Előfizetés

Itt a legpesszimistább előrejelzés: plusz egy év visszaesés

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.11.26. 09:34

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A viszonylag magas infláció is velünk marad.
A koronavírus-járvány újabb hulláma átírta a korábbi (egyébként is bizonytalan) prognózisokat. A válság emelkedő trendje újra csökken, így egy "w" alakú változás rajzolódik ki, aminek eredményeképpen a vártnál egy évvel később kapaszkodik vissza a magyar gazdaság a 2019-es szintre – olvasható a Policy Agenda legfrissebb elemzésében. Ami idénre 7,2 százalékos gazdasági visszaesést vár, amit jövőre mindössze 2,5 százalékos növekedés követne: jelenleg talán ez a legpesszimistább előrejelzés, amit gazdaságkutatók publikáltak. A Policy Agenda szerint remélhetőleg 2021 tavaszától nem lesz újabb visszaesés (azaz nem rohamoz újra a járvány). Abban viszont biztos az elemzés, hogy többé nem a korábban megszokott módon működik a gazdaság és a társadalom. Fokozottan előtérbe kerü az informatika, a robotizáció, illetve változnak a foglalkoztatás eddig általános, megszokott formái.
Most úgy tűnik, kedvező esetben a magyar gazdaság összesített teljesítménye 2021 végére tér majd vissza a 2019 évi szintjére.

A gazdaságelemző intézetek, nemzetközi gazdasági szervezetek előrejelzései egyre pesszimistábbak. A Nemzetközi Valutaalap októberben ez évre 4,4 százalékos visszaesést prognosztizált. A fejlett gazdaságokban a bruttó hazai termék 5,8-os csökkenését, míg a feltörekvő és fejlődő országokban 3,3 százalékos zsugorodását feltételezik. (A gazdaság az USA-ban 4,3 százalékkal, Japánban 5,3 százalékkal, Nagy-Britanniában 9,8 százalékkal, Kanadában 7,1 százalékkal esik vissza.) Az IMF szerint a jövő évben a globális gazdaság 5,2 százalékkal bővülhet, de a két év átlagában gyakorlatilag stagnálással számol, és feltételezi, hogy a világgazdaság 2022-ben érheti el a korábban 2020-ra prognosztizált 2,9 százalékos fejlődési ütemet. Az EU gazdasági visszaesése a prognózisuk szerint 2020-ban 7,1 százalékos lesz, míg az eurózónára 8,3 százalékos zsugorodással számolnak. 2021-re azonban az EU egészére már 5,2 százalékos bővülést feltételeznek. (idén a német gazdaság teljesítménye 6 százalékkal, a francia 9,8 százalékkal, az olasz 10,6 százalékkal, a spanyol pedig 12,8 százalékkal csökken.) A prognózisok 2022-re becsülik a világgazdaságnak a járvány előtt nyújtott teljesítményszintjének elérését. A magyar gazdaság teljesítménye a III. negyedévben az egy évvel korábbihoz viszonyítva 4,6 százalékkal csökkent, azonban az előző negyedévhez képest 11,3 százalékkal nőtt. A GDP előző év azonos időszakához mért visszaesést legnagyobb mértékben az információ, kommunikáció, illetve a pénzügyi szolgáltatások növekedése mérsékelte. Megindult ugyan a járvány okozta válságból a kilábalás, így az előző negyedévhez képest a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye bővült, de megérkezett a járvány második hulláma.  2021-re alig 2,5 százalékos GDP- bővülést várnak, az ipari termelés az idei 10,5 százalékos csökkenés után alig fél százalékkal nőhet. A növekedést a beruházások viszonylag szerény – öt százalékos bővülése – valamint a bruttó bérek hat százalékos emelése révén a kiskereskedelmi forgalom 2 százalékos növekedése húzhatja majd. A kutatócég szerint megmard a viszonylag magas infláció: az idei 4,2 százalékos pénzromlás után jövőre is négy százalékkal emelkednek az árak.

361,03 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.26. 08:16
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggel a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizapiacon.
A forint az euróval és a svájci frankkal szemben kissé gyengült, a dollárral szemben pedig szerény erősödést ért el.
Reggel hét órakor az euró jegyzése 0,07 százalékkal állt magasabban a szerdai zárásnál, 361,03 forinton, a svájci franké pedig 0,09 százalékkal magasabban, 333,70 forinton. 
A dollár jegyzése viszont 0,06 százalékkal 302,65 forintra csökkent.
Az euró 24 órával korában, szerda reggel 360,83 forinton, a dollár 302,98 forinton, a svájci frank 332,84 forinton állt. 
A forint a hónap eleje óta az euróval szemben 1,4 százalékkal, a dollárral szemben 3,8 százalékkal, a svájci frankkal szemben 2,7 százalékkal erősödött.

Hiába a kormány egyik kedvenc egyháza, mégis nagyot bukik a kóser vágóhídon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.26. 07:55
Köves Slomó
Fotó: Népszava
A csengelei húsüzem csak nyeli a pénzt. Azt nem tudni, kiét.
Három éve, 2017-ben, hatalmas csinnadrattával adták át a Csongrád-Csanád megyei Csengelén azt a kóser vágóhidat, amely az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez köthető (EMIH). Az ünnepségen Köves Slomó vezető rabbi mellett ott állt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter is. Az akkor ígéretesnek tűnő beruházás mára masszívan veszteséges lett. Mint a 24.hu írja, megnyitása óta a létesítmény adózott eredménye mínusz 1,12 milliárd forint. Az üzemet birtokló cég tartozás-és hitelállománya is alaposan megnőtt az utóbbi években. 
A hivatalosan elérhető jegyzőkönyvekből az derül ki, hogy a veszteségeket az EMIH pótolta ki, bár arról nem tudni, ezt miből finanszírozzák. Egy biztos: a zsidó hitközség nagyon közel áll a NER-hez, Köves gyakori vendég Orbánnál, a Karmelita Kolostorban.

A portál tett fel kérdéseket is a csengelei vágóhíddal kapcsolatban, de az írásos válaszban több lényegi felvetésre egyáltalán nem reagált a kormánykedvenc szervezet. Így arra sem, milyen forrásból pótolják az egyre nagyobb deficitet. Az EMIH több ok miatt is speciális egyház Magyarországon: például komoly szerepe van abban, hogy Orbán Viktor kormánya tompíthatja azokat a kritikákat, amelyek – például a Soros György elleni kampány miatt – antiszemitizmust emlegetnek. A 24.hu szerint az EMIH-közeli pénzügyi források végességére utal, hogy nyáron kiléptek a médiapiacról is. Így eladták a Klubrádióban lévő üzleti hányadukat, valamint a 168 Óra hetilapot is. (Bár utóbbi lépést Köves Slomó a "betegesen gyanakvó" és "hideg polgárháborús" viszonyokkal magyarázta, nem az anyagi helyzettel.)