A napjainkban kiépülő 5G mobilhálózatokban sokan páratlan technológiai lehetőségeket látnak, mások eddig ismeretlen egészségügyi hatásoktól tartanak. A Magyar Tudományos Akadémia ezért egy ad hoc szakértői bizottságot hozott létre, hogy a tudomány eszközeivel vizsgálja meg, van-e alapja a félelmeknek – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.
Sáfrány Géza, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) főosztályvezetője azt mondta: az 5G hálózatok most bevezetendő alacsonyabb frekvenciáit (3,6 GHz alatt) már jó ideje használjuk a 2G–4G rendszerekben, valamint a wifi-kapcsolatokban. A hatásuk tehát évek óta ér minket, és mivel nincs olyan megkérdőjelezhetetlen bizonyíték, amely az emberi egészségkárosító hatásokat alátámasztaná, az 5G-rendszerek első hullámától sem számíthatunk másra. A később bevezetni tervezett magasabb, 26 GHz körüli frekvenciák egészségügyi hatásairól viszont lehet eleget tudni, ezért Sáfrány a Holland Egészségügyi Tanács állásfoglalásával egyetértve addig nem javasolja ezen frekvenciák használatát, amíg a megfelelő vizsgálatok le nem zárulnak. Noha ezek az elektromágneses sugárzások csak néhány milliméter mélyen hatolnak be az emberi testbe, célszerű lenne megvizsgálni az úgynevezett szomszédsági hatást is, amelynek során a károsodott sejtek állapota különféle jelzéseik révén hatással lehet a szomszédjaikra, sőt a szervezet távolabbi sejtjeire is. Mint írták, fontosnak nevezte a különféle lehetséges egészségkárosító tényezők együttes hatásának vizsgálatát is.
Thuróczy György, az (NNK) osztályvezetője kiemelte, hogy a minket érő és a testünkben elnyelődő sugárzás – származzon 2G–4G vagy éppen 5G hálózatból – sokszor nagyságrendekkel nagyobb része nem az adótornyokból, hanem a saját telefonkészülékeinkből származik, és ez annál nagyobb, minél távolabb vagyunk az adótornyoktól. A terhelést jelentős mértékben és egyszerűen csökkenthetjük, ha kihangosítóval vagy fülhallgatóval használjuk a telefont, különösen rossz térerősségű helyeken.
Nagy Lajos, a BME-VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék tanszékvezetője azt mondta, biológusokkal folyamatosan vizsgálják a különféle elektromágneses sugárforrás-elrendezések hatását, így azonnal észlelik, ha valahol túlzottan magas térerősség lép fel. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) összesen több mint 70 telepített és mobil mérőállomással monitorozza a minket körülvevő elektromágneses sugárzást.
Hernádi István, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának tanszékvezetője megerősítette, hogy az elektromágneses sugárzás valóban jelentős mértékben elnyelődik az agyszövetben, és egyes vizsgálatokban az agyi idegsejtek kapcsolatainak megváltozását is ki tudták mutatni, de az agy magatartásban is megjelenő működésére gyakorolt hatás azonban kevésbé kimutatható. A saját kutatócsoportjának eredményei alapján arról számolt be, hogy a 3G és 4G mobileszközökből származó elektromágneses sugárzás nem változtatta meg a kognitív képességeket, viszont kimutatható hatással volt az éber agy hullámtevékenységére. Ennek alapján kiemelten fontosnak tartja az 5G központi idegrendszerre gyakorolt hatásainak vizsgálatát.
Az előadásokat itt lehet megnézni:
