Előfizetés

Majdnem 40 ezerrel lettek többen idén őszre a munkanélküliek

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.27. 12:02

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A Központi Statisztikai Hivatal szeptemberről októberre viszont 23 ezres csökkenést mért.
Az augusztus-októberi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 482 ezer volt, 38 ezerrel, 0,8 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ugyanakkor a kimutatások szerint a 2020. augusztus-októberi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 202 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy októberben az előző hónaphoz viszonyítva 23 ezerrel, 199 ezerre csökkent a munkanélküliek száma. A jelzett 4,3 százalékos munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal volt alacsonyabb az egy hónappal korábbinál. Mivel a foglalkoztatás szintje is csökkent októberben, 53 ezerrel emelkedett az inaktívak száma elsősorban azokból, akik – a járvány terjedése és az ismételten bevezetett korlátozások miatt – nem kerestek munkát közölte a KSH. Az augusztus-októberi időszakban a 15-24 éves munkanélküliek száma 5 ezerrel 38 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 0,8 százalékponttal 12,2 százalékra csökkent egy év alatt. A munkanélküliek közel egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 0,9 százalékponttal, 3,9 százalékra emelkedett a 33 ezres létszámnövekedés miatt, az 55-74 éveseké 1,2 százalékponttal, 3,0 százalékra nőtt, mivel számuk 10 ezerrel emelkedett.    A munkanélküliség átlagos időtartama 11,0 hónap volt, a munkanélküliek 31,4 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NSZF) adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbihoz képest 27,9 százalékkal, 306 ezerre nőtt.   A legfrissebb novemberi adat szerint a nyilvántartott álláskeresők száma további 10 ezerrel, 300 ezer alá, 296 ezerre csökkent, ami március óta a legalacsonyabb szám, igaz 57 ezerrel, 24 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A KSH adatsoraira reagálva Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára pénteken az M1 állami televízióban kiemelte: ágazati téren nem figyelhető meg jelentős változás, a munkaerőpiacon belül továbbra is a szolgáltató szektorban és a feldolgozóiparban a legnehezebb a helyzet, miközben az építőipart és a mezőgazdaságot kevésbé érinti a járvány.

360,84 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.11.27. 08:20
Illusztráció: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama péntek reggel a főbb devizákkal szemben. Az euró jegyzése kissé emelkedett forintban, a dolláré és a svájci franké pedig csökkent.
Az eurót a csütörtök esti 360,74 forint után péntek reggel fél nyolckor 360,84 forinton jegyezték. 
A dollár jegyzése 302,99-ről 302,52 forintra, a svájci franké pedig 334,23-ról 334,02 forintra csökkent.
A héten a forint az euróval és a svájci frankkal szemben 0,3 százalékkal gyengült, a dollárral szemben 0,3 százalékkal erősödött. 
A hónap eleje óta a forint erősödött, az euróval szemben 1,5 százalékkal, a dollárral szemben 3,8 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 2,6 százalékkal. 
Az év eleji árfolyamához képest a forint gyengébben áll, az euróval szemben 9, a dollárral szemben 2,3, a svájci frankkal szemben pedig 9,5 százalékkal.

Mérföldkőhöz érkezik a hulladék visszaváltás

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.11.27. 07:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
A kormány tervek szerint három év múlva bevezetné az üveg-, műanyag- és fém- csomagolóanyagok visszaváltását. Az érdemi részletek még homályosak.
Visszaváltanák 2023 közepétől az üveg- és műanyag palackokat, valamint a fémdobozokat – derül ki a parlamenti honlapra kedd éjfélkor felkerült kormányelőterjesztésből. Az írásmű terjedelmes hossza ellenére nem teszi világossá, pontosan mely szervezet, miből és milyen formában végezné a feladatot. Az előterjesztés mögött álló Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) tegnapi közleménye szerint az italcsomagolások esetében egy automatákból és kézi visszaváltókból álló rendszert vezetnének be, ahol a vásárló a műanyag-, alumínium- és üveg-csomagolású termékek után visszakapja a csomagolás díját. Mindezt – szavaik szerint - az állam alakítana ki és működtetné. A törvény indoklása szintén állami monopóliumként írja le az egységes, országos visszaváltást.  Ám azt is hozzáteszik, hogy az így gyűjtött hulladék a 2023-tól a hazai hulladékgazdálkodás szinte egészét koncesszió keretében átvevő magáncég tulajdonába kerülne. Mi több, „a visszaváltást egységesen a koncessziós társaság biztosítja saját üzemeltetésű visszaváltóberendezéssel, kézi átvétellel, a forgalmazó közreműködésével”. A koncesszornak nevezett majdani nyertest e tárgyban a tervezet „közvetítőnek” nevezi, egyszersmind rögzíti, hogy részesülhet a visszaváltással "összefüggő" díjakból. Az sem tisztázott, hogy hol biztosítják majd a visszaváltást, az pontosan mely csomagolóeszközökre vonatkozik és melyekre nem, a rendszert az érintett szervezetek milyen munka- és pénzmegosztás mellett működtetnék és mennyi lenne a visszaváltási - immáron nem betét - díj. Mivel a korábban e célra feltételezett, állami gyűjtőpontokat és -udvarokat csak az illegális hulladék kapcsán említik, az üvegek-palackok-dobozok visszaváltását várhatóan a megszokott módon, kereskedelmi egységekben vagy azok közelében biztosítják. Azt sem tisztázzák, hogy a díjköteles termékeket árusító kereskedelmi egységekből miként és hová kerül ez a bevétel. A Greenpeace üdvözölte a lépést, de a pazarló és környezetszennyező "eldobható kultúrával" szembeni valódi megoldásnak a kötelező újrahasználatot és újratöltést tartják. A környezetvédő szervezet annak jogszabályba foglalását is várja, hogy a visszaváltott italcsomagolásokat bizonyosan újrahasznosítják. De 2026-ra kikötnék az italcsomagolások 70 százalékának újratölthetőségét is. Idézik a ZRI Závecz Research friss felmérését, amely szerint a magyar lakosság 85 százaléka támogatja a pet-palackok – például betétdíjas – visszaválthatóságát. 86 százalék ért egyet azzal is, hogy legkésőbb 2026-ra az italcsomagolások legalább 70 százaléka legyen nálunk visszaváltható és újratölthető. (Az intézet a Greenpeace megbízásából november 2-12 között végzett ezer fős, személyes, reprezentatív közvélemény-kutatását.) Ama cél érdekében, hogy 2024-re minden eldobható italcsomagolást újrahasznosítsanak Magyarországon, a környezetvédő szervezet szerint már 2022. január 1-től be kell vezetni a visszaváltást. Emellett jogszabályban kellene előírni a pet-és üvegpalackok, valamint alumínium- és italoskarton-dobozok begyűjtését és újrahasznosítását. A törvénytervezetből hiányolják az újratöltés és -használat előírását is. Ma a jól hasznosítható pet-palackok és alumíniumdobozok körülbelül kétharmada végzi lerakóban, égetőben vagy a természetben, de az üveg aránya is elkeserítő – idézik szakértőjüket, Simon Gergelyt. Itthon csak pet-palackból évi több mint egymilliárd kerül a szemétbe. Ezek mikroműanyaggá aprózódva a folyókba és az emberi szervezetbe kerülnek – tette hozzá. A Greenpeace eddig 22 ezer aláírást gyűjtött össze az italcsomagolások újrahasznosítása-használata-töltése mellett. A törvényjavaslat ezen túl több tucatnyi villamosenergia-, gáz-, távhő- és üzemanyag-piaci, illetve szelektív gyűjtést és az áruk javíthatóságát érintő szabályt módosít.

Börtön vár a visszaeső szemetelőkre

A tervezet lapunk korábbi információinak megfelelően rendelkezik az illegális hulladékelhelyezés büntetésének szigorításáról, a kormányhivatalokon belül megalapítandó Hulladékgazdálkodási Hatóság kapcsolódó feladatairól, illetve bővíti az ellenőrzéseket végző hivatalos személyek felderítési mozgásterét is. A jövőben az, aki jelentős – ezer kilogrammot vagy tíz köbmétert meghaladó – mennyiséget helyez ki, három évig terjedő szabadságvesztést kaphat – foglalja össze az ITM tegnapi közleménye. A büntetés már egytől öt évig terjed, ha valaki veszélyes hulladékot vagy a jelentős mennyiség tízszeresénél is többet szór el, illetve különös visszaeső. A szabálysértőket is szigorúbban büntethetik, az illegálisan szemetelőkre pedig pénzbírság vár. Az intézkedések célja, hogy Magyarország a Klíma- és Természetvédelmi Akciótervben foglaltaknak megfelelően fokozatosan áttérjen a körforgásos gazdaságra – indokolja a lépést a szaktárca. (Nem kevéssé fontos szempont ugyanakkor az uniós előírások szigorodása is.) A kormány ezért a hulladékra nyersanyagként tekintő rendszert vezet be. Az ágazat megújítása azért szükséges, hogy a keletkező hulladék visszakerülhessen a gazdaságba és ott hasznosuljon. Az ITM előzetesen széles körű iparági és érdekképviseleti egyeztetéseket folytatott le - írják. (Tapasztalataink szerint azonban a bevont szervezetek még napokkal ezelőtt se tudták, mit tervez a tárca.) A cél, hogy a termékek újrahasználata, valamint a belőlük és csomagolásukból képződött hulladék kezelése egy országos, egységes rendszerben valósuljon meg. Ennek kapcsán kitérnek a koncessziós tervekre is.

Zsákutca a koncessziós terv

Uniós példa nélküli, jogilag megvalósíthatatlan szakmai zsákutca – vélekedett a koncessziós tervek kapcsán lapunk megkeresésére egy szakértő. Amiként arról tegnapi lapszámunkban részletesen beszámoltunk, 2023-tól egy pályázaton kiválasztott magáncégre bíznák a háztartási, a céges, valamint a gyártói felelősségi, illetve a termék- és visszaváltási díjas rendszerben keletkező hulladékok országos elszállítását-kezelését is.

Begyűjteni, újratölteni Simon Gergely Ma a jól hasznosítható pet-palackok és alumíniumdobozok körülbelül kétharmada végzi lerakóban, égetőben vagy a természetben, de az üveg aránya is elkeserítő