Előfizetés

Olyan lehetett a Föld őslégköre, mint ma a Vénuszé

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.26. 19:32

Fotó: MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRA / AFP
Szén-dioxidban gazdag és oxigénben szegény, aminek következtében a légnyomás a mostani százszorosa.
Amikor a Föld több mint 4,5 milliárd évvel ezelőtt létrejött, forró magmaglóbusz volt, őslégköre a mai Vénuszéhoz hasonlított egy új nemzetközi kutatás szerint. 
Az őslégkör szén-dioxidban gazdag, oxigénben szegény volt. Folyékony kőzet borította a teljes földfelszínt, csak néhány helyen emelkedtek ki kisebb őskontinensek a magma óceánjából – olvasható a Science Advances szerdán megjelent számában közölt tanulmányban. 
Paolo Sossi, a zürichi Szövetségi Műszaki Egyetem (ETH) geokémikusa és nemzetközi kutatócsoportja azt vizsgálta, hogyan alakult ki ekkoriban a bolygó légköre. Ehhez lézerfénnyel kőzetet olvasztottak egy speciális berendezésben, majd megvizsgálták, hogyan változott a légkör összetétele, mialatt a környezet hőmérséklete lehűlt és a magmaóceán megszilárdult. A Föld történetében ez a lehűlés geológiai léptékben nagyon gyorsan, nagyjából egymillió év alatt zajlott le – magyarázta Sossi. Az eredmény: az atmoszféra szén-dioxidtartalma nagyjából 95 százalék volt, ezáltal a légnyomás az ősi Földön mintegy százszor akkora volt, mint ma.
A szén-dioxidtól eltérően a vízgőz a légkörben kondenzálódott és a magmaóceánban oldódott fel. Így keletkezett több mint négymilliárd éve a Föld körül az a szélsőségesen üvegházhatású légkör, amely hasonló a Vénuszt ma körülvevő atmoszférához.
A kutatók szerint ahhoz, hogy a Földön az élethez kedvező feltételek jöjjenek létre, szükség volt a Naptól való viszonylag nagy távolságra. Ezáltal a víz a Földön nem párolgott el, hanem az ősóceánban gyűlt össze. Másfelől a Föld folyamatosan nyelte magába a szén-dioxidot: a gáz a tengervízben oldódott fel, kalciummal vegyült és a talajra ülepedett. A lemezek mozgása ezután a szén-dioxidot a földkéreg és a földköpeny mélyébe húzta. „Azt egyébként még nem tudjuk, az oldott vízmolekulák hogyan jutottak a magmaóceánból a légkörbe, és később esővízként hogyan tudtak a tengerekbe gyűlni. Ezeket a jelenségeket további kísérleteinkkel vizsgáljuk” – tette hozzá Sossi.

Segítik a gondolkodást a kakaó flavonoidjai

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.26. 18:31

Fotó: Anne-Sophie Bost / PhotoAlto / AFP
Egy új amerikai kutatásból az is kiderült, nem minden agy reagál egyformán a finom serkentésre, amely inkább a nehezebb feladatok megoldását segíti.
A kakaó flavonoidjai egészséges felnőtteknél fokozzák az agy oxigénellátását, ezzel javítják a kognitív teljesítményt egy új amerikai kutatás szerint. Jobb eredményeket mutattak a gondolkodást igénylő, bonyolult feladatok megoldásában azok a résztvevők, akik előtte kakaóflavonoidokat fogyasztottak – derült ki az Illinois-i Egyetem honlapján megjelent kutatásból.
A kutatók olyan felnőtteket kértek fel, akik nem dohányoztak, nem volt tudomásuk agyi, szív- és érrendszeri, valamint légzőszervi betegségükről. A 18 résztvevőt két szakaszban tesztelték, az egyik előtt flavonoidokban gazdag, a másik előtt feldolgozott, nagyon kevés flavonoidot tartalmazó kakaót kaptak. Se a résztvevők, se a kutatók nem tudták, mikor melyik kakaót fogyasztották.
Mintegy két órával a kakaó fogyasztása után a résztvevők öt százalék szén-dioxidot, vagyis a normális érték körülbelül százszorosát tartalmazó levegőt lélegeztek be, amivel azt szokták vizsgálni, hogyan reagál az agy érrendszere erre a kihívásra. A szervezet erre jellemzően úgy válaszol, hogy növeli az agy vérellátását, ami több oxigént jelent, és lehetővé teszi, hogy az agy több szén-dioxidtól tisztuljon meg – mondta el Gabriele Gratton, az egyetem professzora.
Funkcionális közeli infravörös spektroszkópia (NIR-spektroszkópia) eljárással megmérték a homlokkéreg oxigénellátottságát. Ez az agyi terület kulcsszerepet játszik a tervezésben, a viselkedés szabályozásában és a döntéshozatalban is. A kutatók emellett bonyolult feladatok elé állították a résztvevőket, ahol időnként ellentmondásos vagy egymással versengő utasítások között kellett eligazodniuk.
A résztvevők többségének agyában gyorsabb és erősebb oxigénszállítást mértek, ha kakaóflavonoidokat, mintha semmit, vagy kevés flavonoidot tartalmazó kakaót fogyasztottak. A flavonoidos kakaó fogyasztása után jobban teljesítettek a kognitív tesztek többségén is: 11 százalékkal gyorsabban oldották meg a komplex problémákat ahhoz képest, amikor nem, vagy kevés flavonoidot fogyasztottak. A könnyebb feladatoknál azonban nem volt mérhető különbség. „Ez arra utal, hogy a flavonoidok a nagyobb kihívást jelentő problémák esetén segíthetnek” – mondta Catarina Rendeiro, a Birminghami Egyetem táplálkozáskutatója. A résztvevők szervezete nem egyformán reagált a kakaóflavonoidokra. A legtöbbnek segített, de volt egy kis csoport, amelynek nem – tette hozzá.
A 18 fős csoportból négynél nem mutatkozott különbség, ha flavonoidok után végezték el az oxigénellátási tesztet és a bonyolult feladatokat. „Mivel ők voltak azok, akik már a legelső, flavonoidok nélküli vizsgálatokban is a legjobb eredményeket mutatták, ez azt jelentheti, hogy akik már eleve fittek, azoknál nincs sok lehetőség a javulásra” – magyarázta Rendeiro.
A Scientific Reportsban megjelent tanulmány szerzői szerint az eredmények arra utalnak, hogy a kakakóflavonoidok fogyasztása után javuló vérellátás összefügg a kognitív működés javulásával.

Több testmozgásra buzdít a WHO

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.26. 18:17

Fotó: CHRISTINA ASSI / AFP
A testi és a lelki egészség megőrzése érdekében is fontos naponta végzett fizikai tevékenységekkel ellensúlyozni azt, hogy a járvány miatt több időt kell otthon tölteni.
Felnőtteknek heti legalább 2,5, gyerekek és tinédzserek számára pedig napi legalább 1 óra testmozgást javasol legújabb, szerda éjjel közzétett ajánlásában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a testi és lelki egészség megőrzése érdekében a koronavírus-járvány közepette. Emellett azt is szorgalmazzák, hogy a fiatalok próbálják minél jobban csökkenteni a képernyő előtt töltött időt, és minden korosztály próbálja fizikai tevékenységekkel ellensúlyozni, hogy a pandémia miatt megnövekedett a négy fal között töltött órák száma.  
„A testmozgás nem pusztán a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a rák esélyét csökkenti, de mérsékli a szorongás és a depresszió tüneteit, valamint javítja az emlékezőképességet és visszafogja az Alzheimer-kór tüneteinek előrehaladását is” – jelentette ki genfi sajtótájékoztatóján Rüdiger Krech, a WHO egészségmegőrzésért felelős igazgatója a szervezet Minden mozdulat számít című kampányának bemutatásakor.
Krech rámutatott: minden negyedik felnőttre, és „megdöbbentő módon” a fiatalok 80 százalékára is igaz, hogy nem mozog eleget. „Pedig a mindennapi mozgás nem csupán a testnek jó, hanem a lelki egészség megőrzését is elősegíti” – hívta fel a figyelmet Fiona Bull, a WHO testmozgásszakértője.
A felnőtteknek kiadott ajánlásokban ezúttal külön kitérnek a várandós nőkre és a kismamákra. Felhívják a figyelmet arra, hogy kisebb a szülés utáni cukorbetegség kialakulásának esélye azoknál, akik rendszeresen mozognak a terhesség alatt is.
A 65 év felettieknek a WHO azt ajánlja: erősítsék izmaikat, és igyekezzenek egyensúlyjavító gyakorlatokat végezni, hogy megakadályozzák az eleséssel járó baleseteket.
Ajánlásában a WHO külön méltatja a viselhető okoseszközök szerepét, amelyek fontos visszajelzést adnak arról, hogy mennyire vagyunk fizikailag aktívak. A legtöbb ember ugyanis hajlamos alábecsülni, hogy milyen sok időt tölt egy helyben mozdulatlanul – jegyezték meg.