;UNICEF;gyermekbántalmazás;

- Több ezer gyermeket bántalmaznak Magyarországon

Tízszer-huszonötször annyi áldozata lehet a gyermekbántalmazásnak itthon, mint amennyi valójában kiderül. A járványhelyzet tovább rontott a helyzeten.

„A világon minden évben egymilliárd gyermeket ér bántalmazás, a koronavírus járvány alatt 30 százalékkal nőtt ezeknek az eseteknek a száma, amiben szerepe volt a bezártságnak és az egzisztenciális válságnak, mely növelte az agressziót, ami gyakran a gyermeken csattan. 140 millió gyermek családjáról tudjuk, hogy mélyszegénységbe süllyedt a vírus miatt. 463 millió gyereknek pedig egyáltalán nem volt hozzáférése a digitális oktatáshoz” – erről Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója beszélt a Gyermekek Világnapja alkalmából rendezett tegnapi online sajtótájékoztatón.

A magyarországi gyermekbántalmazási helyzettel kapcsolatban Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország Gyermekjogi szakértője lapunknak elmondta: óriási a látencia, változó a szorzó az egyes becslésekben, de a hivatalos álláspont szerint tízszer-huszonötször annyi gyermekbántalmazás lehet Magyarországon, mint amennyi valójában kiderül. „A gyerekek tíz százaléka valamilyen módon veszélyeztetett az országban, ez 170 ezer gyermeket jelent, akiknek veszélyben van a fizikai/lelki/mentális egészséges fejlődése. Gyermekbántalmazásban közülük nem mindenki érintett, a gyermekvédelmi szakszolgálatok 2019-ben 7-8000-re becsülték az áldozatok számát, de a szakértők sem szívesen mondanak számokat a magas látencia miatt. Az érzelmi bántalmazás fogalmát sokan ráadásul nem is értik, a megszégyenítés, megalázás, a méltóság megtiprása tartozik ide. Felnőtt-felnőtt kapcsolatban ezt felismerjük, de a gyerekek-felnőtt relációban ez nem mindig sikerül” – mondja a gyermekjogi szakértő.

A magyarországi gyermekvédelmi rendszer működésével és hatékonyságával kapcsolatban megjegyezte: jogszabályi szinten kiváló a rendszer, a probléma nem is a jogszabályokkal, hanem az alkalmazással van. „Nagyon jók a hazai gyermekvédelmi szakemberek, de még mindig kevés erőforrást rendel a mindenkori kormányzat a törvény betartatása mellé” – jelzi.

Szlankó Viola a sajtótájékoztatón a nemzetközi adatokat is összegezte. Kiderült, az öt év alatti gyermekek 91 százaléka olyan országokban él, ahol az otthoni testi fenyítés nem jogellenes. Eddig pedig csupán 60 ország fogadott el olyan jogszabályt, amely a testi fenyítés minden formáját megtiltja a családon belül. A 2-4 éves gyerekek 75 százalékát a szülő vagy gondviselő rendszeresen fegyelmezi erőszakkal. A diákok több mint egyharmada volt már iskolai erőszak áldozata a 13-15 éves korosztályban, 10-ből 9 szexuális zaklatást elszenvedett serdülő lány esetében pedig közeli ismerős volt az elkövető.

Az UNICEF arra is felhívta a figyelmet: minden 7 percben pedig meghal egy serdülő erőszak következtében, a halálesetek többsége emberölés következménye, 2017-ben 40 ezer gyerek vált gyilkosság áldozatává.

A gyermekek és kamaszok érdekeinek védelmében 31 évvel ezelőtt november 20-án fogadták el az ENSZ gyermekjogi egyezményét, amely a világ 196 országában garantálja a gyerekek alapvető jogait és máig a legszélesebb körben elfogadott nemzetközi emberi jogi dokumentum. A világnap estéjén kilenc hazai városban két tucat ikonikus épület kapott kék díszkivilágítást, így emlékeztetve a gyermekjogok fontosságára.

Novemberben az UNICEF Magyarország az Ismerd fel és tegyél ellene kampánnyal is fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a gyerekek védelme a társadalom közös felelőssége. Országszerte láthatók a kampány plakátjai és ingyenes online mesterkurzus segítségével tájékoztatnak a gyermekbántalmazás fajtáiról a honlapjukon. Tegnap bejelentették azt is: a gyermekekre leselkedő veszélyek növekedését észlelve továbbfejlesztették a HelpAPP applikációját is. Ha a gyermeket bántják, vagy veszélyben van, egyetlen gombnyomással segítséget hívhat, vagy elküldheti GPS koordinátáit. A HelpAPP mobiltelefonos alkalmazás segít felismerni, elkerülni és kezelni az erőszakos helyzeteket.  

Dunja Mijatovic azt is kifogásolta, hogy a kormány veszélyhelyzetben, egyeztetés nélkül nyújtotta be az igazságszolgáltatást, a választási rendszert, a közpénzek ellenőrzését érintő jogszabálytervezeteket. A KDNP képviselője közölte: „az Európa Tanács is jobban tenné, ha ebben a helyzetben a járvánnyal foglalkozna, ahelyett, hogy nyilvánvaló politikai szándékból kritizál egyes tagállamokat”.