A hármas vonalon közlekedő orosz járművek „nem a kivitt metrókocsik felújított változatai” – derült ki a szerelvények beszerzését vizsgáló jelentésből. A dokumentum szerint jogszerű volt a hármas metróvonal kocsijainak korszerűsítéssel egybekötött felújítását célzó közbeszerzési eljárás kiírása és lebonyolítása, ugyanakkor „meg kell állapítani, hogy (…) nem volt váratlan a Metrowagonmash (MWM) tendernyerése”.
Mint ismeretes a metrókocsi-beszerzés felülvizsgálatát Karácsony Gergely főpolgármester rendelte el még januárban. (A műszaki és gazdasági megállapításokról a Népszava csütörtöki lapszámában írtunk.) A felügyelőbizottság által kiválasztott kérdések közé furcsa mód nem került be az a kézenfekvő kérdés, miszerint a Metrovagonmash által leszállított kocsik felújított régiek vagy silány újak, amelyeket – a tendert kijátszva – egyszerűen rásózták az oroszok a fővárosi önkormányzatra. A felkért ügyvédi iroda ennek ellenére mégis választ adott rá.
A zárójelentés részeként elkészült jogi szakvélemény szerint a „közbeszerzési dokumentációban meghatározott értékelési szempontrendszer nem szolgálta teljes egészében azt, hogy a legjobb műszaki tartalom megajánlására kényszerítse az ajánlattevőket”. A szerelvények lényegi részének tekinthető vontatómotor konstrukciója például egy ponttal esett latba az értékelésnél, míg a teljesítési határidő 19 pontot ért. Ez meglehetősen furcsa arányosítás, ha a fővárosi közösségi közlekedést 20-30 évre meghatározó beszerzésről van szó.
A metrókocsik felújítására kötött, 219 millió euró értékű (mai árfolyamon csaknem 79 milliárd forintos) vállalkozói szerződést ötször módosították 2015 augusztusa óta. Először még az év októberében, utoljára 2018-ban. Ezek közül három bír különös jelentőséggel. 2016-ban az eredeti ajánlatot felülírva aszinkron motoros hajtás került a műszaki leírásba. (Végül a japán Hitachi-motorokkal szállították a szerelvényeket.) Egy ilyen érdemi elem megváltoztatását alapkörben tiltja a közbeszerzési törvény, de mivel az oroszok az eredetinél jobbat ajánlottak, mégis jogszerűnek tekinthető.
A következő módosításban 25 évről 30 évre emelték fel a garantált élettartamot, miközben a teljesítési határidő 34 hónapról 33-ra csökkent. A metrókocsik törzskönyveiben viszont továbbra is 20 év szerepel a gyártó által megadott működési időtartamként. A módosítás az előzővel megegyező ok miatt jogszerűnek tekinthető, mivel a BKV elméletileg jobban járt. Csakhogy az MWM végül nem tudta tartani a saját maga által ajánlott új határidőket és súlyos késedelembe esett a szállítással. (A BKV 2019 februárjában be is perelte az orosz céget és 6,8 milliárd forint kötbért követel. A jogvita egy jottányit se haladt előre. A főváros és az állam viszont titkos tárgyalásokba kezdett arról, hogy az állam átvenné a pert és kifizetné a fővárosnak a követelést.) Az MWM a gyorsításért cserébe előrehozott fizetést kért, így még a 2019-es önkormányzati választások előtt megkaphatta a teljes vállalási árat.
Az utolsó módosítás alapjaiban írta felül a metrószerződést. Az MWM az eredeti kontraktusban kizárólag a kocsiszekrény korrodált elemeinek újakra cserélését vállalta. Később azonban úgy döntöttek, hogy teljes egészében újakat gyártanak. Csakhogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság által ezekre az új kocsikra kiadott típusengedély jelentősen eltért a győztes ajánlatra készült elvi előzetes típusengedélytől. Az üzembe helyezési eljárást így nem lehetett volna lefolytatni. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azonban a segítségükre sietett és új fogalmat – „jármű-korszerűsítés” – kreált, amit azután beillesztett a vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletekbe. A fogalom rendkívül széles értelmezési spektrumot biztosított a felújítás, korszerűsítés fogalmának, mivel nem kötötték ki, hogy csak egyes szerkezeti egységek cserélhetők, így bármennyi (akár valamennyi) szerkezeti egység újra cserélhetővé vált. Így vált lehetővé, hogy az orosz cég gyakorlatilag teljesen új járműveket szállítson a kivitt kocsik felújítása helyett. Ahogy a jelentés dokumentációjában olvasható: „A járművek nem a kivitt járművek felújított változatai”. A szerelvények vasúti engedélyezése és így későbbi forgalomba helyezése ezzel az átalakítási engedélyezésre vonatkozó rendeletmódosítással vált lehetővé.
