Előfizetés

Eldőlt - újnak tekinthetők a hármas metró kocsijai

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.11.27. 06:40

Fotó: Népszava
A hármas vonalon közlekedő orosz szerelvények „nem a kivitt metrókocsik felújított változatai” - állapította meg a beszerzést vizsgáló jelentés.
A hármas vonalon közlekedő orosz járművek „nem a kivitt metrókocsik felújított változatai” – derült ki a szerelvények beszerzését vizsgáló jelentésből. A dokumentum szerint jogszerű volt a hármas metróvonal kocsijainak korszerűsítéssel egybekötött felújítását célzó közbeszerzési eljárás kiírása és lebonyolítása, ugyanakkor „meg kell állapítani, hogy (…) nem volt váratlan a Metrowagonmash (MWM) tendernyerése”.
Mint ismeretes a metrókocsi-beszerzés felülvizsgálatát Karácsony Gergely főpolgármester rendelte el még januárban. (A műszaki és gazdasági megállapításokról a Népszava csütörtöki lapszámában írtunk.) A felügyelőbizottság által kiválasztott kérdések közé furcsa mód nem került be az a kézenfekvő kérdés, miszerint a Metrovagonmash által leszállított kocsik felújított régiek vagy silány újak, amelyeket – a tendert kijátszva – egyszerűen rásózták az oroszok a fővárosi önkormányzatra. A felkért ügyvédi iroda ennek ellenére mégis választ adott rá. A zárójelentés részeként elkészült jogi szakvélemény szerint a „közbeszerzési dokumentációban meghatározott értékelési szempontrendszer nem szolgálta teljes egészében azt, hogy a legjobb műszaki tartalom megajánlására kényszerítse az ajánlattevőket”. A szerelvények lényegi részének tekinthető vontatómotor konstrukciója például egy ponttal esett latba az értékelésnél, míg a teljesítési határidő 19 pontot ért. Ez meglehetősen furcsa arányosítás, ha a fővárosi közösségi közlekedést 20-30 évre meghatározó beszerzésről van szó.
A metrókocsik felújítására kötött, 219 millió euró értékű (mai árfolyamon csaknem 79 milliárd forintos) vállalkozói szerződést ötször módosították 2015 augusztusa óta. Először még az év októberében, utoljára 2018-ban. Ezek közül három bír különös jelentőséggel. 2016-ban az eredeti ajánlatot felülírva aszinkron motoros hajtás került a műszaki leírásba. (Végül a japán Hitachi-motorokkal szállították a szerelvényeket.) Egy ilyen érdemi elem megváltoztatását alapkörben tiltja a közbeszerzési törvény, de mivel az oroszok az eredetinél jobbat ajánlottak, mégis jogszerűnek tekinthető.
A következő módosításban 25 évről 30 évre emelték fel a garantált élettartamot, miközben a teljesítési határidő 34 hónapról 33-ra csökkent. A metrókocsik törzskönyveiben viszont továbbra is 20 év szerepel a gyártó által megadott működési időtartamként. A módosítás az előzővel megegyező ok miatt jogszerűnek tekinthető, mivel a BKV elméletileg jobban járt. Csakhogy az MWM végül nem tudta tartani a saját maga által ajánlott új határidőket és súlyos késedelembe esett a szállítással. (A BKV 2019 februárjában be is perelte az orosz céget és 6,8 milliárd forint kötbért követel. A jogvita egy jottányit se haladt előre. A főváros és az állam viszont titkos tárgyalásokba kezdett arról, hogy az állam átvenné a pert és kifizetné a fővárosnak a követelést.) Az MWM a gyorsításért cserébe előrehozott fizetést kért, így még a 2019-es önkormányzati választások előtt megkaphatta a teljes vállalási árat.
Az utolsó módosítás alapjaiban írta felül a metrószerződést. Az MWM az eredeti kontraktusban kizárólag a kocsiszekrény korrodált elemeinek újakra cserélését vállalta. Később azonban úgy döntöttek, hogy teljes egészében újakat gyártanak. Csakhogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság által ezekre az új kocsikra kiadott típusengedély jelentősen eltért a győztes ajánlatra készült elvi előzetes típusengedélytől. Az üzembe helyezési eljárást így nem lehetett volna lefolytatni. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azonban a segítségükre sietett és új fogalmat – „jármű-korszerűsítés” – kreált, amit azután beillesztett a vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletekbe. A fogalom rendkívül széles értelmezési spektrumot biztosított a felújítás, korszerűsítés fogalmának, mivel nem kötötték ki, hogy csak egyes szerkezeti egységek cserélhetők, így bármennyi (akár valamennyi) szerkezeti egység újra cserélhetővé vált. Így vált lehetővé, hogy az orosz cég gyakorlatilag teljesen új járműveket szállítson a kivitt kocsik felújítása helyett. Ahogy a jelentés dokumentációjában olvasható: „A járművek nem a kivitt járművek felújított változatai”. A szerelvények vasúti engedélyezése és így későbbi forgalomba helyezése ezzel az átalakítási engedélyezésre vonatkozó rendeletmódosítással vált lehetővé.
Kapcsolódó
Felújított metrókocsik: orosz rulett

Müller Cecília, a „közülünk való ember”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.11.27. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A rendvédelmi szigor bürokratikus nyelve válsághelyzetben nem működik, szükség van a hétköznapi beszédstílusra is. Szakértők elemezték az operatív törzs produkcióját.
Általában véve is igaz, hogy a kormány nem indokolja döntéseinek hátterét. E mögött az a hatalmi felfogás és érdek áll, hogy a politikusok szakemberek, rájuk kell bízni a politikusi döntéseket, abba beleszólása egy átlagpolgárnak nem lehet, mert nem ért hozzá – vezette fel az operatív törzs tájékoztatóinak értékelését Somogyi Zoltán kommunikációs szakember, szociológus, a Political Capital társalapítója. A felettes hatalom nyelvét nem kell feltétlenül érteni – folytatta. Ahogyan a latin nyelvet sem értette senki a templomokban, vagy az MSZMP elvtársait sem az „átkosban”. A lényeg az volt, hogy az a hatalom beszél, amelynek döntéseit indok nélkül el kell fogadni. Somogyi Zoltán szerint ez a hagyomány máig megmaradt például a hivatalos állami és önkormányzati levelezésben, amelynek barokkos és jogi nyelvezetét sokszor még a jogász végzettségűek is nehezen értik. A problémának azonban – hangsúlyozta – ez csak az egyik oldala. A másik, hogy az átlagos hétköznapok menedzselésére elegendő bürokratikus nyelv válsághelyzetben nem működik. Ott kell a hétköznapi érthetőség, amelyet Müller Cecília kiválóan képvisel. Bárki családtagja lehetne: ez az érzés vele kapcsolatban. Néha esetlen fogalmazásai sem okoznak ellenszenvet a választókban. A Fidesz-kormányban folyamatosan mérnek mindent, így nyilván azt is látják, hogy Müller Cecíliával jól jártak. Ezért kérik fel, hogy komoly bizottságokban vegyen részt, orvosigazgatókat javasoljon. Ezért kap magas állami kitüntetést. Müller Cecília hozza a „közülünk való ember” imázsát a maga egyszerű fogalmazásával, amelyet jól színesítenek a háttérben a már sokkal inkább a hatalom nyelvén és a hatalom képviselőjeként szóló rendvédelmi szigor férfihangjai. Somogyi Zoltán politikai értelemben sikeresnek ítéli meg tevékenységüket, nem hiszi, hogy a választóknak ez a „csapat” ellenszenves lenne, és ezért elfordulnának a kormánytól. Az operatív törzs tájékoztatóin megjelenő egyenruhások a klasszikus rendőrnyelvet használják, azt a feleslegesen bonyolult, hosszú körmondatokból álló nyelvet beszélik, ami sajnálatos módon az állami bürokráciában is megszokott – állapította meg Gergely Vera, a „közérthető fogalmazás” szakértője, aki Müller Cecília szerepléséről nem kívánt véleményt mondani. Járványveszély idején különösképpen fontos lenne, hogy mindenki képes legyen értelmezni a vírus elleni védekezéshez szükséges információkat. Gergely Vera szerint azonban az operatív törzs eseményein elhangzó rendőrségi közlések nem felelnek meg a közérthetőség kívánalmának. A megértés terhe jelenleg a befogadó félen van, pedig ennek pont fordítva kellene működnie: az államnak nem csupán felelőssége, hanem kötelessége is (lenne) úgy tájékoztatni, hogy az állampolgárok megértsék, amit feléjük kommunikálnak. Örök vita, hogy hol húzzuk meg a határt, mennyire egyszerű nyelvet lehet és kell használni. Ilyen helyzetben a nyolc általánost végzetteknek is tudniuk kell, mit akarnak tőlük. Célszerű ennek megfelelően fogalmazni – mondta Gergely Vera. Az egyetlen szerencse – tette hozzá –, hogy az információk jelentős részben a sajtó közvetítésével jutnak el az emberekhez: az újságírók „lefordítják magyarra”, amit az operatív törzs közölni szeretne. Mikecz Dániel politológus, a Republikon Intézet vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az ellenzéki bírálatok ellenére a kormány továbbra is közbiztonsági, közegészségügyi ügyként tekint a járványra. Ezt fejezi ki, hogy az országos tisztifőorvos mellett rendőrségi szóvivők tartják a koronavírusról szóló tájékoztatókat, míg más országban civil járványügyi szakemberek. Az egyenruhás tájékoztatás azonban illik az Orbán-kormánynak a járvány elleni fellépés során is megnyilvánuló háborús retorikájához, valamint a menekültválság óta tartó szakpolitikai militarizálódáshoz. Müller Cecília szereplése is a központosított közbiztonsági, közegészségügyi hangsúly felől értelmezhető: nem kiválasztották a szerepre, hanem megtalálta az. Már a járványt megelőzően országos tiszti főorvos volt, aki a központi állami végrehajtás kormány által felügyelt vezető tisztségviselője – emlékeztetett Mikecz Dániel. Noha sok – időnként kifejezetten gyermeteg vagy ízléstelen – bírálat érte Müller Cecília személyét és stílusát, a kormány nem cserélte le a járványügyi tájékoztatók első számú szóvivőjét. Somogyi Zoltántól eltérően a politológus úgy látja, hogy ennek oka kevésbé kommunikációs megfontolásokban keresendő. Talán nehéz elhinni, de a kormány számára sem könnyű megbízható szakértőt találni minden pozícióra, különösen nem egy válsághelyzetben. Mikecz Dániel említett még egy szempontot is: a Fidesz nagyon ritkán hajlandó külső kritikák miatt megválni a lojális emberektől.  

Hibaüzenet a lélegeztetőgépen

Batka Zoltán Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.11.27. 06:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Nem működik kifogástalanul minden lélegeztetőgép Zalaegerszegen – értesült lapunk. Az operatív törzs hallgat, a kínai gyártó elismerte a Népszavának, hogy kaptak jelzést problémákról.
Több alkalommal is meghibásodtak lélegeztetőgépek a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban – erről értesült a Népszava több forrásból. Lapunk megkereste a Zala Megyei Szent Rafael Zala Kórházat, de az intézmény csak azt válaszolta, hogy a jelenlegi eljárásrendnek megfelelően a felvetett kérdésre az operatív törzs ad felvilágosítás. November 17-én írásban fordultunk a kormányzati tájékoztatási központhoz és az operatív törzshöz, de megkeresésünkre tegnap esti lapzártánkig, azaz tíz nap alatt sem kaptunk választ. Mivel a hatályos jogszabályok szerint az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos váratlan eseményeket a kórház köteles jelenteni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetnek (OGYÉI), megkerestük ezt a szervezetet is, választ azonban innen sem kaptunk csütörtök estig. A Népszava megkereste azt a kínai céget, amely gyártja az állítólag meghibásodó Crius V6 Northern típusú lélegeztetőgépeket. A Hong Konghoz közeli Shenzhen-ben székelő Northern Meditec Ltd. kereskedelmi igazgatója, Leo Lee érdeklődésünkre közölte, jelentős mennyiségű lélegeztetőgépet adtak el egy magyar cégen keresztül. Amikor a gépek meghibásodásáról kérdeztük, úgy fogalmazott: „A Covid-19 miatt nem könnyű megállapítani a valódi problémát, hogy mi történt a lélegeztetőgépeinkkel, lehet, hogy a lélegeztetőgép miatt történt, lehet, hogy a lélegeztetőgép helytelen üzemeltetése miatt. Csak vázlatos visszajelzést kaptunk az értékesítőnktől és a kórháztól. De nincs ok aggodalomra, gyártó cégként magyarországi partnerünkkel kezeljük a problémát és dolgozunk a megoldáson.”

Az Egyesült Királyságba is ez a cég szállít

A Northern Meditecet a szaksajtó a világ egyik meghatározó lélegeztetőgép-gyártójaként tartja számon. A Northern Meditec jelenleg Európán belül az Egyesült Királyságba szállít nagyobb mennyiségben, ahol – mint a cég közölte – az első biztonsági vizsgálatok nyomán újabb gépeket rendelt tőlük a brit kormányzat. A cég másik nagy felvevő piaca Dél-Amerika. Igaz, ott nem ment zökkenőmentesen a társaság piacra lépése. Mint arról a kolumbiai helyi sajtó szeptemberben beszámolt, a kolumbiai kormányzat visszamondott egy 1000 lélegeztetőgépre szóló, 35 millió dolláros megrendelést. Az ottani nagykereskedő partnerük ugyanis nem tudta megfelelően igazolni, hogy a készülékek maradéktalanul megfelelnek a biztonságos üzemeltetésre vonatkozó helyi szabályoknak. Amikor a Népszava ezekről a sajtóhírekről kérdezte a Northern Meditec-et, a cég azt közölte, hogy ez csak átmeneti, kezdeti probléma volt, ami a „Kína és Kolumbia közötti eltérő munkakörülményekből fakadt.” A cég szerint már megoldódott ez a probléma, így már második sőt, harmadik körben is rendelt tőlük a kolumbiai kormányzat lélegeztetőgépet.

Azt ismételt kérdésünkre sem árulta el a Northern Meditec, hogy mely cég a magyarországi partnerük, és mikor, mennyit, mennyiért vett Magyarországra a Crius V6 Northern típusú lélegeztetőgépből, mivel ez szerintük üzleti titok. Azt, hogy valami baj van a zalaegerszegi intenzív osztályon használt egyes gépekkel megerősítette lapunknak az intézmény két dolgozója is. Azt nem tudták, hogy összesen hány eszköz romolhatott el, és ezek a hibák okoztak-e veszélyt, jelentettek-e kockázatot a betegellátásában. További részleteket egyikük sem mondott, viszont azt mindketten jelezték, hogy erről az ügyről a kórházban senki sem beszélhet.

961 ember van intezív osztályon a koronavírus miatt

Meghalt 115, többségében idős, krónikus beteg, és újabb 6360 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést - közölte a koronavirus.gov.hu csütörtökön. Ezzel 192 047-re nőtt a Magyarországon azonosított fertőzöttek száma. Az elhunytaké 4229-re emelkedett, a gyógyultak száma 49 616. Az igazolt fertőzöttek számában összesítve megjelennek a mentők által, a szűrőbuszokon, és a kórházi dolgozók körében gyorsteszteléssel kiszűrtek is. Az aktív fertőzöttek száma 138 202. 7537 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 640-en vannak lélegeztetőgépen. Gulyás Gergely a tegnapi kormányinfón elárulta azt is, hogy „ha jól emlékszik” 961-en vannak intenzív osztályon a betegséggel összefüggésben. Ezt az adatot idáig nem közölték. MTI