Előfizetés

Mutálódik a koronavírus, de nem terjed gyorsabban

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.25. 15:15

Fotó: JODY AMIET / AFP
Az eddig azonosított mutációk nem jelentenek veszélyt a vakcinák hatékonyságára, de „résen kell lenni”, mert ezek arra ösztönzik a vírust, hogy megpróbálja kikerülni az emberi immunrendszert.
Globális terjedésével mutálódik a Covid-19-betegséget okozó új típusú koronavírus, de egyetlen igazolt mutáció sem tette képessé a gyorsabb terjedésre – mutatta ki egy nagyszabású tanulmány.
A Nature Communications című tudományos folyóiratban megjelent kutatásukban a University College London szakemberei több mint 12 700 mutációt azonosítottak. „Szerencsére azt találtuk, hogy ezen mutációk egyike sem teszi képessé az új típusú koronavírust arra, hogy gyorsabban terjedjen” – közölte Lucy van Dorp, az egyetem genetikai intézetének professzora, a tanulmány társszerzője. „Ébernek kell azonban maradnunk és figyelni kell az új mutációkat, különösen ahogy elkezdenek megérkezni az oltóanyagok” – tette hozzá.
 A vírusokról közismert, hogy rendszeresen mutálódnak, néhányuk - mint az influenzavírusok- jóval gyakrabban, mint mások. A legtöbb mutáció semleges, de míg egyesek előnyösen változnak, mások károsan, és utóbbiak ellen az oltóanyagok kevésbé lehetnek hatékonyak. Ezért ezek ellen a vakcinákat rendszeren alkalmassá kell tenni és biztosítani kell hatékonyságukat.
A új típusú koronavírus esetében hatékonynak bizonyuló első vakcinák hamarosan megkaphatják az illetékes hatóságok engedélyét, és akár már az év vége előtt megkezdhetik beoltani az embereket. Francois Balloux, a UCL professzora elmondta, az általuk igazolt új mutációk nem jelentenek veszélyt a vakcinák hatékonyságára. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a vakcinák bevezetése új, szelektív nyomást gyakorol a vírusra, hogy mutálódjon, hogy megpróbálja kikerülni az emberi immunrendszert.
A UCL és az Oxfordi Egyetem valamint a franciaországi Cirad és Reunion Egyetem kutatói 2020 júliusáig 99 országból gyűjtött vírusgenomokat elemeztek. A 12 706 mutációból 398 több ízben és önállóan jelent meg. Közülük 185 bizonyult olyannak, amely legalább háromszor függetlenül jelent meg a világjárvány idején. Arra semmilyen bizonyítékot nem találtak a kutatók, hogy a közönséges mutációk növelik a vírus terjedőképességét.

Rátaláltak az egykori Csillagda maradványaira a Gellért-hegyen

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.25. 14:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az egykor a Gellért-hegyen állt csillagvizsgáló falmaradványait, egy első világháborús ágyútalpat, kelta, római és török kori érméket és kerámiákat is találtak a Citadella megújítási munkálatai során.
Állapotfelméréssel és régészeti feltárással kezdődtek a Citadella megújításának előkészületi munkálatai. Ezek során a Gellért-hegyen egykor állt csillagvizsgáló falmaradványait, egy értékes, első világháborús ágyútalpat, kelta, római és török kori érméket és kerámiákat is találtak a szakemberek – közölte a Várkapitányság. 
A régészek megtalálták az 1815-ben József nádor kezdeményezésére készült, két tornyú egyetemi csillagvizsgálónak a falmaradványait. A Gellért-hegyen felépített Csillagda Európa legkorszerűbb csillagvizsgálójának számított, de szerepét csak 50 évig tölthette be, 1870-ben lebontották. „A mostani feltárások során a déli alapfalak részleteit megtaláltuk, a Csillagda keleti tornyának helyét pedig a mai napig jelzi a csillagászati meridián. Így most már pontosan megállapítható, hogy hol helyezkedett el egykor a csillagvizsgáló” – mondta el Fullár Zoltán, a Várkapitányság régészeti csoportvezetője.
A Csillagda alapjai mellett a régészek egy első világháborús légvédelmi ágyútalpat is találtak. A lelet pontos meghatározásába bevonták a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakértőit. Az Osztrák-Magyar Monarchiában készült eszközből mindössze négy-öt található Európában, közülük a mai kutatások szerint a most megtalált szerkezettel együtt kettő van Magyarországon.
Az 1250 kilogramm tömegű ágyútalp a Hadtörténeti Intézet és Múzeumba kerül. „A Citadellán megtalált, ritkaságnak számító ágyútalp csavarjai is épségen megmaradtak, így a lelet igen értékesnek számít. Az ágyútalp »testvére« ma is megtekinthető a Hadtörténeti Múzeum előtt az Anjou sétányon. Ők ketten voltak itt egykor a Citadellán, öröm, hogy most már mindkettő előkerült a föld alól” – fogalmazott Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.
A régészeti feltárás során kelta időkből származó kerámiaanyagot, római kori éremleletet és török kori érmét és kerámiatöredéket is találtak. Ezek mind a korábbi térrendezésekhez használt, feltételezhetően a hegy más részeiről idehordott földrétegekből kerültek elő.
A munkálatok a Citadella belső udvarában található második világháborús légvédelmi bunker elbontásával folytatódnak. A fejlesztések 2022-ig tartó első ütemében megújítják az erőd belső udvarát, rendbe hozzák a külső falakat, a második ütemben, 2023-ig az ágyútoronyban a magyarság szabadságküzdelmeit bemutató állandó kiállítást létesítenek a Szabadság Bástyája címmel. 

Miniveséket nyomtattak ausztrál kutatók

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.25. 12:48
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az őssejtek háromdimenziós bionyomtatásával létrehozott köröm nagyságú kiválasztószervek felépítésükben hasonlítanak az igaziakhoz.
Nagy számú, stabil minőségű minivesét hoztak létre ausztrál kutatók a háromdimenziós nyomtatáshoz hasonló eljárást magába foglaló technológia révén. Az ausztrál Murdoch Gyermekegészségügyi Kutatóintézet (MCRI) és az amerikai Organovo nevű biotechnológiai vállalat közös kutatásának eredményei a Nature Materials című folyóiratban jelentek meg.
A tanulmány azt szemléleti, hogy őssejtek háromdimenziós bionyomtatásával a szervátültetéshez megfelelő méretű veseszövetlemezeket lehet létrehozni. Az eljárás során egy „őssejtpasztából” készített „biotintát” préselnek ki egy számítógép-vezérelt pipettán keresztül, létrehozva a mesterséges élőszövetet. 
Noha a bionyomtatással készült mini kiválasztószervek csupán körömnagyságúak, felépítésükben hasonlítanak egy valós méretű veséhez, megtalálhatóak bennük az apró szűrőként működő nefronok. A szakemberek egy sor olyan gyógyszert teszteltek a miniveséken, amelyek veseproblémákat okoznak az embereknél.
„A gyógyszer által kiváltott veseprobléma az egyik legsúlyosabb mellékhatás, amelyet nehéz előre jelezni állattanulmányok révén” – mondta Melissa Little, az MCRI professzora, hozzátéve, hogy a bionyomtatással létrehozott emberi vesék praktikus megoldást jelentenek a toxicitás tesztelésére. A szakember szerint a technológia magában hordozza a személyre szabott vesekezelések és végső soron a beültethető veseszövetek létrehozásának lehetőségét.