Megfizetik a karácsony árát a britek

A korlátozások ünnepi felfüggesztése után a kormány újabb szigorításokkal igyekszik fékezni a vírus terjedését, de a tervek szerint húsvétra elkezd visszaállni az élet a régi kerékvágásba.

A korlátozások ünnepi felfüggesztése után a kormány újabb szigorításokkal igyekszik fékezni a vírus terjedését, de húsvétra kezd visszaállni az élet a régi kerékvágásba.

Sok brit nem érti, miért érzi úgy a kormány, hogy karácsonykor minden eddigi fegyelmet sutba lehet dobni és ha átmenetileg is, vissza kell adni az embereknek „szabadságjogaikat”. Hiszen 2020-ban sem az Eid-al-Adhát, a muzulmánok, sem Rosh Hashanát, a zsidók, sem a Diwalit, a hinduk nagy ünnepét nem lehetett méltón megtartani. A legutóbbi népszámlálás szerint a brit lakosság 53,6 százaléka keresztény, de hetente alig 800 ezren vesznek részt istentiszteleteken.

Boris Johnson kormánya minden követ megmozgat, hogy a lakosság december 22-e és 28-a között felmentést kapjon a lényegében március 23-a óta tartó korlátozások alól. A jelenleg „házi őrizetre” ítélt kormányfő hétfőn tájékoztatja a parlamentet, természetesen virtuálisan, a reményei szerint addig nem kiszivárgó konkrét tervekről. Amit már most is tudni lehet: a december 2-án lejáró angliai „lockdownt” a korábbi, október 14-e és november 5-e között érvényes regionális korlátozások kiújulása követi, de a körzetek legnagyobb része a korábbi állapothoz képest nehezített feltételeket tartalmazó második és harmadik súlyosságú kategóriába tartozik majd. Az ünnepi időszakban viszont az üzletek, éttermek és kocsmák meghosszabbított nyitvatartással üzemelhetnek, életet lehelve a megroggyant gazdaságba.

A The Sunday Times szerint a karácsonyi „fegyverszünetet” Michael Gove, a miniszterelnöki hivatal vezetője készíti elő, koordinálva a három autonóm tartomány vezetőivel, hiszen a családi együttlétekhez elengedhetetlen az egyes országrészek közötti szabad közlekedés. A karácsony árát pedig januárban fizeti meg a lakosság, nem pusztán a hitelkártyás vásárlások banki rendezésével, hanem egy újabb szigorítási hullámmal. Ahogy erről Calum Semple professzor, a kormány mellett működő tudományos tanácsadó testület, a SAGE tagja a Sky News vasárnap reggeli politikai magazinjában megerősítette, minden egyes szabad napnak öt nap elszigetelés az ára. A parlament konzervatív frakciója nem fog teljes mellszélességgel kiállni a folytatódó korlátozások mellett, hacsak a kormány nem képes bebizonyítani, hogy a december 2-át követő intézkedések valóban csökkentik az új megbetegedések lefelé tendáló, napi 21 22 ezer körüli számát, és több emberéletet mentenek meg, mint amennyibe a gazdaság összeomlásával kerülnek.

A helyzet szerencsére kevésbé baljós, mint amilyennek ezekben a szürke napokban látszik. Amennyiben a felügyeleti szervek áldásukat adják valamelyik ígéretes vakcinára, már december elején megkezdődhet és a jövő év elejére széles körben gyakorlattá válhat az oltási program. Gyakorta említett nehézségei után a tesztelő és kontaktkereső rendszer is működőképesebbé vált. Mindezek fényében Boris Johnson reményei szerint az élet húsvétra térhet vissza a régi kerékvágásba.

A kormányfőt foglalkoztató elintézetlen dolgok között kiemelt helyet foglalnak el az Európai Unióval folytatott szabadkereskedelmi tárgyalások, melyek pénteken ismét megakadtak, ezúttal Michel Barnier egyik közeli munkatársának Covid-fertőzése miatt. Ha a november 23-i határidőt nem is sikerül teljesíteni, bennfentesek szerint még mindig 60 százalékos remény van a megegyezésre a következő két hétben.

Szombaton előzetes kétoldalú megegyezés született az Egyesült Királyság és Kanada között, melyet jövőre teljes megállapodás követhet.