Előfizetés

Navalnij az EU-nak: a pénzre koncentráljanak!

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.11.27. 15:27

Fotó: Olivier Hoslet / MTI/EPA
Az orosz ellenzéki vezető szerint Putyin környezetét kell megcélozni a szankciókkal, azokat a korrupt oligarchákat és tisztviselőket kell megbüntetni, akik Európában állomásoztatják az orosz néptől ellopott vagyonukat.
Orosz ellenzéki aktivisták azt kérik a európaiaktól, hogy ne legyenek partnerek Putyin piszkos üzleteiben. Alekszej Navalnij szerint a pénzre kell koncentrálni: Putyin környezetét kell megcélozni a szankciókkal, azokat a korrupt oligarchákat és tisztviselőket kell megbüntetni, akik Európában állomásoztatják az orosz néptől ellopott vagyonukat. Az orosz aktivista, aki három másik orosz ellenzéki személyiség és politikus társaságában az Európai Parlament külügyi bizottságában tartott online meghallgatás vendége volt pénteken, úgy vélte, hogy az Európai Uniónak az eddigiektől eltérően gyorsan és hatékonyan kellene fellépnie a valódi jogsértők és bűnözők ellen, és nem pusztán azokat megbüntetnie, akik a hatalom legfelső köreiből érkező parancsok végrehajtói. Az idén augusztusban mérgezés áldozatául esett és még mindig Berlinben lábadozó, de már haza készülő Navalnij azt tanácsolta az uniós döntéshozóknak, dolgozzanak ki új stratégiát Oroszországgal szemben. Felhívta a képviselők figyelmét, hogy tegyenek különbséget az orosz nép és a Kremlben fészkelő „bűnbanda” között. Az ellenzéki aktivista és társai szerint az uniós országok túlságosan elnézőek a Putyin rendszerhez közeli korrupt üzletemberekkel és tisztségviselőkkel szemben, akik Nyugatra menekítették a vagyonukat, miközben folyamatosan szidalmazzák Európát. „Mondják meg az Uszmanov- és Abramovics-féléknek: ha Európa olyan rossz, akkor fogjátok a Monacóban vagy Barcelonában horgonyzó jachtotokat, és vigyétek egy oroszországi kikötőbe!”, fogalmazott Navalnij.
A meghallgatás meghívott résztvevői egyetértettek abban, hogy kulcsfontosságú lesz a jövő évi oroszoroszági parlamenti választás. Nem csak arra kell majd figyelni, hogy történnek-e csalások, hanem arra is, hogy az ellenzéki jelöltek egyáltalán elindulhatnak-e a megmérettetésen. Vlagyimir Kara-Murza, a Borisz Nyemcov Alapítvány elnöke többek között arról beszélt, hogy utoljára 1999-ben volt szabad és tisztességes választás az országban, azóta egy teljes nemzedék nőtt úgy fel, hogy nem volt része ilyenben. Társaival együtt arra buzdította az EP-t és az uniós tagállamokat, hogy ne ismerjék el a választás eredményét, ha az nem felel meg a nemzetközi normáknak. Ilja Jasin moszkvai kerületi polgármester kérte az Európai Uniót, hogy ne legyen partner Putyin piszkos üzleteiben. „A legnagyobb veszély, hogy a politikusok gazdasági előnyökért áruba bocsátják az európai értékeket. Semmibe veszik az emberi jogsértéseket és kifizetődő földgáz és kőolaj szerződéseket kötnek”. Jasin szerint az orosz elnököt az a meggyőződés vezérli a nemzetközi kapcsolatokban, hogy a politika piszkos és minden politikus korrupt. Francia, olasz, magyar politikusokra támaszkodik, hogy befolyást szerezzen Európában. 

Orbán vétója 14 ezer milliárd forint uniós forrástól zárja el hazánkat

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.11.27. 15:15

Fotó: Benko Vivien Cher / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Politikai indokok és a lengyelekkel „közösen vívott hónapok” miatt bizonytalan az európai pénzeső.
Rekordméretű, 1800 milliárd eurós uniós költségvetési csomagot blokkol a magyar és a lengyel kormány; a közös büdzsének ez a két ország az egyik legnagyobb haszonélvezője – írta a hvg.hu annak kapcsán, hogy Orbán Viktor magyar és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő politikai indokokkal blokkolja a pénzek elosztását. A portál az Európai Bizottság nyilvános adatai alapján kiszámolta:
Magyaroroszág 38,8 milliárd eurót (14 ezer milliárd forintot), Lengyelország pedig 125,5 milliárd eurót hívhatna a közös kasszából.

Ehhez képest a két politikus csütörtöki közös sajtótájékozatóján Orbán Viktor a lengyelekkel közösen vívott hónapokról, szokásos péntek reggeli rádióinterjújában pedig arról beszélt, hogy nem akar kompromisszumot.   Az Európai Unió következő hétéves költségvetésének főösszege 1,074 ezermilliárd euró. Az Európai Bizottság hosszú lejáratú kötvényeiből finanszírozott uniós helyreállítási alap összköltségvetése 750 milliárd euró, amelyből 390 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 360 milliárd euró pedig hitel formájában érhető el. 
Mateusz Morawiecki lengyel (b) és Orbán Viktor magyar kormányfő tárgyal a Karmelita kolostorban
Fotó: Fischer Zoltán / MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

Ördög a részletekben

Az Európai Tanács júniusi csúcsát lezáró kompromisszum értelmében Magyarország számára a kohéziós politika keretében (tehát az agrártámogatások nélkül) a 2021–2027 közötti időszakban rendelkezésre álló források összege 2018-as árakon számítva megközelítőleg 19,9 milliárd euró lenne. Ez a jelenlegi, 361 forint körüli euróárfolyammal számolva 7184 milliárd forint. A teljes kohéziós boríték belső eloszlását tekintve megközelítőleg 4,8 milliárd euró érkezne az Európai Szociális Alapból, 11,8 milliárd euró az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, míg nagyságrendileg 3 milliárd euró a Kohéziós Alapból származna. Lengyelország részesedése 66,4 milliárd euró. A teljes agrárpolitikai boríték főösszege 11,7 milliárd euró (4224 milliárd forint) lenne, Lengyelország esetében 31,1 milliárd.

Alapok, többletforrások

A „NextGenerationEU” költségvetés tekintetében a legnagyobb volumenű programja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz 672,5 milliárd euró összegű, hiteleket és vissza nem térítendő pénzügyi támogatást tartalmazó keretének legfőbb célja a tagállami beruházások és a reformintézkedések végrehajtásának támogatására. A vissza nem térítendő pénzügyi támogatások teljes, 312,5 milliárdos keretösszegéből Magyarország a jelenlegi számítások alapján 6,2 milliárd euró (2238 milliárd forint) támogatásra válhat jogosulttá. Lengyelország esetében ez 23 milliárd euró. A Méltányos Átállást Támogató Alap célja a klímasemlegesség elérése: Magyarország az Európai Tanács döntése értelmében ezen alapból összesen 237 millió euró (85,5 milliárd) összegű támogatás felhasználására jogosult, Lengyelország pedig 3,5 milliárdra. A REACT-EU legfőbb célkitűzése, hogy 47,5 milliárd eurós kerettel új többletforrásokkal egészítse ki a 2014–2020-as illetve a 2021-2027-es költségvetés kohéziós politikára fordítható kereteit. Hazánk az előzetes allokáció értelmében a 2021-es évben mintegy 834 millió euró (301 milliárd forint) értékű támogatás felhasználására válhat jogosulttá, a lengyelek 1,556 milliárd euróra.

Trump megy, ha mennie kell, nehéz napok várnak Bidenre

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2020.11.27. 15:09

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Trump szívesen megbocsájtaná saját bűneit, de azzal el is ismerné azokat. A következő kormányzatot már jobbról és balról is bírálják.
Csaknem három héttel azután, hogy veresége nyilvánvalóvá vált, Donald Trump először mondta ki, hogy elhagyja a Fehér Házat, ha az elektori testület véglegesíti Joe Biden győzelmét. Azt is rögtön hozzátette azonban, hogy ez hiba lenne. A bukott elnök a hálaadás csütörtöki ünnepén a választások óta első ízben válaszolt újságírók kérdéseire – már ha válasznak lehet minősíteni a valótlanságok és a megalapozatlan vádak sorozatát, a tények teljes tagadását. A Fehér Ház Diplomáciai termében, az első elnök, George Washington portréja elé állított asztal mögött ülve Donald Trump azt mondta, nagyon nehéz lenne elismerni vereségét, mert tömeges csalás történt. Többször elismételte, hogy „sok százezer szavazattal” ő nyerte a választást, egy pillanatra pedig a türelmét is elveszítette, amikor egy riporter kétszer is meg merte kérdezni, elismeri-e a vereségét: „Ne beszéljen így velem, én vagyok az Egyesült Államok elnöke!” Folytatás a 8. oldalon   
Trump „sokkoló híreket” ígért a következő egy-két hétre, s azt állította, hogy a sajtóban eddig megjelent számok tévesek. Azt is felhozta, hogy több voksot kapott, mint Ronald Reagan 1984-ben, amikor az ötvenből negyvenkilenc államban győzött, egyben kétségbe vonta, hogy Bidenre 80 millióan szavaztak volna. A következő kormányzatot máris azzal vádolta, hogy Kína érdekében eljárva el akarja törölni az ”Amerika az első” politikáját – amivel el is árulta, hogy maga sem gondolja komolyan a hatalmon maradást. A Michael Flynn volt nemzetbiztonsági főtanácsadónak adott elnöki kegyelem után újra megindult a találgatás, hogy a hátralévő hetekben Donald Trump megpróbál-e saját magának is örök mentességet adni a büntetőeljárások alól. Fehér házi hírek szerint élénken foglalkoztatja, hogy a hatalomból kikerülve esetleg több ügyben is vádat emelnek ellene, ám a kegyelem eleve csak a szövetségi vádakra vonatkozna és nem védené meg a rá korábbi gazdasági visszaélések miatt New York államban váró jogi nehézségektől. Még 2018-ban azt nyilatkozta, hogy kétségkívül megkegyelmezhet saját magának, bár erre nem lesz szüksége, mert nem bűnös. Az önkegyelem jogi és politikai szempontból is kockázatos, mert a bíróság előtt nehezen védhető, viszont sokan a bűnök beismerésének tartanák. Korábban az is felmerült, hogy mandátumának lejárta előtt lemond és az automatikusan helyébe lépő Mike Pence alelnök adna neki kegyelmet, mint 1974-ben Gerald Ford tette Richard Nixonnal. Ez a trükk azonban szintén beismerésként lenne értelmezhető és megnehezítené, hogy megőrizze egyszemélyi befolyását a Republikánus Párt fölött, mert túlságosan is megerősítené Pence pozícióját. Trump megígérte, hogy jövő szombaton személyesen fog kampányolni a Georgia két szenátusi pótválasztásán induló republikánus jelöltek mellett. Mindenesetre már előre csalással vádolta a Demokrata Pártot, amely az utóbbi két évben több mint 800 ezer, eddig nem szavazó georgiait segített felvenni a választási névjegyzékbe. Trump szerint „ilyesmit nem lehet csinálni”, míg mások úgy vélik, hogy a szegény, főként fekete állampolgárok kirekesztése szégyenletes és mélyen antidemokratikus. A republikánusok eddig attól tartottak, hogy Trump makacssága és híveinek távolmaradása fog ártani georgiai esélyeiknek, most azonban új problémájuk támadt: kiderült, hogy David Perdue szenátor a járvány kezdetén eladta, majd alacsonyabb árfolyamon visszavásárolta egy olyan cég részvényeit, amelynek korábban felügyelőbizottsági tagja volt. A mintegy egymillió dolláros tranzakció kapcsán demokrata párti kihívója bennfentes kereskedéssel vádolta meg a regnáló szenátort. A január 5-i verseny szorosnak ígérkezik. Demokrata Pártnak mindkét georgiai helyre szüksége lenne ahhoz, hogy megszerezze a szenátus fölötti ellenőrzést és megvalósíthassa Biden választási ígéreteit. A megválasztott elnök a hálaadás ünnepén videóüzenetben köszönte meg a járvány ellen „a frontvonalon” küzdő egészségügyi dolgozók áldozatos munkáját. Biden az elmúlt napokban már ízelítőt kaphatott a rá váró nehézségekből. Jobboldalról kormánya első tagjainak megnevezését követően azonnal bírálni kezdték. Például Marco Rubio floridai szenátor szerint a kitűnő pedigrével rendelkező jelöltek udvariasan és jó modorúan fogják segíteni Amerika hanyatlását. A Demokrata Párt balszárnya viszont azért nyugtalankodik, mert egyetlen markáns képviselője sem került be a jelöltek első körébe. A „progresszívek” szerint Biden centrista politikája el fogja idegeníteni a párttól a gyorsabb haladásban reménykedő fiatalokat. Arra pedig szinte szavakat sem találnak, hogy Biden republikánus, mi több, akár Trumpra szavazó személyek kormányzati kinevezését sem zárta ki.