Előfizetés

Elkészült Ausztria oltási terve

Földvári Zsuzsa (Bécs)
Publikálás dátuma
2020.11.26. 10:00

Fotó: BARBARA GINDL / AFP
A programot, amelyet három menetben akarnak megvalósítani, Rudolf Anschober egészségügyi miniszter ismertette.
Az osztrák kormány 16,5 millió adag, a koronavírus elleni oltóanyagot tervez vásárolni, a beszerzés számításai szerint 200 millió euróba kerül. A lakosság 50 százalékának átoltására készülő koalíció illetékese, Rudolf Anschober egészségügyi miniszter ismertette az oltási programot, amelyet három menetben akarnak megvalósítani. Az úgynevezett nyájimmunitás akkor áll elő, ha a lakosság 75 százalékát beoltják. Először január-februárban oltanak (a szerencsésebbeket már december végén), mintegy 500 ezer embert. Az oltás két menetben történik, 2-4 hét különbséggel. Az első fázisban az idős otthonok lakóit látják el, ápolóikat, továbbá a kórházak, rendelők, mentők dolgozóit. Szintén az első csoportban oltják be a nagyon kockázatosnak minősített, krónikus betegségektől szenvedő embereket. Az egy-millió adagnyi oltóanyagot Ausztria várhatóan a Biontech/Pfizer német-amerikai gyártótól szerzi be illetve az angol-svéd AstraZenecától. A gyógyszerek szétosztása szigorú terv szerint fog történni, erre a célra külön kiképzett személyzettel. A Pfizer-oltás, mint köztudott, mínusz 70 celsius fokos tárolást igényel. Országosan nyolc olyan különleges tárolót hoznak lét-re, ahol a hűtést mínusz 70 fokon meg tudják valósítani, a tartományok közötti elosztásban az ország összes gyógyszercége részt vesz. Az AstraZeneca és az amerikai Moderna termékének tárolásához mínusz 2-5 celsius fok elegendő. Az uniós tagországok Brüsszelen keresztül jutnak a gyógyszerhez, szakértők szerint így sikerült elérni, hogy az oltóanyaggal kapcsolatban felmerülő esetleges reklamációkért a gyártók vállaljanak felelősséget. Az injekciózás második szakaszát a február-március-áprilisi időszakra tervezik, ekkor már kétmillió oltóanyagdózist használnak fel, s az első két termék mellé be-lép a Moderna gyógyszere. Továbbra is kétszeri oltás jár mindenkinek, a célcsoportba a 65 évesnél idősebbeket sorolják, továbbá a rendfenntartó erők, az igazságszolgáltatás, az oktatási intézmények dolgozóit. A második fázisban kapnak védettséget a nagyvállalatoknál dolgozók. A harmadik oltási menet a tömegek beoltása, ezt 2021 második negyedévétől indítják, s ebben a szakaszban az Európai Unió által várhatóan elfogadott valamennyi oltóanyag alkalmazása szóba kerül, azaz a Johnson and Johnson, a Sanofi és a Curevac termékei is. Az oltás ingyenes és önkéntes, az vesz benne részt, aki akar. Egyelőre viszont nem tisztázott, hogy mi lesz azokkal, akik az oltásból ki akarnak maradni. Például az ausztrál Qantas légitársaság már jelezte, hogy kizárólag beoltott utasokat hajlandó szállítani. Az osztrák tájékoztatókból kiderül, hogy az oltás kezdetétől számított 6-8 héten belül kezd majd a gyógyhatás érvényesülni, de az élet visszatérése a normális mederbe hosszabb időt vesz igénybe. A jó hírek mellett az ismertetések megemlítik, azt még nem tudják, hogy a már beoltott emberek meg tudják-e fertőzni korona-vírussal az oltás nélkülieket.

„Erről is Soros György tehet” – Az elnök és fiai szerint Brazíliában nincs rasszizmus

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.11.26. 09:00
Tömegek tüntetnek Brazília-szerte a rasszizmus és Bolsonaro ellen
Fotó: SILVIO AVILA / AFP
Brazíliában a jobboldali populista kormányzat tagadja a rasszizmus létezését, sötét külső erőket vádol az etnikai jellegű tüntetések megszervezésével és azzal, hogy „feszültséget exportálnak az országba”.
Brazíliában egyre hevesebb vita zajlik arról, létezik-e rasszizmus, azóta, hogy halálra vertek egy 40 éves feketebőrű férfit a Carrefour szupermarkethálózat biztonsági őrei. Múlt péntek óta videofelvételek sora jelent meg az interneten, amelyek az áldozat haláltusáját mutatták be. Épp aznap ünnepelték a feketék öntudatra ébredésének napját. 1888-ban ugyanis e napon ért véget a rabszolgaság a legnagyobb dél-amerikai országban. Brazíliában ugyan a rasszizmus kérdése sosem volt annyira előtérben, mint az Egyesült Államokban, ma is jelentősek a jövedelemkülönbségek a fekete és a fehérbőrű lakosság között. Az egyenlőtlenségek a mindennapi élet minden szférájában érzékelhetőek. Felmérések szerint egy fekete háromszor nagyobb eséllyel válik erőszak áldozatává, mint egy fehér. Csak Rio de Janeiróban a rendőri fellépések során majdnem 80 százalékban feketék vesztik életüket, mivel túlnyomórészt ők élnek a favelákban, a nyomortelepeken. Az országban a hivatalos adatok szerint összesen 770 ezren vannak börtönben – az Egyesült Államok és Kína után a legtöbben a világon-, több mint 60 százalékuk feketebőrű, miközben országos arányuk 54 százalék. A bebörtönzöttek harmada még ítéletére vár. Bár a rasszizmus kérdését Brazíliában a szőnyeg alá söprik, hogy mennyire kényes kérdésről van szó, jelzi: miután az Egyesült Államokban rendőrök brutális módon meggyilkolták George Floydot, a dél-amerikai államban tüntetések törtek ki. Hogy Brazíliában miként is vélekedik a jelenleg uralkodó elit a mozgalomról, jól jelzi: Jair Bolsonaro elnök fia, Eduardo, aki Steve Bannon jobboldali populista csoportjának itteni szárnyát irányítja, a Black Lives Matter-tüntetéseket a terrorizmus megnyilvánulásának minősítette, a mozgalmat pedig a nemzetiszocializmushoz hasonlította. Jair Bolsonaro szélsőjobboldali államfő ugyanakkor a G20-ak hétvégi virtuális csúcstalálkozóját használta fel arra, hogy elítélje a hazájában kitört megmozdulásokat. Semmiféle önkritikáról sem tett tanúbizonyságot, szerinte az etnikai feszültséget külföldről exportálták hazájába azzal a céllal, hogy megosszák az országot. Úgy tett, mintha Brazíliában teljesen ismeretlen lenne a rasszizmus fogalma. Fia, Eduardo nem is teketóriázott, amikor a külföldi erők megnevezéséről volt szó. Szerinte egyértelműen a magyar származású amerikai milliárdos, Soros György áll a megosztási kísérletek mögött, ő akarja „tönkretenni a zsidó-keresztény értékrendet”. Bolsonaro helyettese, Hamilton Murao szintén azt állította, szó sincs arról, hogy hazájában létezne rasszizmus, de elismerte a szociális egyenlőtlenségek tényét. Murao meglehetősen leegyszerűsítette a problémát. Mint mondta, a 60-as évek elején ő már az Egyesült Államokban megtapasztalta, mit is jelent a rasszizmus fogalma, amikor a feketebőrűek nem ülhetnek az első helyeken a tömegközlekedésben. De valóban szó sincs rasszizmusról az országban? A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a jelenség évszázadok óta nagyon is jelen van. Nem sokkal azután, hogy Portugália vonta ellenőrzése alá Brazília területét, az 1500-as években rabszolgasorba vetették a helyi lakosságot, elsősorban a cukorültetvényeken dolgoztatták őket. Csakhogy a járványok, illetve az európaiak kegyetlen fellépése nyomán utánpótlásra volt szükség, így Afrikából hajóztattak át rabszolgákat, az 1850-es évek közepéig mintegy négymilliót, hétszer annyit hoztak ide, mint amennyit az Egyesült Államokba. Mivel a rabszolgák munkájára épült a gazdaság, így Brazília volt az utolsó az amerikai kontinensen, amely felszámolta a rabszolgaságot. Ezzel azonban a rasszizmust még nem sikerült kiirtani. A feketék és fehérek közötti társadalmi egyenlőségről szó sem lehetett. Amikor Brazília 1889-ben köztársaság lett, a választási részvételt csak az írástudóknak engedték, ami a feketebőrű lakosság túlnyomó részének kizárását jelentette. Az első brazil köztársaság idején meghirdették a lakosság „fehérítésének” politikáját.  Sokan érkeztek Európából, így 1870-1940 között a fehér bőrű lakosság aránya 34 százalékról 64-re emelkedett. A harmincas évektől vált mind népszerűbbé a „faji demokrácia” ideológiája, amelyet az 1964-1985 közötti katonai diktatúra kormányai is átvettek. Leegyszerűsítve ez úgy szól: lényegtelen, hogy vannak különböző etnikumok az országban, közös brazil nemzettudat létezik. A diktatúra idején egyenesen tabunak is számított etnikumokról beszélni. Ezzel megakadályozták, hogy a feketék érdekvédelmi szervezeteket hozzanak létre, hiszen voltaképpen „nem is léteztek”. Nagy előrelépés volt, hogy a diktatúra utáni első, 1988-ban hatályba lépett demokratikus alkotmányban külön cikkely emelte ki: a rasszizmus büntetendő. A demokratikus intézményrendszer kiépülésével a különböző civil szervezetek egyre többször hozták szóba a jelentős társadalmi különbségeket. 2003-ban aztán az új baloldali elnök, Luiz Inácio Lula da Silva elnöksége egyik fontos célkitűzésének tartotta a rasszizmus elleni fellépést. Több beszédében is említést tett az etnikai előítéletekről és a diszkriminációról. Adminisztrációja különféle programok révén támogatta a hátrányos társadalmi helyzetű rétegek egyetemi oktatását. Egy 2000-ben készült felmérés szerint a feketebőrűek 42 százaléka nem járt iskolába. Így az államigazgatásban is alulreprezentáltak, 2018-ban például az összes képviselő 24 százaléka volt fekete. Hogy mennyire befolyásolja a téma az emberek életét, egy 2011-es felmérés is bizonyítja, eszerint a megkérdezettek 59 százaléka vélekedett úgy, hogy az etnikai kérdés a mindennapjaikra is rányomja bélyegét. 

Több mint félmillióval ugrott meg egyetlen nap alatt a fertőzöttek száma, már 60 milliónál is többen vannak

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.11.26. 08:35
Képünk illusztráció.
Fotó: AFP
Amerika továbbra is krízisterület.
A világszerte hivatalosan nyilvántartott koronavírus-fertőzöttek száma 60 346 970-re emelkedett, a halálos áldozatok száma 1 420 721-re, a gyógyultaké pedig 38 667 637-re nőtt

- írja az MTI a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem csütörtök reggeli adataira hivatkozva.

Az állami hírügynökség beszámolója szerint egy nappal korábban 59 759 535 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 1 409 208, a gyógyultaké pedig 38 265 892 volt. A fertőzés 191 országban és régióban van jelen.      Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.  
  • A járvány az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 12 772 721 fertőzött volt eddig, 262 177-en haltak meg, és 4 835 956-an meggyógyultak.
  • Indiában 9 222 216 fertőzöttet, 134 699 halálos áldozatot és 8 642 771 gyógyultat jegyeztek fel.
  • Brazíliában 6 166 606 fertőzöttről, 170 769 halálos áldozatról és 5 534 010 gyógyultról tudni.
  • Franciaországban 2 221 874 fertőzöttet, 50 700 halálos áldozatot és 162 130 gyógyultat regisztráltak.
  • Oroszországban 2 144 229-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halottaké 37 173-ra, a gyógyultaké pedig 1 646 737-re emelkedett.
  • Spanyolországban 1 605 066 fertőzöttet és 44 037 halálos áldozatot regisztráltak.
  • Az Egyesült Királyságban 1 560 872 a fertőzöttek száma, és 56 630-an meghaltak a betegségben.
  • Olaszországban a fertőzöttek száma 1 480 874, a halálos áldozatoké 52 028, és 637 149-en gyógyultak fel a Covid-19-ből.
  • Argentínában 1 390 388 a fertőzöttek és 37 714 a halottak száma.
  • Kolumbiában 1 270 991 fertőzöttet és 35 860 halálos áldozatot tartanak nyilván.
  • Mexikóban 1 070 487 az igazolt vírusbetegek és 103 597 a halottak száma.
  • Németországban 995 879 a fertőzöttek száma, 15 210 a halottaké, 666 373-an meggyógyultak.
  • Lengyelországban 924 422 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 14 988-an meghaltak, 469 527-en felépültek a kórból.
  • Iránban 894 385 fertőzöttet, 46 207 halálesetet és 625 606 gyógyultat tartanak számon.
  • A Dél-afrikai Köztársaságban 775 502 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 21 201-en meghaltak, 716 444-en pedig felgyógyultak.
  • Törökországban 467 730 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma 12 840, a gyógyultaké 385 480.
  • Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 92 402 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4742 halálos áldozatot és 86 888 gyógyultat.