A IX. Integritás Kerekasztalról kiadott közlemények szerint hazánkban a jogállamiság alapját jelentő alkotmányos szinten jelenik meg a korrupció elleni fellépés. Az integritás, vagy más szóval az etikus magatartás, illetve működés pedig a mindennapi élet szintjén azt jelenti, hogy az állam olyan feltételeket teremt, hogy a korrupcióra lehetőséget adó helyzetek létre sem tudnak jönni – hangzott el a zárt konferencián kormányzati felszólalók szájából, ahol olyan állami szervek, mint az Állami Számvevőszék, Legfőbb Ügyészség, vagy épp Pintér Sándor belügyminiszter vitatták meg a korrupció elleni harc állását.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke szerint a szabálykövetésnek és rendezettségnek a COVID-19 világjárvány időszakában különösen nagy jelentősége van. Az ENSZ állásfoglalása, nemzetközi kutatások, illetve az Állami Számvevőszék értékelése szerint a veszélyhelyzeti állapot kiemelt korrupciós, illetve szabálysértési kockázatot jelent, ezért fokozott jelentősége van az integritás szemlélet terjesztésének, a korrupció megelőzését biztosító rendszerek kiépítettségének és működtetésének a közszféra szervezeteinél - mondta online sajtótájékoztatón az ÁSZ elnöke.
Ennek ellenére a a Állami Számvevőszék 2020-ban minden korábbinál nagyobb hatást gyakorolt a magyar közszféra etikus működésére, a korrupció megelőzését szolgáló rendszerek fejlesztésére - dicsérte meg az általa vezetett intézményt Domokos László. Az ÁSZ felmérése szerint 2020-ban tovább erősödött a korrupció ellen védettséget biztosító integritáskontrollok kiépítettsége a magyar közszférában. A magyar gazdaság elmúlt években végbement fenntartható kifehérítése pedig a korrupció elleni rendszerszintű fellépés eredményességét támasztja alá – fogalmazott az ÁSZ elnöke.
Nem maradt felderítetlenül korrupciós cselekmény, amely sértené az állampolgárok érdekeit – tette hozzá Pintér Sándor. Elmondta, hogy Belügyminisztérium továbbra is határozottan és következetesen lép fel a korrupció minden formája ellen. Az új Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában központi szerepet kapnak a megelőzésben a technikai eszközök. Kormány szándéka, hogy a korrupcióellenes küzdelemben minél szélesebb együttműködés valósuljon meg, ezért a stratégia elfogadásával egyidejűleg felkérte a nyilatkozathoz eddig nem csatlakozott állami szerveket a csatlakozásra.
A bírák ellen az elmúlt években – csekély számban – indult büntetőeljárások adataiból az látható, hogy a korrupciós bűncselekményekben a bírósági szervezet érintetlen maradt: egyes elszigetelt eseteket leszámítva a korrupció évtizedek óta nincs jelen a bírósági szervezetben – állapította meg az Országos Bírósági Hivatal. A bírák ellen indult büntetőeljárások ugyanis nem hivatali tevékenységükhöz kapcsolódóan, hanem magánéletben elkövetett cselekményeik miatt indulnak, tipikusan a közúti közlekedés szabályainak megszegésével kapcsolatos bűncselekmények – illetve szabálysértések – miatt.
Magyarországon a politikai korrupciós ügyek már a nyomozási szakaszban elakadnak – ennek felelőse a rendőrség mellett a Legfőbb Ügyészség. A vádhatóság közleménye szerint a gazdasági bűncselekményekhez korrupció is kapcsolódhat. Emiatt is kiemelten fontos, hogy az ügyészek - mind vezetői, mind szakértői szinten -, szorosan együttműködik az OLAF-fal, az Unió csalás elleni hivatalával, amely az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgáló uniós szervezet - olvasható közleményükben.
