Színjátékot láthattak a parlament igazságügyi bizottságának ülésén a megjelentek a választási törvénnyel kapcsolatban – több jelen lévő képviselő szerint. Az utolsó pillanatban mondta ugyanis ki Völner Pál igazságügyi államtitkár a testület ülésén, hogy támogatja a kormány Volner János javaslatát arról, hogy az Igazságügyi Minisztérium által korábban javasolthoz képest még jobban megemeljék a pártok számára az országos listaállítási követelményeket.
Jelenleg 27 egyéni választókerületben kell jelöltet állítania annak a pártnak, amelyik a parlamenti választásokon országos listát akar állítani, a kormány által két hete beterjesztett törvénytervezet ezt 50-re emelné, legkevesebb 9 megyében. Volner János a Jobbikból kizárt független képviselő ehhez nyújtott be múlt héten csütörtökön több módosító javaslatot.
A törvény első parlamenti vitája múlt héten volt, a kormány vagy a részéről felszólaló képviselők egyike sem említette, hogy további szigorításra készülnének. Sőt, inkább azt hangsúlyozták, hogy az 50 képviselős limit semmiben nem akadályozza az ellenzéket abban, hogy akár két országos listát állítsanak a 2022-es választásokra.
- Nem értem, mi ez a zajgás az önök soraiban és a sajtóban – mondta szó szerint Hende Csaba, külön kiemelve, hogy a törvény két listát is akadály nélkül lehetővé tesz. Korábban kormányzati és fideszes forrásaink is azt hangsúlyozták, hogy az 50 jelöltes szigorítás éppen elég méltányos az ellenzék felé, miközben szűkíti a valós támogatottsággal nem rendelkező kamupártok mozgásterét.
Ezután Vejkey Imre, az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának elnöke szólalt fel, aki kijelentette: „baloldali hazugságkampány folyik a törvénymódosítás nyomán a tekintetben is, hogy a javaslat közös listára kényszerítené a baloldali pártokat. Ez így nem felel meg a valóságnak, mert a baloldali pártok akár két külön listát is állíthatnak”. Mondta ezt Vejkey annak fényében, hogy szerkesztőségünk információi szerint a kormány eleve ezzel a magas küszöbbel tervezte az új törvényt. Egyszerűen azért, mert most a Fideszben úgy számolnak: egy közös lista kevésbé hatékony az ellenzéki szavazatok maximalizálására, hiszen „Gyurcsány Ferenc személye azért csak taszíthatja a szavazók egy részét”. (Ezt azonban sem a tavaly októberi helyhatósági választások, sem az idei borsodi időközi parlamenti választás eredményei nem igazolták.) Az eredeti törvényjavaslat azonban ilyen formában túl átlátszóvá tette volna a kabinet szándékait, így egyszerűen „elvitették Volner Jánossal a balhét”.
Ennél is érdekesebb, ahogyan a kormánypárti képviselők tudomást szerezhettek arról, hogy támogatniuk kell Volner javaslatát. Történt ugyanis, hogy az igazságügyi bizottság maratoni ülésén Volner János szeretett volna szót kérni, de – teljesen szokatlan módon – a jelenlévő kormánypárti képviselők ezt a jogot nem adták meg neki. A képviselő ezután távozott az ülésről. Ezt követően került sor a szavazásra a választási törvényhez beadott módosító indítványokról,
Egy jelen lévő képviselő szerint ez még Vejkey Imrét is meglepte, aki erre vissza is kérdezett. Majd a jelen lévő kormánypárti képviselők minden további nélkül megszavazták a módosító javaslatot.
A Népszava időközben elérte Vitányi Istvánt, a bizottság fideszes tagját, aki azt mondta, mivel nem volt jelen az ülésen, semmiről sem tud nyilatkozni – ez ismét csak azt támasztja alá, hogy a kormány részéről előzetesen nem tájékoztatták a tagokat a Volner-javaslat támogatásáról. A választási törvény módosítását még a parlament Törvényalkotási Bizottsága is tárgyalni fogja, itt – várhatóan két hét múlva – még akár teljesen át is írhatják az egész módosító javaslatot.
Próbáltuk megszólaltatni Volner Jánost is, hiszen a szigorítás az általa nemrég alapított párt indulását is megnehezíti 2022-ben, de egyelőre nem értük el. Szintén próbáltuk elérni az Igazságügyi Minisztériumot, de egyelőre onnan sem kaptunk választ. A Fidesz frakció pedig csupán annyit reagált megkeresésünkre: „a javaslatot a frakció még nem tárgyalta, de minden módosítást megfontolunk, ami segíti a kamupártok elleni fellépést”.
