A társasházak kétharmada az állami támogatások hiánya miatt nem tudja elvégezni az ingatlanon szükséges felújításokat, több mint felüknek a saját megtakarítások hiánya is akadályt jelent. A koronavírus-járvány pedig tovább nehezítette gazdálkodásukat: a társasházak 40 százalékánál a lakóknak nehézségeik támadtak a közösköltségek megfizetésében, negyedüknél pedig bezárt - ideiglenesen vagy végleg - az ingatlanban működő üzlet. Mindez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyári, a társasházkezelők körében végzett felméréséből derült ki, amelyben 1070 társasház vett részt. Ezek bő harmada jelentős, 12 százaléka kisebb felújtásra szorul.
A társasházak majdnem harmada szeretne is még az idén valamilyen korszerűsítési munkálatokat elvégeztetni, az elkövetkező három évben pedig több mint 83 százalékuk újítaná fel az ingatlant. A tervezett felújítások átlagos értéke 53 millió forint lenne, de ennyi pénzzel csak a társasházak 18 százaléka rendelkezik. Negyedük ezért banki hitelt szeretne felvenni. A lakástakarékpénztárak állami támogatásának megszűntetése miatt azonban a társasházak nehezen tudnak önerőt letenni, a bankok pedig igen szigorú kondíciókat szabnak – sorolta online sajtótájékoztatóján a visszatérő panaszokat Nagy Tamás, az MNB pénzügyi rendszer elemzése igazgatóságának vezetője. A társasházak 57 százaléka feltehetőleg emiatt is állami vagy önkormányzati támogatást szeretne igénybe venni a munkálatokhoz. Az ilyen segítség hiányát azonban jól jelzi, hogy az elmúlt egy évben felújítást végző fővárosi társasházak 82, a vidékiek 92 százaléka ehhez nem kapott semmilyen állami vagy önkormányzati támogatást. Az elmúlt egy évben így a társasházak ötödében volt valamilyen felújítás.
Eközben az idei első háromnegyedévben 25 százalékkal több újépítésű lakást adtak át, ám a növekedés főként a tavalyra tervezett átadások jelentős csúszásának volt köszönhető. A lakásépítési engedélyek száma viszont több mint harmadával csökkent egy év alatt az év elején ismét 27 százalékra emelt lakásáfa, a koronavírus-járvány keresletcsökkentő hatása, illetve a rozsdaövezeti program szabályozása körüli bizonytalanság miatt – foglalja össze a helyzetet az MNB hétfőn ismertetett Lakáspiaci jelentése.
Nemrégiben a kormány bejelentette: januártól 2022 végéig ismét 5 százalékra csökken a lakásépítési áfa. Ez mintegy 20 ezer újépítésű lakás árát mérsékelheti a jövő évtől – mondta Nagy Tamás. A Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület ugyanakkor arra figyelmeztet: az ideiglenes áfacsökkenés csak rövid távon képes növelni a lakásépítések számát, a nagy tömegben egyszerre meginduló fejlesztések ugyanakkor kapacitási- és ezáltal minőségi problémákhoz vezethetnek, és a határidők is nehezebben lesznek tarthatók. Mindez végső soron az alvállalkozói díjak emelkedését okozhatja, az építőipari szakemberek ezért azt szeretnék, ha az áfakedvezményt tartósan rögzítenék.
