Öngyilkos hazárdjáték

A Spiegel hétvégi kiadásának címlapja Angela Merkelt komor arccal, kezében egy virgáccsal ábrázolta. Lennének tippjeink arra, legszívesebben kit dorgálna meg. Az ugyanis a közismerten békés német kancellárt is kihozta a sodrából, hogy Magyarország és Lengyelország jelezte, megvétózzák az Európai Unió hétéves költségvetést a jogállamisággal kapcsolatos kitételek miatt. Merkel ugyanis jól tudja, Budapest és Varsó fellépése félig-meddig neki szól. Ha nem Németország töltené be az Európai Tanács soros elnöki tisztségét, akkor talán a két ország sem zsarolná ilyen mértékben az EU-t.

A magyar kormányfő már megszokta, hasonló helyzetekben engednek neki. Merkel ugyanis mindig kompromisszumra törekszik, szerinte az EU egysége mindenek felett áll, ez pedig úgy érhető el, ha a nagyobb viták után minden ország győztesnek érezheti magát. Budapest viszont folyamatosan visszaélt a kancellár jóindulatával, most pedig, amikor lényegében Merkel irányítja Európát, a magyar kormány mindent egy lapra tesz fel, abból kiindulva, végül úgyis megkapja, amit akar. Újra fényes győzelmet aratunk, ami azt jelenti: a 2022-es választásig le lehet építeni a még megmaradt demokratikus intézményrendszert.

Valamivel azonban nem számolt Budapest és Varsó: Joe Biden megválasztásával jelentősen megváltozott a széljárás a világban, illetve az Európai Unióban is, hiszen a britek kilépése miatt jelentősen megnőtt a nettóbefizetők szerepe. Az úgynevezett takarékos négyek nagyon is megnézik, mire adnak pénzt. Hogy mennyire nem mérte fel a terepet Orbán, azt Ausztria reakciója jelzi. Bécs eddig megértőbb volt a kelet-európaiakkal, most azonban az osztrák politikusok láthatóan torkig vannak a magyar kormány ügyeskedéseivel: szokatlanul keményen bírálták Budapestet. A másik változás pedig az Európai Parlament megnövekedett szerepe, amely már nem csak szavazógép, hanem az uniós döntéshozatal fontos szereplőjévé lépett elő.

Ez a két tényező már elég ahhoz, hogy a magyar kormány vereséggel nézzen szembe. Egyre több fővárosban vetik fel, hogy a pénzek elosztásából hagyják ki a vétózókat. Most az a legfontosabb, hogy a helyreállítási alap 750 milliárd euróját időben kapják meg a járvány miatt súlyos adósságcsapdába került államok. Felmerült a lehetősége, hogy biletarális megállapodásokkal osszák szét a pénzt, a Bizottság szerint azonban ez túl hosszadalmas folyamat lenne. Az EP-ből érkezett egy másik javaslat, ami egyszerűbbnek tűnik: az úgynevezett megerősített együttműködést léptetnék életbe. Olyan eljárásról van szó, melynek keretében legalább 9 uniós tagállam lépéseket kezdeményezhet anélkül, hogy ebbe más uniós országokat bevonna. Ezzel az eljárással fel lehetne oldani a patthelyzetet.

Biztosak lehetünk azonban abban, végül lesz megállapodás. A magyar kormánynak lételeme az EU pénze, az egész rezsim fenntartása erre épül, így majd beadja a derekát. A kommunikációnak pedig lesz eszköze arra, hogy a vereséget is fényes győzelemnek állítsa be. Itthon úgyis sokan meggyőződéssel állítják: a fekete is fehér.