Előfizetés

Nevelőszülőnek jók az egyedülállók, de örökbefogadónak nem

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.11.23. 06:20

Fotó: Shutterstock
A befogadó családra váró gyerekek körülbelül tíz százaléka idáig egyedülállókhoz került, egy törvénymódosítással az ő dolgukat nehezítenék meg, miközben több mint 20 ezren vannak állami gondozásban.
Rosszindulatú hangulatkeltés azt mondani, hogy megbélyegeznénk az egyedülálló szülőket - jelentette ki Novák Katalin a Hetek című hetilapnak. A családokért felelős tárca nélküli miniszter szerint az egyedülállók örökbefogadását egyedi miniszteri engedélyhez kötő törvényjavaslattal egy kiskaput zárnak be, hogy homoszexuális párok ezt kihasználva se tudjanak örökbe fogadni. A lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint a magyarázat érthetetlen, hiszen eddig is a legjobb megoldást kellett megtalálni az örökbefogadásra váró gyermekeknek, vagyis egy házaspárt. Egyedülállók - köztük egyébként nem heteroszexuálisok is - pedig csak akkor válhattak örökbefogadó szülővé, ha nem volt jelentkező házaspár. Ez évente az esetek nagyjából 9-10 százalékában fordult elő. A várakozók között nagyon sok az egyedülálló nő, többségük az átlagnál elfogadóbb, tipikusak azok az internetes bejegyzések, hogy korrigálható problémával küzdő, 3-7 év körüli gyereket fogadnának be. Amikor a kormány bezárja a „jogi kiskaput”, akkor őket is a pályán kívülre küldi a házasságlevél nélkül együtt élőkkel és a szexuális másságukat vállalókkal együtt. Az évi nagyjából ezer örökbefogadásból eddig 60-100 gyermeket ez a kör vihetett haza, de ha a változások életbe lépnek, kizárólag Novák Katalin családügyi miniszter külön engedélyével tehetik ezt meg. Az örökbefogadást nehezítő szigorítások azért is érthetetlenek, mert évek óta nő az örökbefogadások száma. A 2013-as mélypont, 726 eset után 2017 óta ezer körüli a sikeres egymásra találás, tavaly 1052 volt. A szakemberek szerint súlyos csúsztatás azzal érvelni - mint ahogy ezt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tette -, hogy többen várnak gyerekre, mint ahány örökbe adható gyermek van a rendszerben, mert a kereslet itt messze van a kínálattól. Egy korábbi felmérés szerint az örökbe adható gyerekek 69 százaléka 10 év fölötti, 24 százaléka 3-10 év közötti és csak 7 százaléka 3 év alatti, miközben a szülőnek jelentkezők 75 százaléka csak ilyen kicsit szeretne, 6 éven felülit már csak 3 százalék vállalna. Ráadásul a jelentkezőknek mindössze 20 százaléka fogad el roma gyereket. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2017-ben 1972 gyerek szerepelt az örökbefogadhatók listájában, közülük három év alatti azonban csak 283 volt. Az 1078 tíz évnél idősebbnek és a 657 fogyatékos gyermeknek alig volt esélye, hogy egy család befogadja. Utóbbiak közül mindössze hetet vittek haza. Ezek a kizáró vélemények vezetnek oda, hogy egyre több gyerek kerül külföldre, ahol elfogadóbb a környezet. Molnár László, a Család, Gyermek, Ifjúság Közhasznú Egyesület munkatársa teljesen abszurdnak tartja, hogy méltányossági alapon válogassanak a jelentkezők között és nem tartja kizártnak, hogy a lépés névházasságokba kergeti a gyermekre vágyókat. Számításai szerint jelenleg nagyjából 23 ezer gyerek él állami gondoskodásban, 70 százalékuk nevelőszülőknél, a többiek otthonokban, de mindegyik megoldás kisebb biztonságot jelent, mint ha örökbe fogadnák őket, hiszen ott az érzelmi mellé jogi biztonságot is kapnak. Molnár László állítja, az a gyerek, aki egy 40 fős otthonban, de akár egy 10-12 fős lakásotthonban nő fel, nagyon rossz eséllyel indul az életben. Néhány különösen tehetséges gyerek kivételével a többség egy toleráns iskolában elvégzi a nyolc általánost, a tankötelezettség végén sok lány gyermeket szül, a nagykorúak jobb esetben munkásszállókra kerülnek, de csak nehéz, szakképzettséget nem igénylő munkát tudnak végezni. Sokan elindulnak a bűnözés, az alkohol és a drogok irányába vagy depressziósok lesznek – vázolja a tipikus sorsokat a szakember. Mindez pedig az állam, a politika tudtával történik, ami Molnár László szerint súlyos felelőtlenség. Hozzá hasonlóan Székely Zsuzsanna, az örökbefogadó családokat segítő legrégebbi hazai civil szervezet, a Mózeskosár Egyesület elnöke is azt gondolja, nem a törvényeket kellene szigorítani, hanem az örökbefogadó házaspárokat elfogadóbbá tenni, s ebbe a lassú szemléletformálásba kellene befektetni pénzt, paripát, fegyvert, szakembereket. Ezzel nemcsak adós a kormány, hanem szembe is megy vele. Székely Zsuzsanna etikailag ugyan nem tartja helyesnek, de szerinte egyedi méltányosságnak akkor lehetne esetleg helye, ha a gyermekotthoni gondozó, vagy gyakoribb esetben a nevelőszülő akarja örökbefogadni a gyereket. Nevelőszülő ugyanis lehet egyedülálló, akár 4-5 gyermekről is gondoskodhat, a kizárás csak az örökbefogadásra vonatkozik.

Ötleteléscunami a minisztériumban

Idén harmadszor módosítja a kormány az örökbefogadás szabályait. Székely Zsuzsanna, a Mózeskosár Egyesület elnöke épp azt találja a legfurcsábbnak, hogy a törvényhozók véleménye hónapról hónapra változik. Milyen szakértők állnak a kormány mögött – kérdezi –, akik ilyen gyorsan képesek átformálni az álláspontjukat, ráadásul a legújabb ötletnél, a miniszteri méltányossággal sem jó helyen akarnak beavatkozni. A megszokott menetrend az, hogy a gyermekre vágyó bejelentkezik a területi gyermekvédelmi szakszolgálathoz (tegyesz), ott felveszik a kérelmét, kap egy másfél két órás tájékoztatást, hogy egyáltalán elinduljon ezen a rögös úton. Ha vállalja, akkor lesz környezettanulmány, ha van együtt élő párja, annak szűkebb körű ez a bemutatkozás, de neki is részt kell ebben venni, majd pszichológiai alkalmassági és egészségügyi vizsgálat következik, és a mindezt figyelembe vevő összesített javaslatot a területi gyermekvédelmi szakszolgálat elküldi a gyámügyi hivatalba, ahol megszületik a határozat, hogy a jelentkező alkalmas, vagy nem. Ezen a ponton gondolja a minisztérium, hogy az egyedülállók alkalmasságát külön is megnézi, aminek a Népszavának nyilatkozó szakértő szerint nincs semmi értelme, hiszen a jelölt itt még nem kerül kapcsolatba egyetlen gyermekkel sem, csak beáll a várakozók sorának végére. A dolog akkor válik élessé, ha az örökbefogadási szolgálat egy gyermek elhelyezésére úgynevezett illesztési teamet hív össze. Ha igazán értenének hozzá, Novák Katalinék azt mondták volna, ezen a ponton nézik meg, valóban indokolt-e, hogy egyedülállóhoz kerüljön a gyermek – állítja Székely Zsuzsanna. 

A német köztévén a magyar és a lengyel vétót gúnyolták ki

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.22. 23:04

Fotó: OLIVIER MATTHYS / AFP/AP
A színész Orbán Viktort „füles gulyásként” említette, aki „megvétózza a jogállamisági záradékot, és ezzel elismeri, hogy Magyarország nem jogállam”.
Az egyik német közszolgálati csatorna, a ZDF szatirikus politikai műsorában az uniós költségvetés magyar és lengyel vétója volt terítéken – vette észre a Telex. A Heute Show-ban a műsorvezető azt kérdezte a stúdióból a brüsszeli tudósítót játszó kollégájától, hogy képesek-e a demokráciák közösen és összefogva fennmaradni. Az álriporter azt felelte, hogy semmi esély erre, mivel az unió még a legnagyobb szükségben sem képes összetartani. Azt mondta, kidolgoztak egy EU-s költségvetést, ami tartalmazza a koronavírus által leginkább sújtott Olaszország és Spanyolország sürgős pénzügyi megsegítését is. 
– Mindenki fellélegzik, mire Magyarország és Lengyelország azzal fenyegetőzik, hogy a jogállamisági feltétel miatt blokkolni fogják az 1,8 milliárd eurós pénzügyi csomagot

– hangzik el a műsorban.

A színész ez felfoghatatlannak nevezte, majd Orbán Viktort „füles gulyásként” említette, aki „megvétózza a jogállamisági záradékot, és ezzel elismeri, hogy Magyarország nem jogállam”. Ezután Orbán lengyel kollégájára, Mateusz Morawiecki miniszterelnökre utalva azt mondja: Orbán „a lengyel gengszter kollégájával” közösen zsarolja a teljes EU-t, kihasználva a koronavírus miatti válságot. A riporter szerint az, amit Varsó és Budapest csinál az EU-val, az hányingerkeltő. Kijelentette, hogy Magyarországon megfélemlítik a kritikus médiát, Lengyelországban megszüntetik a független bíróságokat és a terhességmegszakítás jogát. Mindezt az EU kellős közepén. Megoldási javaslatként elhangzott, hogy minden európai tagország vezetője találkozzon Magyarország és Lengyelország kivételével, és közösen lépjenek ki az EU-ból. Egy perccel később hivatalosan megszűnik az EU, majd ugyanezen országok – Magyarország és Lengyelország nélkül – hirdessék ki az új uniót EUODBUUP néven, ami annyit jelent, hogy
„Hülye Magyarok és Lengyelek Nélküli Európai Unió”.

A riporter szerint ezzel meg is lehet takarítani évente 17 milliárd eurót, ennyi pénzt kapnak ugyanis a lengyelek és a magyarok. A műsor előzménye, hogy Magyarország és Lengyelország az uniós támogatások kifizetését a jogállam érvényesítéséhez kapcsoló szabályok miatt blokkolja az Európai Unió következő hosszútávú költségvetéséről és helyreállítási alapjáról megszületett megállapodásokat.

Nem tudni még, mikor lehet újra ételt osztani a rászorulóknak

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.22. 22:20
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Jelenleg tilos a gyülekezés, ezért a segélyszervezetek bizonytalan ideig szüneteltetik az ételosztást.
Egyelőre fogalmuk sincs a segítő szervezeteknek arról, hogyan oldják meg a szabadtéri ételosztást. A járványhelyzet miatt tilos a gyülekezés, ezért a szokásos sorban állás most nem megoldás – számolt be róla az RTL Híradó. A Heti Betevő Egyesület hetedik éve oszt meleg ételt a rászorulóknak vasárnaponként, most hajléktalanszállókra, nappali melegedőkbe viszik az ételt. November 11., az új korlátozások hatályba lépése óta bizonytalan ideig szüneteltetik az ételosztást. Korábban két-háromszázan juthattak náluk meleg ételhez: hajléktalanok, kisnyugdíjasok, nélkülöző családok jártak hozzájuk. Nagy Emese, az egyesület társalapítója azt nyilatkozta, hogy el sem tudják képzelni, hogy mi lesz pár hét múlva, de bíznak abban, hogy a szabályok enyhülnek, vagy megtalálják a módját annak, hogy segítséget tudjanak nyújtani az embereknek.    Az Ökumenikus Segélyszervezetnél azt mondják, épp a járvány miatt egyre többen kérnek tőlük segítséget. Gáncs Kristóf kommunikációs igazgató szerint több olyan család is megjelent náluk, akik a járványhelyzet miatt kerültek nehéz helyzetbe: elvesztették a bevételeiket, megszűnt esetleg a családfenntartó munkája. Azt kérték, hogy aki rajtuk keresztül segítene, hívja a 1353-as adományvonalat. A Heti Betevő pedig ötödszörre rendez művészeti aukciót, ahol neves kortárs művészek alkotásaira licitálhatnak a segíteni vágyók.