Előfizetés

Meghosszabbítják a kijárási tilalmat Montenegróban

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.24. 09:53

Fotó: Milos Vujovic / AFP
Míg eddig 21 és 5 óra között volt tilos az utcára lépni, szerdától már 19 órától érvényes a tilalom, ami azt is jelenti, hogy a vendéglátóhelyeknek legkésőbb 18 órakor be kell zárniuk.
Meghosszabbítják a kijárási tilalmat Montenegróban a koronavírus-járvány megfékezése érdekében: míg eddig 21 és 5 óra között volt tilos az utcára lépni, szerdától már 19 órától érvényes a tilalom, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a vendéglátóhelyeknek legkésőbb 18 órakor be kell zárniuk. A regisztrált fertőzöttek száma keddre Szerbiában 5067-tel 126 187-re, Koszovóban 645-tel 34 940-re, Észak-Macedóniában 387-tel 55 130-ra, Montenegróban 556-tal 31 618-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 547-tel 80 553-ra emelkedett. A járvány halálos áldozatainak száma Szerbiában az utóbbi 24 órában 38-cal 1237-re, Koszovóban 12-vel 926-ra, Észak-Macedóniában 35-tel 1546-ra, Montenegróban öttel 444-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 66-tal 2342-re nőtt.

Kíméletlen ostrom készül Etiópiában

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.11.24. 09:00
Etióp menekültek szudáni táborban
Fotó: ASHRAF SHAZLY / AFP
A jelek szerint a vérfürdőtől sem riad vissza a Nobel-békedíjas Abij Ahmed etióp miniszterelnök.
A jelek szerint a vérfürdőtől sem riad vissza a Nobel-békedíjas Abij Ahmed etióp miniszterelnök, hogy végleg leszámoljon a "régi gárdát" képviselő Tigréi Népi Felszabadítási Fronttal (TPLF). A kormányfő csaknem három hete rendelt el offenzívát az északi Tigré államot uraló milíciák lázadásának leverésére. A hadművelet humanitárius válsághoz vezetett: a régióban már eddig is százezrek szorultak rendszeres segélyekre, de a harcok elvágták az utánpótlási vonalakat, ezáltal veszélybe került Tigré teljes lakosságának az élelmiszerellátása. Az erőszak és a nélkülözés elől eddig legkevesebb 35 ezren menekültek át a szomszédos Szudánba, amely gazdasági válsággal küzd, de lehetőségeihez mérten próbálja ellátni őket. A menedékkérők között olyan eritreaiak is akadnak, akik eddig egy tigréi menekülttáborban éltek, de az összecsapások miatt jobbnak látták másodszor is menekülőre fogni. Mindez azonban csak ízelítő, sokkal súlyosabb krízis várható, ha a kormányerők megkezdik Tigré székhelyének, a félmillió lakosú Mekellének lerohanását. Az etióp miniszterelnök szerdáig adott ultimátumot a TPLF-nek a kapitulációra - különben megindítja ellenük a végső támadást. Abij Ahmed nyilatkozataiból egyértelműen kiolvasható, hogy kíméletlen ostromra készül Mekellében. Vasárnap arról beszélt, hogy a lázadók élő pajzsként használják a város lakóit: fegyvereseik vallási épületekben, szállodákban, iskolákban, sőt még temetőkben is rejtőzködnek. Kijelentése arra utal, hogy a kormányerők ezeket a polgári létesítményeket is katonai célpontoknak fogják tekinteni és az esetleges civil áldozatokat "járulékos veszteségként" írják le. A hadsereg azt üzente a helyieknek: meneküljenek el időben a tüzérségi csapások elől, mentsék magukat, mert “nem lesz kegyelem”. A miniszterelnök titkársága később szabadkozott, hogy az utóbbi megjegyzést a TPLF vezetésének szánták. A Human Rights Watch (HRW) kutatói mindenesetre arra figyelmeztettek, hogy a Mekelle ellen készülő ostrom háborús bűncselekmény lehet. Laetitia Bader, az emberi jogi szervezet Kelet-Afrikáért felelős vezetője a Twitteren arról írt, hogy egy egész város katonai célpontként való kezelése sérti a nemzetközi jogot, és a kollektív büntetés egyik fajtájának tekinthető. A jogvédők tiltakozása azonban aligha érdekli a miniszterelnököt, aki mindenképpen erővel akar rendet teremteni Tigrében. Hiába szólított fel számos ország a helyzet békés rendezésére, Abij kizárta, hogy tárgyalóasztalhoz üljön a TPLF-fel. Egyes megfigyelők szerint ennek magyarázata az, hogy mindig is báránybőrbe bújt zsarnok volt - ezt támasztja alá, hogy a konfliktus kirobbanása óta az etióp hatóságok mondva csinált okokkal újságírókat vettek őrizetbe és kiutasították a Nemzetközi Válság Csoport (ICG) kutatóintézet egyik vezető elemzőjét. Más értelmezések szerint Abij nem tehet engedményeket a TPLF-nek, mert azzal az etnikailag sokszínű Etiópia egységét veszélyeztetné. A milícia az országot évtizedeken át domináló tigrinya kisebbség nevében lép fel, akikre sokan elnyomókként tekintettek, vagyis, ha a miniszterelnök egyezkedne velük, akkor azzal más népcsoportok haragját és esetleges lázadását kockáztatná. 

Ragadós a rossz amerikai példa

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.24. 08:30
Az AfD is részt vesz a lipcseihez hasonló, a járványügyi intézkedések ellen tiltakozó tüntetéseken
Fotó: AFP/DPA/SEBASTIAN KAHNERT
Egy szociáldemokrata képviselő felvetette a jobboldali populista AfD betiltását. Sajátos módon azonban mostanság épp a szélsőjobboldali politikai erő aggódik a demokráciáért.
Miután múlt héten a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt meghívottjai hatalmas botrányt okoztak a törvényhozásban, a Bundestagban, bekiabálásokkal zavarták és megfélemlítették a képviselőket, a német tartományok belügyminisztereinek konferenciáján a szociáldemokrata Georg Maier, Türingia belügyminisztere szóba hozta az AfD betiltásának lehetőségét. „A párt a szélsőjobb irányába halad” – figyelmeztetett a politikus. Nem csak az SPD látja úgy, hogy az AfD idővel a német demokráciát is fenyegetheti. Alexander Dobrindt, a Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőcsoportjának vezetője szerint az AfD a neonáci Németország Nemzetidemokrata Pártjához (NPD) hasonló tömörüléssé válhat. (Az NPD-t 1964-ben, a Német Birodalmi Párt örököseként alapították meg. Több kísérlet is volt már arra, hogy betiltsák, de eddig mindegyik kudarcot vallott.) Az AfD „vendégei” szerdán több parlamenti képviselő irodájába is behatoltak. Az időzítés nem volt véletlen. A Bundestag ezen a napon fogadta el azt a jogszabályt, amely jogi alapot szolgáltat a járvány miatt elrendelt különböző korlátozásoknak. Bár már több tartományban is elrendeltek ilyen intézkedéseket, egyes bíróságok úgy ítélkeztek, hogy a parlamentnek törvényt kell hoznia erről. Ezt a joghézagot foltozták be Berlinben, az AfD azonban tiltakozó akciót szervezett azt állítva, hogy a parlament korlátozza jogaikban az embereket. A kormányzati negyedben több ezren tüntettek a törvénnyel szemben, jórészt vírustagadók. Az AfD frakciójában nem egy olyan politikus ül, aki szerint a Covid-19 csak átverés, csalás. Az AfD akciója hatalmas felháborodást keltett, a szabaddemokrata FDP, és a Balpárt is egy platformra került a kormánnyal. Múlt pénteken a demokratikus pártok egyöntetűen a demokrácia ellenségeinek minősítették az AfD-t. Georg Maier szerint a múlt szerdai akció nyomán egyértelmű, hogy az AfD a szélsőjobboldal parlamenti szárnyaként működik és minden eszközt bevet, hogy hiteltelenítse a parlamentáris demokráciát. Ezért - tette hozzá – az alkotmányvédelmi hatóságnak kell lépnie. Mint mondta, a betiltásra vonatkozó eljárás a legutolsó eszköz, de ennek a lehetőségét sem szabad kizárni, ha a párt tovább radikalizálódik. Úgy vélte, hogy a német politikai élet számára komoly kihívást jelent, miként lépjen fel az antidemokratikus erők ellen. Alexander Dobrindt, a CSU politikusa szerint az AfD célja az, hogy az emberek érzelmeire építve agresszióra késztesse híveit, s a pártban már rég átadták a terepet a keményvonalasoknak. Mint mondta, elfogadhatatlan, hogy az AfD a múlt szerdai törvényt a z 1933-as felhatalmazási törvényhez hasonlítja. (Az a jogszabály jelentősen csökkentette a parlament jogköreit, Hitler kormánya nemzetközi szerződéseket is köthetett a törvényhozás jóváhagyása nélkül.) Dobrindt hozzátette, egyértelműen kitervelt akció volt a múlt szerdai. Hasonlóképpen vélekedett Dirk Wiese, az SPD frakcióvezető-helyettese, aki szerint mindaz, ami történt, „teljesen beleillik abba, ahogy az AfD fellép a Bundestagban”. Az FDP frakcióvezetője, Marco Buschmann pedig rámutatott, hogy az Alternatíva meg akarja félemlíteni a képviselőket. Petra Pau, a Balpárt képviselője leszögezte, „a demokratikus társadalomnak meg kell védenie országunkat az AfD-től”. Britta Hasselmann, a Zöldek politikusa tabudöntésről beszélt, „az AfD képviselői pontosan tudják, kiket hívnak a parlamentbe, így jól tudták azt is, mire készül a csoport”. Az AfD persze minden vádat tagad. Alexander Gauland frakcióvezető elismerte ugyan, hogy vendégeik kulturálatlanul viselkedtek, amiért bocsánatot is kért, de állítása szerint szó sem volt arról, hogy tudomásuk lett volna, mit terveznek meghívottjaik. Az AfD szerint az SPD részéről csak taktikai manőver, hogy felvetette a párt betiltását. „Maier kijelentése csupán elkeseredett próbálkozás arra, hogy hiteltelenné tegye az egyedüli ellenzéki pártot” – jelentette ki Tino Chrupalla, az AfD elnöke. Szerinte a türingiai belügyminiszter ezzel „a polgárok valós problémáiról próbálja meg elterelni a figyelmet”. Az AfD türingiai frakcióvezetője, Björn Höcke „szánalmasnak” nevezte a szociáldemokrata politikus felvetését. Szerinte Meiert „terápiára kellene beíratni”. Höckét egyébként szombaton erősítették meg frakcióvezetői pozíciójában. Hogy az AfD-től nem áll távol a zavarkeltés, azt egy másik eset is mutatja. A párt átvette Donald Trump állítását, miszerint a levélszavazás a választási csalás melegágya. Bár az amerikai elnök és köre ezt semmivel sem tudta alátámasztani és az Alternatíva sem állt elő érvvel, de az látszik, hogy Trumphoz hasonlóan már most ezzel akarja megkérdőjelezni a jövő szeptemberi választás eredményét és előre megmagyarázni a vártnál esetleg gyengébb eredményt. Chrupalla szerint a levélben történő voksolás „a választási manipuláció előszobája”, Beatrix von Storch frakcióvezető pedig csalástól tart. Az AfD azonban aligha a demokrácia sorsa iránt érzett aggodalma miatt hozta elő a kérdést: Németországban 1957 óta lehet levélben szavazni és soha nem volt ebből probléma. Inkább arról lehet szó, hogy levélben főleg a városban élők voksolnak, vagyis ott élnek ezzel a lehetőséggel, ahol az AfD támogatottsága az országos átlag alatt van. Ebből is látszik, Trump mennyire veszélyes stratégiát folytat azzal, hogy megkérdőjelezi az amerikai elnökválasztás eredményét, a demokratikus folyamatokat, hiszen más populista pártok is követik a rossz és veszélyes példát.